Elítélt Chauvin és késelés Würzburgban, nyilvánító Biden és látogató Harris. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Továbbra sem ismert a würzburgi késelés elkövetőjének indítéka
Továbbra sem ismert a három halálos áldozattal járó pénteki würzburgi késelés elkövetőjének pontos indítéka – közölte szombati würzburgi sajtótájékoztatóján Joachim Herrmann (CSU) bajor belügyminiszter.
Tisztázni kell, milyen szerepet játszott a 24 éves szomáliai férfi elmeállapota, illetve azt, hogy iszlamista nézetei mennyiben járultak hozzá a bűncselekmény elkövetéséhez – tette hozzá a miniszter. A nyomozók továbbra is azt feltételezik, hogy az elkövető magányos volt, nincsenek tettestársai.
A késelés öt súlyos sebesültje közül többen továbbra is az életükért küzdenek – mondta a miniszter, hozzátéve, reménykedik benne és imádkozik azért, hogy a válságos állapotban lévő sebesültek felgyógyuljanak.
Három nő halt meg egy áruházban – közölte Gerhard Kallert, Alsó-Frankföld kerület rendőrfőnöke szombaton Würzburgban.
A gyanúsított közvetlenül a pénteki támadás előtt egy áruházban kések iránt érdeklődött, majd felkapott egyet a kirakatból, és egy bolti alkalmazottra támadt, akit halálosan megsebesített.
A legfrissebb értesülés szerint két másik eladónőt késelt még halálra. Ezután egy bankban, majd az utcán támadt emberekre.
Kallert köszönetet mondott az állampolgároknak, akik a bűncselekmény következtében rendkívüli helyzetbe kerültek, és segítettek az elkövetőt egy fasorba terelni.
A bajorországi egyetemi város lakosai szombaton virágokat és gyertyákat helyeztek el a merénylet helyszínén.
A gyanúsított, aki állítólag mintegy öt éve él Németországban, és legutóbb egy würzburgi hajléktalanszállón lakott, már ismert volt a rendőrség előtt a támadás előtt is.
A támadás után egy rendőr egy lövéssel leterítette az elkövetőt, aki nincs életveszélyben, csupán a lábán sebesült meg. A férfi korábban pszichiátriai kezelés alatt állt. Egyelőre nem tudni pontosan, hogy zavart elmeállapota vagy iszlamista indítékok miatt követte el a tettét.
Hanjo Schrepfer, a gyanúsított mellé hivatalból kirendelt védő szombaton közölte, hogy három rendbeli emberölés és hat rendbeli emberölési kísérlet vádjával szombaton előzetes latartóztatásba helyezték a szomáliai férfit.
Az ügyvéd elmondta, hogy a gyanúsítottal való beszélgetése után egyelőre nem talált iszlamista indítékra utaló jeleket.
A biztonsági erők szombaton közölték: a férfi a kihallgatás közben vallomást tett, amely alapján iszlamista indítékokra lehet következtetni. Egyelőre úgy tudni, hogy a férfi nem állt kapcsolatban szalafista aktivistákkal.
Horst Seehofer (CSU) szövetségi belügyminiszter megdöbbenésének adott hangot „az elképzelhetetlen kegyetlen cselekedet” láttán, és részvétéről biztosította az áldozatokat és a hozzátartozóikat.
Huszonkét és fél évi börtönre ítélte a bíróság Derek Chauvint
Huszonkét és fél évi börtönre ítélte az ügyében eljáró minnesotai bíró pénteken Derek Chauvin volt rendőrt, amiért 2020 májusában őrizetbe vétel közben megölte az afroamerikai George Floydot.
Chauvin, akit az esküdtszék idén áprilisban az ellene felhozott mindhárom vádpontban bűnösnek talált, tavaly május 25-én hosszú perceken keresztül térdelt George Floyd nyakán és ezzel a vád szerint a férfi halálát okozta.
Floydra egy élelmiszerboltból hívták ki a rendőrséget, mert gyanújuk szerint hamis húszdollárosokkal akart fizetni.
A vele szemben alkalmazott brutális rendőri bánásmódról készült videofelvétel, amelynek tanúsága szerint a fehér bőrű rendőr több mint kilenc percen át térdelt a már megbilincselt 46 éves fekete férfi nyakán, miközben az többször levegőért könyörgött, világszerte felháborodást váltott ki, és évtizedek óta a legnagyobb tiltakozó hullámot váltotta ki az Egyesült Államokban.
Chauvin perét széles körben mérföldkőnek tekintik az Egyesült Államok rendőrségi gyakorlatának történetében.
Az ellene hozott ítélet az egyik legsúlyosabb, amelyet valaha kiróttak az Egyesült Államokban egy volt rendőrre jogellenesen alkalmazott, halált okozó erő miatt – mondta újságíróknak Keith Ellison minnesotai főügyész, akinek hivatala a vádat képviselte. „A mai ítélethozatal nem igazságtétel, csak a valódi elszámoltathatóság egy pillanata az igazság felé vezető úton” – tette hozzá a tárgyalóterem előtt nyilatkozó Ellison, aki az ügy kapcsán reformokra szólította fel az ország vezető törvényhozóit.
A Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök, aki néhány alkalommal személyesen is beszélt a Floyd családdal, kijelentette, hogy az ítélet megfelelőnek tűnik számára.
Az ítélethirdetés előtt George Floyd testvérei fájdalmukról beszéltek a bíróságnak, Chauvin anyja fiának ártatlanságát hangoztatta, Chauvin maga pedig – több mint egy éve tartó hallgatását megtörve – röviden részvétét nyilvánította Floyd családjának.
Az ügyben eljáró Peter Cahill bíró az ítéletet kihirdetve közölte: 270 hónapi börtönbüntetést szab ki a vádlottra. „Döntésem nem érzelmen vagy szimpátián alapul, sem a közvéleményen” – mondta a bíró. „Nem üzenetet akarok küldeni” – tette hozzá.
Cahill még június elején úgy döntött, hogy az ügyészek megalapozottan kérték 30 évi büntetés kiszabását Chauvinre.
Pénteken közzétett indoklásában a bíró leszögezte, hogy Floyddal szemben tanúsított „tiszteletlen” bánásmódjával Chauvin „megtagadta tőle azt a méltóságot, amely minden emberi lényt megillet”.
A minnesotai törvények értelmében Chauvin jó magaviselet esetén leghamarabb 15 év múlva szabadulhat a börtönből.
A védelem előzőleg próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kért, és sikertelenül a tárgyalás megismétlését indítványozta még a várható fellebbezés előtt.
A három másik rendőrt, aki részt vett Floyd letartóztatásában, Chauvinhez hasonlóan már másnap elbocsátották állásából.
Nekik jövőre kell bíróság elé állniuk bűnsegédlet és felbujtás vádjával. Chauvin ellen ezenkívül szövetségi szinten is vádat emelnek még Floyd, valamint egy 14 éves fiú állampolgári jogainak megsértése miatt, akit 2017-ben tartóztatott le.
Biden nemzeti emlékhellyé nyilvánította a megtámadott orlandói melegbárt
Joe Biden amerikai elnök pénteken nemzeti emlékhellyé nyilvánította a floridai Orlandóban álló Pulse Nightclub épületét az öt éve ott történt fegyveres mészárlás 49 halálos áldozatának emlékére, és felszólította a kongresszust, hogy hozzon az LMBTQ-közösség jogait határozottan védelmező törvényeket.
„Sohasem tudjuk teljesen helyrehozni (azt, ami történt), de emlékezni fogunk rá” – mondta Biden, amikor aláírta a Pulse bárt Florida nemzeti emlékhelyévé nyilvánító törvényt a fegyveres támadás túlélőinek és az intézkedést támogató törvényhozóknak a társaságában.
Az új orlandói helyszín csatlakozik más emlékhelyekhez, többek között a San Franciscó-i és a New York-i Nemzeti AIDS Emlékligethez, és a New York-i Stonewall Inn kocsmához, amelyet az onnan indult 1969-es, úgynevezett Stonewall-lázadás nyomán a modern melegjogi mozgalom szülőhelyének tekintenek.
Republikánus elődjétől eltérően Biden arra törekszik, hogy hangsúlyozza a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek jogegyenlőségét. Június 1-jei nyilatkozatával hivatalosan is elismerte a meleg büszkeség hónapját (Pride Month), és egyéb intézkedések mellett az eltérő nemi irányultságukat nyíltan vállaló tisztségviselőket nevezett ki kormányzati posztokra.
A demokrata párti elnök szorgalmazta azt is, hogy a tövényhozás teremtse meg az amerikai LMBTQ emberek jogegyenlőségét, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok számos tagállamában nincs még biztosítva ez a védelem.
„Ma délutáni ittlétünk nagyon erős üzenetet hordoz: a Büszkeség visszatért a Fehér Házba” – hangsúlyozta Biden, miután közlekedési minisztere, a vállaltan meleg Pete Buttigieg bemutatott neki egy fiatal transznemű férfit, Ashton Motát.
Joe Biden pénteken az amerikai külügyminisztérium LMBTQ-jogokért felelős különmegbízotti posztjára jelölte Jessica Sternt, az OutRight Action International nevű jogvédő szervezet ügyvezető igazgatóját. Stern feladata lesz, hogy az amerikai diplomácia és segélypolitika világszerte támogassa és védelmezze a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösség tagjainak jogait.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint a különmegbízott végrehajtja az LMBTQ-közösség jogainak előmozdítását célzó elnöki nyilatkozatban foglaltakat, valamint egy asztalhoz ülteti a hasonlóan gondolkodó kormányok, civil szervezetek és vállalatok képviselőit, hogy ezzel is erősítse a társadalmi egyenlőséget és az emberi méltóságot.
A mexikói határra látogatott a republikánusok által bírált amerikai alelnök
Régóta várt látogatást tett pénteken a mexikói határnál Kamala Harris amerikai alelnök, hogy az ellenzéki republikánusok hetek óta tartó bírálata után személyesen győződjön meg az Egyesült Államokba irányuló migránsáradat hatásairól.
Joe Biden elnök március végén bízta meg alelnökét a bevándorlás okozta válsághelyzet megoldásával. Mire azonban Harris munkához látott, a tavaszi hónapokban rekordszámú illegális bevándorlót vettek őrizetbe az Egyesült Államok déli határainál.
Csak májusban mintegy 180 ezer embert fogtak el a határ illegális átlépését követően, ami 15 éve a legmagasabb szám volt.
„Az elnök és én teljességgel elköteleztük magunkat amellett, hogy biztosítsuk bevándorlási rendszerünk működését és emberiességét, és tényleg úgy vélem, hogy sikerült előrelépnünk ezen a téren” – jelentette ki az alelnök a texasi El Paso városában, miután az érkezők száma csökkenni kezdett a forró nyár beköszöntével.
Első külföldi útjára Harris június elején Guatemalába és Mexikóba látogatott, ahol arról beszélt, hogy „kezelni akarja a kiváltó okait” annak, hogy ezrek próbálnak ebből a térségből eljutni az Egyesült Államokba. Ez alkalommal az volt a szándéka, hogy „meggyőződhessen a hatásáról annak, amit előzőleg Közép-Amerikában látott”.
„Ha meg akarsz oldani egy problémát, nem szabad csak a tünetekkel foglalkoznod” – hangoztatta pénteken, válaszul a republikánusok kritikájára, miszerint túl sokáig tartott, amíg rászánta magát, hogy ellátogasson a határra.
Kamala Harris kifejtette, hogy azért választotta éppen El Pasót, mert a Trump-kormányzat ebben, a mexikói határon fekvő városban mutatta be a „gyermekek elkülönítésének politikáját”.
Trump elnöksége alatt közel négyezer migránsgyermeket választottak el családjától, és idén június elejéig több mint kétezret közülük még mindig nem sikerült egyesíteni a családjával.
A republikánusok számára nem kétséges: Joe Biden és alelnöke szinte bevándorlásra ösztönző felhívást tett közzé azzal, hogy Donald Trumpénál „humánusabb” migrációs politikát ígértek.
A milliárdos volt republikánus elnök, aki a tervek szerint jövő szerdán keresi fel a mexikói határ térségét, pénteken pártja képviselőházi tagjai előtt azzal vádolta Kamala Harrist, hogy „sohasem beszélt a déli határaink megvédésének szükségességéről”.
Folytatódó támogatást ígért Biden az afgán vezetőknek a romló hadihelyzet közepette
Afganisztán támogatásának folytatását ígérte Joe Biden amerikai elnök pénteken a washingtoni Fehér Házban, ahol Asraf Gáni afgán elnökkel és Abdulla Abdullával, a nemzeti megbékélési tanács vezetőjével találkozott.
Kettejük látogatására az afganisztáni biztonsági helyzet romlása közepette került sor, miközben az amerikai hadsereg katonáinak több mint a felét kivonta már a háború sújtotta országból.
Találkozójuk elején Biden azt mondta, hogy „bár csapataink távoznak, de Afganisztán támogatása nem ér véget sem katonai, sem gazdasági és politikai értelemben”. „Az afgánoknak hamarosan maguknak kell majd dönteniük a jövőjükről (…) az értelmetlen erőszaknak véget kell vetni” – folytatta.
Gáni megjegyezte, hogy az afgán-amerikai partnerség új fejezetéhez érkezett, és megjegyezte, hogy az afgán biztonsági erők pénteken visszafoglaltak hat körzetet.
A két afgán vezető előzőleg találkozott Nancy Pelosi képviselőházi elnökkel és Lloyd Austin védelmi miniszterrel is.
A Fehér Ház később közleményben tudatta, hogy az Egyesült Államok a COVAX programon keresztül sürgősségi orvosi segítséget és 3 millió adag COVID-19 vakcinát fog biztosítani Afganisztán számára.
Biden több mint 3,3 milliárd dollár támogatást kért a kongresszustól az afgán hadsereg számára a jövő évre, és a pénzügyi támogatás más formái is folytatódnak majd a közlemény szerint.
A tálib fegyveresek az amerikai csapatok kivonásának május 1-jei kezdete óta folytatják a kormányerők ellen irányuló heves harcokat. Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő szerint az elmúlt hónapban harscosaik az ország több mint 70 körzetét foglalták el. A legutóbbi fejlemény, hogy szerdán elfoglalták Kas körzetet az északi Badahsán tartományban.
A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy több ezer afgán tolmácsot és másokat, akik együttműködtek az amerikai hadsereggel és tartanak a tálibok megtorlásától, biztonságos helyre telepít, amíg az Egyesült Államokba való beutazás iránti kérelmük elbírálásra kerül.
A helyszínen kialakult súlyos helyzet ellenére a Pentagon a hét elején közölte, hogy továbbra is tartja magát a kivonulás Biden elnök által kitűzött szeptemberi határidejéhez.
Az AP hírügynökség csütörtöki jelentése szerint az amerikai erők nagy része a következő két hétben befejezi a kivonulást, és várhatóan mintegy 650 katona marad csak Afganisztánban, az ott dolgozó diplomaták biztonságának szavatolására. A nevük elhallgatását kérő tisztségviselőktől kapott tájékoztatás szerint az amerikai katonák egy ideig támogatást nyújtanak még a biztonsági szempontból kiemelten fontos kabuli nemzetközi repülőtér őrzéséhez is.
Kína visszautasította Biden kijelentéseit az Apple Daily hongkongi lap megszűnése nyomán
Visszautasította pénteken a kínai külügyminisztérium Joe Biden amerikai elnök kijelentéseit, amelyek szerint az Apple Daily hongkongi demokráciapárti lap megszűnése azt jelzi, hogy Peking fokozza elnyomását a részben autonóm várossal szemben.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő pénteken pekingi sajtótájékoztatóján visszautasította a bírálatot. „Az amerikai vezető álláspontja tényszerűen megalapozatlan” – mondta.
Az amerikai elnök csütörtökön úgy fogalmazott: az Apple Daily megszűnése „szomorú nap a médiaszabadság számára”.
Biden felszólította Kínát, hogy hagyjon fel a független sajtó elleni fellépéseivel, és engedje szabadon az őrizetbe vett újságírókat. „A hongkongi embereknek joguk van a sajtószabadsághoz. Peking ehelyett megtagadja az alapvető szabadságjogokat, és Hongkong autonómiáját és demokratikus intézményeit támadja” – mondta. Az Apple Dailyre mint „a független újságírás bástyájára nagy szükség volt Hongkongban” – fogalmazott közleményében Biden. „Peking letartóztatásokkal, fenyegetésekkel és a szólásszabadságot büntető nemzetbiztonsági törvény áterőltetésével fenntartotta hatalmát annak érdekében, hogy elnyomhassa a független médiát, és elhallgathassa az eltérő véleményeket” – jelentette ki Biden, aki ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a hongkongiakat.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön Hongkongban egy sajtódíjátadó ünnepségen bírálta a lap tulajdonosának, Jimmy Lai hongkongi médiamogulnak az őrizetbe vételét. Bachelet szerint a nemzetbiztonsági törvény miatt újságírók öncenzúrát alkalmaznak, hogy elkerülhessék a „homályosan megfogalmazott bűncselekmények” vádját.
Lai december óta börtönben ül a 2019-es, hatóságilag nem engedélyezett, demokráciapárti tüntetések miatt. Három pontban emeltek ellene vádat a nemzetbiztonság megsértése címén, egyebek között külföldi erőkkel való összejátszással vádolják.
A múlt héten mintegy 500 rendőr szállta meg az Apple Daily irodáját, és vizsgálta át újságírók jegyzeteit, illetve egyéb anyagokat. A hatóságok öt vezetőt letartóztattak, kettejük ellen pedig már vádat is emeltek külföldi erőkkel való összejátszás céljából szőtt összeesküvés címén. Szerdán a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva őrizetbe vették a lap egyik rovatvezetőjét.
Dominic Raab brit külügyminiszter felszólította Kínát: tartsa tiszteletben a szabad médiára vonatkozó kötelezettségvállalásait a Nagy-Britannia és Kína közötti, Hongkongra vonatkozó megállapodásban.
Az Apple Daily utolsó száma csütörtökön jelent meg, ennek alkalmából pedig egymillió példányt (az átlagoshoz képest 10-szer többet) nyomtattak belőle.
Az Apple Daily régóta szálka volt Peking szemében, a lap a demokráciapárti párbeszédet vegyítette hírességekről szóló pletykákkal, valamint a hatalmon lévők elleni vizsgálatokkal. A lapnak 26 év után kellett megszűnnie, miután a hatóságok befagyasztották a cég alapjait.
Kína pénteken jóváhagyta két hongkongi tisztségviselő kinevezését; Chris Tang rendőrfőnököt biztonsági titkárrá, John Lee eddigi biztonsági titkárt pedig főtitkárrá nevezték ki. Ez az első alkalom, hogy biztonsági szakértőt neveztek ki a város második számú vezetőjévé azóta, hogy Hongkong 1997-ben visszakerült Kínához Nagy-Britanniától. A harcias álláspontjáról ismert Lee irányította a biztonsági erőket a demokráciapárti aktivisták és politikusok tömeges letartóztatása során. Bírálóik szerint a kinevezések további szigoríthatják Peking ellenőrzését Hongkong felett.
