Amerikai nyomás és határozott fellépés, leállított egyezmény és vakcinakölcsön. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Pentagon: a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia Kabulra és a tálibokra, hogy megegyezzenek egymással
Az Egyesült Államok védelmi minisztere felszólította pénteken a nemzetközi közösséget, gyakoroljon nyomást a kabuli kormányra és a tálibokra, hogy megegyezzenek egymással.
Lloyd Austin Twitter-üzenetben leszögezte: az ázsiai ország biztonsági helyzete megkívánja, hogy nemzetközi nyomás alá helyezzék Kabult és a tálibokat annak érdekében, hogy politikai megoldás szülessen az ország jövőjéről, és ebben minden állam részt vehet.
Joe Biden amerikai elnök egy nappal korábban jelentette be, hogy augusztus 31-én, csaknem két évtized után lezárul az Egyesült Államok katonai szerepvállalása Afganisztánban. Jóllehet Biden tagadta, hogy a tálib hatalomátvétel elkerülhetetlen lenne, rámutatva arra, hogy az afgán biztonsági erők létszáma meghaladja a radikálisok csapatainak létszámát, korábban már több amerikai tisztségviselő aggodalmát fejezte ki Afganisztán jövőjével kapcsolatban.
A tálibok pénteken azt közölték, hogy immár az ország területének 85 százalékát vonták irányításuk alá, beleértve két jelentős, Iránnal, valamint Türkmenisztánnal közös határátkelőhelyet.
Austin Scott Miller, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka utolsó helyi sajtótájékoztatóján, kedden sötét képet festett a biztonsági helyzetről. Miller szerint a jelenlegi trendek folytatódása polgárháborúhoz vezethet.
Biden határozott fellépésre szólította fel Putyint az orosz kiberbűnözők ellen
Határozott fellépést sürgetett az Oroszországból indított kibertámadások ellen Joe Biden amerikai elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott pénteki telefonbeszélgetése során.
A washingtoni Fehér Ház tájékoztatása szerint „Biden elnök annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy Oroszország fellépjen az ott működő, zsarolóvírusos támadásokat végrehajtó csoportok ellen”.
A nagyjából egy órán át tartó beszélgetés során az amerikai elnök kijelentette, orosz hivatali partnerének „cselekednie kell”, illetve leszögezte, hogy az Egyesült Államok bármilyen szükséges eszközzel fel fog lépni „állampolgárai és kritikus infrastruktúrája megvédése érdekében”.
Joe Biden kevesebb mint egy hónappal ezelőtt találkozott Vlagyimir Putyinnal Genfben, s már akkor felhozta az országát célzó, feltételezések szerint orosz kibertámadások ügyét.
Az elmúlt hónapokban egy sor zsarolóvírusos támadás ért amerikai vállalatokat és szervezeteket: iskolákat, orvosi létesítményeket, valamint az egyik legnagyobb amerikai üzemanyag-ellátó vállalatot, a Colonial Pipeline-t.
Múlt héren a vélhetően orosz REvil hekkercsoport csaknem egymillió vállalat informatikai rendszerét bénította le világszerte, miután zsarolóvírussal fertőzte meg a Kaseya amerikai technológiai cég hálózatát. A bűnözők 70 millió dollár értékű kriptovalutát követeltek a vírussal végrehajtott titkosítások feloldásáért cserébe.
Ugyanez a csapat szerdán állítása szerint 23 gigabájtnyi adatot lopott el a floridai székhelyű „HX5” védelmi ipari cégtől, amelynek partnerei között szerepel az amerikai hadsereg, a tengerészet, a légierő és a NASA is.
Izraeli gazdasági lap: a Biden-kormány leállította a közel-keleti gazdasági programok támogatását
Joe Biden amerikai elnök kormánya meghatározatlan időre leállította a közel-keleti országok gazdaságát támogató Ábrahám Alapot, amelyet az Egyesült Államok, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek hozott létre tavaly szeptemberben, a három ország között megkötött, úgynevezett Ábrahám Egyezmény aláírása után. Az erre szánt összeget az amerikai kormány a koronavírus-járvány okozta hazai gazdasági károk enyhítésére akarja fordítani – közölték meg nem nevezett izraeli és amerikai források a Globes című izraeli gazdasági lappal.
A 2020 őszén aláírt megállapodás értelmében a három aláíró országnak – a később csatlakozó más országokkal együtt – kellett volna finanszíroznia az Alapot. A megállapodásban lefektették, hogy az Alap hárommilliárd dollárral támogat különböző, térségbeli magánberuházásokat a gazdasági együttműködés és felvirágzás előmozdítására.
A Globes beszámolója szerint az Ábrahám Alap tavaly októbertől már több száz pályázatot tekintett át, és legalább tíznek a támogatását hagyta jóvá, főleg az energia- és az élelmiszeripar, valamint a pénzügyi technológia területén.
Joe Biden amerikai elnök megválasztásával azonban megtorpant az Alap tevékenysége. Emiatt annak vezetője, Aryeh Lightstone rabbi, akit Donald Trump volt elnök nevezett ki, le is mondott január végén, és a Biden-kormány nem nevezett ki a helyére senkit. A Globesnak nyilatkozók szerint elvben a Biden-kormány is támogatja az Alapot, de pénzt már kevésbé szívesen juttat neki, mint a Trump-kormány.
Az ügyben az izraeli külügyminisztérium képviselői tárgyaltak Washingtonban. A Globes amerikai forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Biden-kormány felül akarja vizsgálni az Alap támogatását, a hangsúlyt a pénzügyről a diplomáciára akarja áthelyezni, és amíg nem dönt a kérdésben, addig befagyasztja az utalást. Az izraeli lap – szintén amerikai jelentésekre hivatkozó – információi szerint az amerikai befagyasztás oka az is, hogy a Biden-kormányzatnak óriási összegekre van szüksége a világjárvány okozta gazdasági válságból történő kilábaláshoz.
Az amerikai pénzügyi támogatás felfüggesztése miatt Izrael és az Emírségek márciusban létrehozott egy másik alapot, de ez még nem tudta elkezdeni a tevékenységét.
Babis újabb vakcinakölcsönt kért Magyarországtól
Andrej Babis cseh kormányfő azzal a kéréssel fordult Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterhez, hogy Magyarország további 200 ezer adag koronavírus elleni vakcinát kölcsönözzön Csehországnak.
Ezt Andrej Babis személyesen közölte újságírókkal pénteken Ljubljanában a négy visegrádi ország és Szlovénia kormányfőinek találkozója után – jelentette a CTK hírügynökség.
Magyarország eddig összesen 140 950 adag Pfizer/BioNTech vakcinát kölcsönzött Csehországnak. A vakcinákat Szijjártó Péter adta át június, illetve július elején Prágában a cseh miniszterelnöknek. A felek megegyezése szerint Csehországnak az év végéig kell visszaadnia Magyarországnak a vakcinakölcsönt.
Csehország, amely csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinákat használja, továbbra is vakcinahiánnyal küszködik.
Ausztria, Magyarország és Szlovénia áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy koronavírus elleni vakcinát ad át Csehországnak, miután az nem értett egyet 10 millió adag európai uniós vakcina szétosztásakor elért kompromisszumos megállapodással, és emiatt kevesebb vakcinát kapott Brüsszelből. Andrej Babis Ljubljanában újságíróknak azt mondta, hogy ezek az ígéretek mind teljesültek.
A cseh kormányhivatal korábbi közlése szerint Csehország az uniós szerződésben rögzített mennyiségen felül már mintegy 300 ezer adag vakcinát kapott, Magyarország mellett Szlovéniától, Ausztriától, Izraeltől, Szerbiától és Szlovákiától.
A 10,7 milliós Csehországban péntekig 8,79 millió adag vakcinát adtak be a lakosoknak, mindkét adagot 3,7 millió személy kapta meg. A napi oltások száma az utóbbi időben százezer körül mozog.
Jakab Ferenc: az oltatlanok miatt berobbanhat a negyedik hullám
Senkinek ne legyenek hiú ábrándjai arról, hogy leküzdöttük a koronavírus-járványt, az oltatlanok száma ugyanis elég magas ahhoz, hogy berobbantsa a negyedik hullámot Magyarországon is – hangsúlyozta Jakab Ferenc virológus a Magyar Nemzet kérdésére.
A szombati lapszámban megjelent interjúban a professzor azt mondta, hogy csak az oltásokkal lehet csökkenteni a pandémia veszélyét.
A koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője szerint már borítékolható, hogy Európában a delta variáns idézi elő a következő hullámot, amely biztosan erősebb lesz az elsőnél.
Jakab Ferenc kijelentette, hogy egyértelműen van ok az aggodalomra. Azt lehet látni, hogy még ott is emelkedésnek indult a fertőzésszám, ahol viszonylag magas az átoltottság, például Izraelben.
Előrejelezhető, hogy Európában a delta variáns idézi majd elő a negyedik hullámot, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is erre figyelmeztet – közölte a virológus.
„Tehát senkinek ne legyenek hiú ábrándjai, hogy ezt a járványt leküzdöttük, maximum most fellélegezhetünk egy kicsit. Magyarországon valóban magas az átoltottság aránya, de vannak, akiknek még semmiféle védettsége nincsen. Ők elég jelentős százalékát teszik ki az ország lakosságának ahhoz, hogy a járvány negyedik hullámát elindítsák” – jelentette ki.
Közölte: arra lehet számítani, hogy a negyedik hullám komolyabb lesz az elsőnél, viszont gyengébb a harmadiknál.
„Nem hiszem, hogy nagyon erős vírushullám elé nézünk, de biztos, hogy meg fogjuk érezni” – fogalmazott.
A professzor azt mondta, hogy ősz előtt elérheti Magyarországot a negyedik hullám. Hozzátette: kis szerencsével „az augusztust még megússzuk”.
Jelezte: a következő hullám már jobban fogja érinteni a fiatalabbakat, ami részben azzal magyarázható, hogy az ő populációjukban alacsonyabb az átoltottság.
Mindenképpen kijelenthető, hogy az oltottak nagyobb biztonságban vannak az oltatlanoknál, hiszen esetükben a betegség nem olyan súlyos lefolyású.
A fertőzési láncot egyetlen módon lehet megakadályozni: vakcinabeadással – hangoztatta a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője a Magyar Nemzetnek.
