Erdogan gratulált Herzognak ahhoz, hogy a múlt héten letette az elnöki esküt – közölte az elnöki hivatal, a Times of Israel beszámolója szerint.
„Az elnökök telefonbeszélgetésükben hangsúlyozták, hogy az Izrael és Törökország közötti kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak a Közel-Kelet biztonsága és stabilitása szempontjából” – a telefonbeszélgetés izraeli olvasata szerint -,
„és az országok között számos területen, különösen az energia, a turizmus és a technológia területén nagy lehetőségek vannak az együttműködésre”.
A közlemény szerint Herzog és Erdogan hangsúlyozták
„a kapcsolat fenntartásának és a folyamatos párbeszédnek a véleménykülönbségek ellenére is meglévő nagy jelentőségét azzal a céllal, hogy pozitív lépéseket tegyenek az izraeli-palesztin konfliktus megoldása felé, ami hozzájárul az izraeli-török kapcsolatok javulásához is”.
A török olvasat nagyrészt tükrözte az izraelit, bár megjegyezte Erdogan felhívását, hogy az izraeli-palesztin konfliktust „kétállamos, tartós és átfogó megoldással kell rendezni az ENSZ határozatainak keretein belül”.
A Walla News szerint a két vezető közötti beszélgetés körülbelül 40 percig tartott, és Herzog előre értesítette Naftali Bennett miniszterelnököt és Jáir Lapid külügyminisztert a hívásról.
Izrael és Törökország több mint egy évtizede tart fenn törékeny kapcsolatokat, és a kapcsolatok az elmúlt években jelentősen megromlottak. De Erdogan Izrael elleni nyilvános kirohanásai ellenére Ankara továbbra is nyitott kapcsolatokat ápol a zsidó állammal, többek között a turizmus és a kereskedelem terén.
Az elmúlt hónapokban Törökország részéről változásra utaló jelek jelentek meg, Erdogan kijelentette, hogy a sok nézetkülönbség ellenére
„szívünk vágya, hogy kapcsolatainkat (Izraellel) egy jobb irányba mozdítsuk el”.
A feszültségek nagy része a Gázai övezethez és az övezetet uraló palesztin Hamász terrorcsoport törökországi támogatásához kapcsolódik.
A gázai határon 2018-ban – az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetségének felavatása napján – történt halálos összecsapások után Törökország visszahívta izraeli nagykövetét, és kiutasította az ankarai izraeli nagykövetet. Az országok csak alig két évvel korábban cseréltek nagykövetet, miután a diplomáciai kapcsolatokban hat év szünet következett be, amelyet a 2010-es Mavi Marmara flottilla incidens ösztönzött, amelyben kilenc török aktivista halt meg az IDF-fel való összecsapások során, miközben a Gázai övezet tengeri blokádját áttörni próbáló hajó fedélzetén tartózkodtak.
Az Izrael és a Hamász közötti 11 napos gázai konfliktus során májusban Erdogan „terrorizmussal” vádolta Izraelt a palesztinok ellen, és azt mondta, hogy az izraeliek „gyilkosok, olyannyira, hogy öt-hat éves gyerekeket ölnek meg. Csak az elégíti ki őket, hogy kiszívják a vérüket”. Megjegyzései rosszallást váltottak ki az amerikai külügyminisztériumból, amely antiszemitának nevezte a megjegyzéseket.
A hétvégén Erdogan a Palesztin Hatóság elnökét, Mahmúd Abbászt látta vendégül Isztambulban. Találkozójuk során Erdogan állítólag azt mondta, hogy Törökország nem fog hallgatni „a palesztinok izraeli elnyomásának” ügyében.
Erdogan különösen kényes viszonyt ápolt Benjamin Netanjahu volt miniszterelnökkel, és a két politikus rendszeresen vádolta egymást nyilvánosan azzal, hogy terroristák vagy népirtó gyilkosok. Reuven Rivlin, Herzog elődje, Netanjahu Likud pártjának tagja volt, bár a nagyrészt ceremoniális szerepben töltött időszakát a politikai mérséklet jellemezte.
Törökország az elmúlt hónapokban állítólag mérlegelte egy új izraeli nagykövet kinevezését, bár hivatalos lépésre még nem került sor.
Elemzők úgy vélik, hogy Erdogan az új amerikai elnök, Joe Biden kegyeit akarja elnyerni, aki keményebben viszonyult Törökországhoz, mint elődje, és kedvezően fogadná, ha Ankara mérsékeltebb hangnemet ütne meg Izraellel kapcsolatban.