Az ortodox csoportok a vallásszabadság győzelmét ünneplik, a liberális zsidók a polgárjogok elvesztését fájlalják, hogy egy katolikus ügynökség jogot nyer arra, hogy ne adjon gyermeket azonos nemű párok gondozásába — írja a Times of Israel.
A Legfelsőbb Bíróság vallásszabadságról szóló kulcsfontosságú, egyhangú (9:0) döntése az ortodox zsidó csoportok dicséretét váltotta ki, míg a liberálisabb csoportok megkönnyebbülten sóhajtottak fel, hogy a döntés korlátozott hatálya miatt.
Múlt csütörtökön ugyanis a bíróság egyhangú döntést hozott, amely hatályon kívül helyezte Philadelphia azon politikáját, amely megtagadta az együttműködést egy olyan katolikus szociális ügynökséggel, amely nem helyez el gyerekeket azonos nemű nevelőszülőkhöz. Zsidó csoportok a Fulton kontra Philadelphia városa elnevezésű ügy mindkét oldalán benyújtották a bíróságnak szóló beadványokat.
Az ortodox csoportok a vallásszabadsággal kapcsolatos aggodalmaktól vezérelve a Katolikus Szociális Szolgálat oldalára álltak. Sokan üdvözölték a döntést.
„Az amerikai Legfelsőbb Bíróság mai történelmi döntése kritikus jelentőségű az amerikai ortodox zsidó közösség számára”
— mondta Nathan Diament, az Ortodox Unió washingtoni igazgatója közleményében.
„Az Egyesült Államokban kisebbségi hitközösségként a vallásgyakorlás erőteljes jogi védelme egzisztenciális kérdés számunkra”.
Az Ortodox Unió csatlakozott az ügynökséget védő keresztény csoportokhoz.
A liberális és polgárjogi zsidó csoportok eközben csalódottságuknak adtak hangot – de egyben megkönnyebbülésüknek is, hogy a bíróság döntése szűkszavú volt, és valószínűleg nem érinti az egyház és az állam közötti egyéb értelemben vett elválasztásokat.
„Ez a Legfelsőbb Bíróság döntése pusztító veszteség a nevelőszülőknél nevelkedő philadelphiai gyermekek számára, akiknek kárt okoz, ha az államilag finanszírozott ügynökségek vallási meggyőződése felülírja a gyermekek érdekeit”
– áll a Zsidó Nők Nemzeti Tanácsának közleményében, amely egyike annak a számos csoportnak, amely közös beadványt nyújtott be Philadelphia nevében.
Az ügyet potenciális vízválasztónak tekintették, amelyben a bíróság kibővített jobboldali többsége elsöprő győzelmet arathat a vallási jobboldal számára egy 1990-es döntés hatályon kívül helyezésével, amely lehetővé teszi a kormány számára bizonyos vallási gyakorlatok korlátozását, amennyiben a kormány szándéka nem diszkriminatív.
Ehelyett a Fulton-ügyben hozott döntés során ügyeltek arra, hogy ne borítsák fel az évtizedes precedenseket, ami potenciálisan lehetővé tette a három liberális bíró számára, hogy aláírja; eközben a bíróság három legkonzervatívabb bírája egy egybehangzó véleményben kritizálta a döntést annak bátortalansága miatt. A többségi véleményt John Roberts főbíró vállalta fel, aki az utóbbi időben igyekezett megőrizni a bíróság politikán felül álló hírnevét egy olyan polarizált társadalomban, amelyben különösen a demokraták forronganak a bíróság konzervatív többségének megerősítését célzó republikánus manőverek miatt.
Roberts azt írta, hogy mivel a szűrési kritériumok Philadelphiában a nevelőszülői ügynökségek között eltérőek, és a város mentességeket engedélyez az irányelvek alól, a katolikus ügynökséget a sajátos kritériumok miatt diszkriminatív volt kiemelni.
„Amíg a kormányzat úgy tudja elérni érdekeit, hogy az nem terheli a vallást, addig ezt kell tennie”
— írta Roberts.
Ez a következtetés felbátorította az ortodox csoportokat, amelyek a Katolikus Szociális Szolgálathoz hasonlóan úgy tekinthetik, hogy az LMBTQ családok kiszolgálására vonatkozó követelmények sértik vallási meggyőződésüket.
„Philadelphia politikája kizárta a vallási szervezeteket a nevelőszülői rendszerből, hacsak nem voltak hajlandóak nyíltan megsérteni vallási meggyőződésüket, és ennek az árát olyan gyerekek fizették meg, akiknek gondoskodó családokra volt szükségük”
— áll a Koalíció a Zsidó Értékekért közleményében.
Az Agudath Israel of America, amely ortodox csoportok tömörülését képviselte a bírósági beadványban, minősített dicséretben részesítette a döntést, megjegyezve, hogy annak szűkös hatálya messze nem hozta meg azokat a változásokat, amelyeket a konzervatív és vallási szervezetek reméltek.
„Örülünk, hogy a bíróság úgy döntött, hogy Philadelphia városa megsértette a CSS szabad vallásgyakorláshoz való jogát”
— mondta Chaim Dovid Zwiebel rabbi, a csoport ügyvezető alelnöke.
„Azonban csalódottak vagyunk, hogy a bíróság nem használta ki ezt a lehetőséget arra, hogy hatályon kívül helyezze a Foglalkoztatási osztály kontra Smith ügyet. Csak remélni tudjuk, hogy a bíróság hamarosan felülvizsgálja azt, miel káros hatással volt a vallásszabadságra Amerikában”.
Az 1990-es Smith-döntés, amely megerősítette Oregon állam azon jogát, hogy megtagadja a munkanélküli segélyt az amerikai őslakosoktól, akiket azért bocsátottak el, mert vallási rituálé részeként peyote-ot fogyasztottak, kimondta, hogy a kormányzat alkalmazhat olyan törvényeket, amelyek ténylegesen diszkriminatívak egy vallási gyakorlattal szemben, amennyiben a törvények nem kifejezetten a vallási gyakorlatot célozzák. A bíróság két konzervatív bírája Roberts döntésével egyetértésben azt mondta, hogy a bíróságnak ennél tovább kellett volna mennie, és meg kellett volna semmisítenie a Smith-t.
Az OU Diament egy interjúban elmondta, hogy ő is remélte, hogy a Smith-ügyet hatályon kívül helyezik, de a bíróság három liberális bírójának egyhangú döntése nem elhanyagolható.
„Egy 9-0-s alkotmánymódosítási döntést, amely nagyon határozottan kimondja, hogy a vallásszabadság a legmagasabb alkotmányos érték, elég egyértelmű győzelemnek tekintjük”
— mondta.
A Philadelphiát támogató zsidó csoportok csalódottságuknak adtak hangot, de megkönnyebbülten jegyezték meg azt is, hogy Roberts szűkszavúan döntött, és nem érintette a Smith-t.
A Rágalmazásellenes Liga, amely a Bend the Arc, a Jewish Women International, a Keshet, a Zsidó Nők Nemzeti Tanácsa és a T’ruah által vezetett amicus beadványt vezette, azt mondta, hogy az ítélet aláhúzza a megfontolás alatt álló törvényjavaslatok elfogadásának sürgősségét, amelyek megtiltanák az LMBTQ személyekkel szembeni diszkriminációt, akik örökbe fogadni vagy nevelőszülőként élni szeretnének.
„Bár ez egy nagyon szűkszavú ítélet, nem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a diszkrimináció az egész országban áthatja a gyermekjóléti rendszert”
— áll az ADL közleményében.
Az ADL 2018-ban egy dél-karolinai zsidó család ügyét vette védelmébe, amelyben egy államilag engedélyezett ügynökség hitük miatt tiltott el egy párt a nevelőszülőségtől.
A reformmozgalom külön közölte, hogy ők is csalódottak a döntés miatt, de hangsúlyozták, hogy az nem ad széles körű jogot az ügynökségeknek a diszkriminációra.
„Továbbra is fenntartjuk, hogy a szociális szolgáltatók nem választhatják meg, hogy kit szolgálnak ki, amikor állami finanszírozásban részesülnek, mivel ha megengedjük, hogy a diszkrimináció felülírja a szociális szolgáltatások nyújtását, az életeket veszélyeztet és kárt okoz a legkiszolgáltatottabbaknak”
— áll a szervezet közleményében.
