Az ambiciózus kötet hamarosan angolul is megjelenik. A munkáról Horváth Sz. Ferenc, történész írt recenziót.
A német történettudomány kétségkívül egyik legnagyobb kezdeményezése volt a 2005-ben megkezdett sorozat: „Az európai zsidók üldözése és megölése a nemzetiszocialista Németország által 1933-1945 között“ („Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933-1945“).
A sorozat szerkesztéséért a Szövetségi Levéltár, a müncheni „Institut für Zeitgeschichte“ valamint a freiburgi egyetem „Újkori történelem“ tanszéke felelős és olyan elismert Holokauszt-kutatók adták hozzá nevüket mint Susanne Heim, Ulrich Herbert, Dieter Pohl vagy Sybille Steinbacher. A sorozat tizenhat kötetből áll: az első három és a tizenegyedik a Német Birodalomra vonatkozó forrásokat közli, három kötetben jelentek meg a Lengyelországgal és kettőben a Szovjetunióval kapcsolatos források. A szlovákiai, romániai és bolgár történésekkel egy vaskos kötetben ismerkedhetik az olvasó és a Nyugat-illetve Észak-Európára vonatkozó forrásokat valamint a dél-európai és az olaszországi zsidóellenes cselekményeket és törvénykezést úgyszintén összevont kötetekben mutatják be a szerkesztők. (Minden egyes kötetnek külön szerkesztője ill. szerkesztő-csapata van).
A koncentrációs lágerek közül a leghírhedettebb, vagyis Auschwitz, külön kötetet kapott (a 16. kötet). A sorozat időbeni utolsó köteteként, de a sorrendben a 15. kötet „Magyarország 1944-1945“ (illetve németül „Ungarn 1944-1945“) címmel jelent meg május közepén Regina Fritz szerkesztésében.
Regina Fritz doktori disszertációját a bécsi egyetemen védte meg 2010-ben, témája a második világháború utáni magyar történelem- és emlékezetpolitika volt. Az itt bemutatandó, frissen megjelent kötetet 2012 és 2016 között szerkesztette, 2016 óta a berni egyetem „Újkori és Kelet-európai történelem“ tanszékén asszisztensnő. E forráskiadvány szerkesztésén kívül publikációiban főleg a mauthauseni koncentrációs táborral és az egyetemi antiszemitizmussal foglalkozott. Jelen kiadványba a kötetre is érvényes általános szerkesztési elveknek megfelelően olyan írásos forrásokat válogatott be, amelyek az adott időszakban keletkeztek, vagyis sem fényképeket, sem későbbi visszaemlékezéseket nem vehetett figyelembe.
A kötetbe így 317, hét nyelven keletkezett szöveg került: angol, magyar, olasz, francia, svéd, héber és német források, iratok. Ezek mind magánjellegű források (levél, naplóbejegyzés), hivatalos iratok (törvények), újságcikkek, diplomáciai/követi jelentések, bírósági ítéletek és külföldi személyek feljegyzései, jelentései.
A forrásrész elé Regina Fritz egy hosszú, átfogó igényű bevezetést írt (13.-84. o.), amelyben áttekinti mind a magyar zsidók történetét mind az un. „zsidókérdés“ keletkezését és az 1920 utáni zsidóellenes, antiszemita törvényhozást. Az 1940-es évek antiszemita politikáját, a Kamenyec-Podolszkiba való kitoloncolást éppúgy figyelembe veszi, mint a Bácskai vérengzést vagy a zsidó hétköznapokat az akkori antiszemita légkörben. A Holokauszt 1944 március utáni lebonyolítását, az ország németek általi megszállását, a gettókbani életet, valamint a deportációkat szintén bemutatja, miközben hangsúlyozza a magyar politikusok és közigazgatás kollaborációját a nácikkal. Utoljára, természetesen, kitér a nyilasok rémuralmára, az 1944 őszén lefolyt halálmenetekre és a Duna-parti gyilkosságokra is.
De nem hallgatja el a segítséget sem, amit a már körbezárt és ostromolt fővárosban az üldözött zsidóknak magyar honfitársaik, nemzetközi szervezetek és külföldi személyek (Raoul Wallenberg, Carl Lutz) nyújtottak.
A forrásrészt a források rövid leírása vezeti be, majd 700 oldalon (105-804. o.) következnek a dokumentumok. Mindegyik dokumentum a forráskritika és -közlés elvárásainak és szokásainak megfelelően példásan jegyzetelt, az említett személyek, intézetek, újságok, utalások mind-mind feloldottak és meg vannak magyarázva. Természetesen azt is közli Regina Fritz, ha egy forrás máshol már megjelent. A 317 közölt forrásból az első 113 az 1937 és 1944 márciusa közötti időszakot fedi le.
A legelső dokumentum az „American Jewish Yearbook“ 1937-es kiadásából lett átvéve, amiben Magyarország közeledése Németországhoz és a növekvő magyar antiszemitizmus a téma. Következnek naplófeljegyzések (Gyarmati Fanni), antiszemita kommentárok (Méhely Lajos), versek (Szabolcsi Lajos), Teleki Pál miniszterelnök beszéde a 2. „zsidótörvény“ kapcsán, majd egy kivonat a törvényből.
Az újvidéki vérengzésről éppúgy olvasható forrás mint Észak-Erdélyről (bírósági ítélet egy zsidó személy ellen, akinek egy kereszténnyel volt afférja). Az üldözöttek, vagyis a zsidók perspektívája is többször érvényesül, így például amikor zsidó veteránok intéztek beadványt Horthy Miklós kormányzóhoz, amelyben arra kérték, hogy kivételeztesse őket a 2. „zsidótörvény“ hatálya alól.
Az 1944 tavasszal történteket, vagyis az ország megszállását s az azutáni zsidóellenes intézkedéseket, a gettóizálást és deportációkat összesen 123 forrás (114-237. dokumentum), vagyis a források több mint egyharmada tematizálja. Ezzel érthető módon a kötet súlypontja is adott és a recenzens véleménye szerint jól megválasztott. A különféle forrásokat nehéz röviden bemutatni, csupán utalni lehet egyikre-másikra. Így kiemelendő, hogy nem csak a fővárosi helyzetet állította a történésznő a központba, hanem több forrás mutatja be a felvidéki, kárpátaljai vagy észak-erdélyi gettókat (Ungvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely). A sárga csillag bevezetése és a különféle antiszemita intézkedések természetesen e szakasz fontos részét képezik. Az új kormány tagjainak (László Endre, Jaross Andor) nézetei épp úgy bemutatásra kerülnek mint amerikai diplomaták és a „New York Times“ tudósításai.
Az üldözött, gettóizált és deportációk által fenyegetett zsidók megmentését is több forrás tematizálja, így szó van a Kasztner-akcióról is.
Érdekes és mindeddig alig (vagy egyáltalán nem) ismert az erdélyi Daday Lóránd író levele az „Erdélyi Művelődési Egyesület“ nevében a zsidók érdekében. Daday azért tiltakozott Kolozsvárott, 1944. május 30.-án kelt levelében a zsidók deportációja ellen, mert így az erdélyi városok magyar többsége rendült meg és tűnt el, vagyis Daday az erdélyi magyar jelenlétet látta fenyegetve (és nem humanitárius vagy más okok miatt tiltakozott a zsidók deportációja ellen).
Az utolsó 80 forrás az 1944 júliusa és 1945 márciusa közötti időszakot fedi le. Itt is szembeszökik a források és perspektívák sokoldalúsága. A Szálasi-kormány antiszemita rendelkezései, a nyilasok brutalitása és bűntettei, a budapesti zsidóházak és gettó szemszöge, zsidóellenes erőszak, a halálmenetek és a zsidók lelövése 1944 karácsonyakor: a kor és a Holokauszt egész szörnyűsége tárul ismét elő.
A kötet utolsó forrása paradigmatikus: Schönberger Sándor fejezi ki 1945. májusában egy levél-naplóban kétségbeesését és félelmét, hogy soha sem látja többé családtagjait. Nem is látta.
A kötet utolsó részében a fontosabb fogalmak magyarázatát, a rövidítések jegyzékét, az említett levéltárak listáját és egy személy-, hely- valamint fogalomjegyzéket talál az érdeklődő. A kereken 850 oldalas kötet példásan jegyzetelt és kommentált. A bevezető tükrözi a magyarországi Holokauszt kutatásának jelenlegi állapotát. A hihetetlenül sokoldalú, nagy mennyiségű forrás mind földrajzi (Magyarország és a visszatért országrészek) mind tematikus (kizárás, üldözés, intervenciók), mind forrástípus (törvények, levelek, naplók, újságcikkek) és személyi szempontból (tettesek és áldozatok, magyarok és külföldiek stb.) alaposan mutatja be a történteket. A kötet így egy kiváló, nemzetközileg nyíltan elismert sorozat méltó része, amihez Regina Fritznek gratulálni kell. Kötete kikerülhetetlen lesz a történészek számára, annál is inkább, mert, mint az egész sorozatot, ezt is lefordítják angolra.
Regina Fritz (Szerk.): Ungarn 1944-1945. Berlin-Boston 2021, 850 o. (= Die Verfolgung und Ermordung der europäischen Juden durch das nationalsozialistische Deutschland 1933-1945, 15. Kötet).
Borítókép: Kistarcsai internálótábor, 1944. Fortepan/Fortepan
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.