Megtámadott izraeli hajó és lövések a litván határon, gyanakvó Lukasenka és tiltó Washington. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Riport: Támadás ért egy izraeli tulajdonban lévő teherhajót az Indiai-óceánon
Egy izraeli tulajdonban lévő teherhajót támadás ért az Indiai-óceánon, állította a libanoni Hezbollah terrorszervezethez köthető Al-Mayadeen híroldal szombat este az Ujkelet.live szerint.
A riport szerint a hajót egy ,,ismeretlen fegyver” találta el, tüzet okozva a teherszállítón.
Lőttek a migránsok miatt a litván határon
Litvánia rendkívüli állapotot vezetett be a Fehérorszországból érkező erőszakos bevándorlók miatt, akik ellen könnygázt és egyéb kényszerítő eszközöket is bevetettek – írja a Mandiner.
Lukasenka szerint nyugati államok terroristákkal próbálják megdönteni hatalmát
Aljakszandr Lukasenka szerint nyugati államok hatalmának megdöntésére készülnek – számolt be az Euronews. A fehérorosz vezető Németországot, az Egyesült Államokat, valamint a szomszédos Litvániát, Ukrajnát és Lengyelországot vádolja azzal, hogy megpróbálják őt eltávolítani a hatalomból.
Washington megtiltotta a beutazást 55 jelenlegi vagy egykori közép-amerikai tisztségviselőnek
Az amerikai kormány megtiltotta a belépést az Egyesült Államok területére 55 jelenlegi vagy egykori közép-amerikai tisztségviselőnek, akit korrupció vagy antidemokratikus tevékenység miatt sújtottak szankciókkal.
Az amerikai külügyminisztérium által csütörtök éjszaka közzétett listán hondurasi, guatemalai és salvadori tisztségviselők szerepelnek. Köztük van Porfirio Lobo volt hondurasi elnök, Álvaro Colom egykori guatemalai elnök, Óscar Rolando Castro jelenlegi salvadori munkaügyi miniszter, valamint az említett országok parlamentjeinek számos korábbi tagja, illetve egykori miniszterei.
Az amerikai képviselőház és a szenátus külügyi, valamint igazságügyi bizottságaihoz benyújtott jelentés szerint a szóban forgó tisztségviselők olyan tevékenységeket folytatnak, amelyek aláássák a demokratikus folyamatokat és intézményeket, jelentős mértékű korrupciót eredményeznek, vagy akadályozzák a korrupciós vizsgálatokat.
Hírügynökségek emlékeztetnek arra: a Mexikóból az Egyesült Államokba illegálisan bejutni próbáló emberek nagy százalékban a szóban forgó három országból indulnak útnak. Az amerikai határőrség közlése szerint májusban több mint 180 ezer illegális bevándorlót vettek őrizetbe, egy hónap alatt többet, mint az elmúlt bő 20 évben. Joe Biden amerikai elnök megbízta Kamala Harris alelnököt azzal, hogy fékezze meg az illegális bevándorlást a jelenség mögött húzódó okok kezelésével. Harris júniusi guatemalai látogatásán felszólította a közép-amerikai országot, hogy lépjen fel a korrupcióval szemben, illetve a közép-amerikaiakat arra, hogy ne induljanak neki az amerikai határnak.
Kutatók szerint a WHO-nak egyre nehezebb lesz feltárni a vírus eredetét a Washington és Peking közötti feszültség miatt
Tudósok szerint az Egyesült Államok és Kína között éleződő feszültség kihatással lesz a SARS-CoV-2 koronavírus eredetét vizsgáló kutatásokra is, többen új, az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) független vizsgálóbizottság felállítását sürgetik, arra hivatkozva, hogy a szervezet nem alkalmas erre a feladatra – derül ki az AP amerikai hírügynökség pénteken közzétett elemzéséből.
Richard Ebright, a Rutgers Egyetem molekuláris biológusa komédiának nevezte a világszervezet szakértőinek év elején a közép-kínai Vuhanban tett látogatását. Hozzátette: a kérdés, vajon a vírus állatról terjedt emberre vagy pedig a vuhani laboratóriumból szabadult el, politikai vetülettel is bír, ezért túlmegy a WHO szakértőinek hatáskörén.
Jamie Metzl, a WHO tanácsadói testületének egyik tagja több kollégájával együtt azt javasolta, hogy a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) állítson fel alternatív vizsgálóbizottságot a vírus eredetét illetően.
Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem egyik közgazdásza hangsúlyozta: nem lehet teljes mértékben kizárni Washington felelősségét sem, ha bebizonyosodna a laboratóriumi eredet teóriája. Rámutatott arra, hogy a Vuhanban zajló, állatok közt terjedő, járványokat is kiváltható vírusokat célzó kutatásokat ugyanis részben az Egyesült Államok is finanszírozta.
Június elején Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója elmondta, a világszervezet a vizsgálatok következő szakaszán dolgozik, ám elismerte: nincs megfelelő jogköre ahhoz, hogy Kínát együttműködésre bírja, mert egyetlen eszköze a rábeszélés. Néhányan éppen emiatt úgy vélik, a WHO vizsgálatai eleve kudarcra vannak ítélve.
Lawrence Gostin, a Georgetown Egyetem WHO-val együttműködő egészségügyi és emberi jogi központjának igazgatója kijelentette, hogy a WHO-ra támaszkodva soha nem fog kiderülni, hogy honnan ered a vírus. „Kína másfél éve elzárja őket az információktól, és teljesen világos, hogy nem tudnak a dolog mélyére ásni” – szögezte le Gostin.
A vírus eredete hevesen vitatott.
A WHO szakértői februárban, Vuhanban folytatott vizsgálataik során arra a megállapításra jutottak, hogy „rendkívül valószínűtlen”, hogy a koronavírus laboratóriumból szabadult el.
A laboratóriumi eredet elmélete – amely nem zárja ki egy mesterségesen létrehozott vírus gondolatát sem – nemrég ismét bekerült a köztudatba, miután Joe Biden amerikai elnök májusban utasította az amerikai hírszerzést, kettőzze meg erőfeszítéseit a járvány eredetének feltárására, beleértve azt lehetőséget, hogy a kórokozó SARS-CoV-2-vírus egy kínai laboratóriumból kerülhetett ki.
A Covid-19 legközelebbi genetikai rokonát egy 2012-es járvány nyomán fedezték fel a délnyugat-kínai Modzsiang bányájában dolgozó munkásoknál, akik denevérürüléket takarítottak a területen, s ezt követően influenzaszerű tünetekkel többen közülük kórházba kerültek. Tavaly azonban a kínai hatóságok lezárták a bányát, és elkobozták a kutatók által összegyűjtött mintákat, a helyieknek pedig megtiltották, hogy szóba álljanak az odalátogató újságírókkal.
Jóllehet korábban úgy tűnt, Kína őszintén igyekszik kideríteni a koronavírus eredetét, 2020 elején, amikor a vírus külföldre is kijutott, visszavonulót fújt, és elzárkózott a kérdésektől. Az AP amerikai hírügynökség decemberi vizsgálata kiderítette azt is, hogy a kínai vezetés cenzúrázza a Covid-19-cel kapcsolatos, kínai tudósok által készített tudományos publikációkat, amelyeket közzététel előtt a központi kormányzathoz kell elküldeni.
