Keményvonalas iráni elnök és tüntető olaszok, oltakozásra bátorító Biden és felgyújtott menekülttábor. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Iráni elnökválasztás – Az esélyes konzervatív jelölt fölényesen győzöt
Ebrahim Raiszi konzervatív elnökjelölt nyerte az iráni elnökválasztást a szavazatok 61,95 százalékával a végleges eredmények szerint – jelentette be Abdolfazl Rahmani Fazli iráni belügyminiszter szombaton.
A pénteki elnökválasztáson 48,8 százalék volt a részvételi arány. Az iszlám köztársaság 1979-es születése óta nem volt ilyen alacsony az urnákhoz járuló szavazók száma.
Raiszi, aki korábban Teherán főügyésze volt, 17,9 millió szavazatot kapott a 28,9 millióból. Beiktatása augusztusban esedékes.
A politikus megköszönte a szavazatokat, és jelezte: reméli, hogy meg tud majd felelni az emberek bizalmának.
A második helyen a Forradalmi Gárda egykori parancsnoka, Mohszen Rezaei végzett 3,4 millió vokssal, harmadikként pedig a jegybank volt elnöke Abdolnasszer Hemmati futott be 2,4 millió szavazattal.
Az iráni elnökválasztáson eredetileg több mint hatszázan akartak indulni, de a jelölteket megrostáló, az állam iszlám jellegének megőrzéséért felelős, 12 tagú Őrök Tanácsa csak hét jelöltet fogadott el. Raiszi biztos befutónak számított, és Ali Hamenei legfelsőbb iráni vezető támogatását is bírta.
Az Őrök Tanácsának döntésével elégedetlen választók közül többen bojkottálták a voksolást, és a korábbi választásokhoz képest sokan, 3,7 millióan – szándékosan vagy véletlenül – érvénytelenül szavaztak.
Az iráni állami televízió a koronavírus-járványt és az amerikai szankciókat okolta azért, hogy a választópolgárok többsége otthon maradt.
A mérsékelt elnökjelöltként induló Hemmati gratulált Raiszi győzelméhez.
„Remélem, hogy kormánya – Ali Hamenei ajatollah vezetése alatt – virágzást és elégedettséget hoz országunk számára” – áll Hemmati levelében, amelyet a közösségi médiában is közzétett.
Haszan Róháni leköszönő elnök szombaton találkozott Raiszival, és szintén gratulált neki.
Külföldről többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök is üdvözölte a keményvonalasok jelöltjének győzelmét. A Kreml szombati közleményében rámutatott: Moszkva és Teherán viszonya hagyományosan barátinak mondható.
„Számítok rá, hogy tevékenysége ebben a magas tisztségben a különböző területeken megnyilvánuló, építő kétoldalú együttműködés továbbfejlesztését, valamint a partnerséget fogja szolgálni a nemzetközi ügyekben” – írta a Kreml.
Bassár el-Aszad szíriai elnök, Barham Száleh iraki államfő, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Sejk Mohammed bin Rasíd al-Maktúm, Dubaj uralkodója is az elsők között üdvözölte Raiszi győzelmét.
A Salvini vezette Liga tartotta az első utcai politikai megmozdulást a járvány után
Olaszország gazdasági és politikai újraindulását, valamint a jobboldal egységét hirdette szombaton Rómában a járvány utáni legelső utcai pártdemonstráción Matteo Salvini, a Liga elnöke, aki a magyar válogatott EB-szereplését is méltatta az MTI tudósítójának.
Matteo Salvini a mérkőzés első, magyar gólja után gratulált a Franciaország ellen játszó válogatottnak. Hajrá Magyarország! – mondta. Később, a pódiumról leszólva, a demonstráción részt vevő tömegtől kérdezte a budapesti mérkőzés eredményét.
Az MTI-nek kijelentette, hogy közel érzi magához Magyarországot, mivel a két országot „nemcsak az azonos nemzeti színek kötik össze, hanem a családügyi, az adózási és a biztonságpolitika is, melyekben Magyarország példát mutat”.
A Liga többezres megmozdulása az Első Olaszország, szép, szabad és igazságos címet kapta. A római belvárosban, az Igazság Szájánál rendezett demonstráció színpada egy kitárt ablakot idézett a járvány utáni újraindulás jelképeként.
Salvini szerint az Első Olaszország jelszó azt jelenti, hogy az országot kell a pártérdekek elé helyezni. „Az olaszok az elsők, vagyis az ő munkahelyüket, egészségüket, biztonságukat kell védeni; nem szabad hagyni, hogy Olaszország Európa migránstábora legyen, és nem szabad hagyni, hogy külföldi multinacionális vállalatok gyarmatává váljunk” – hangsúlyozta a Liga vezetője.
Arra kérte az olaszokat, hogy a nemzeti idegenforgalmat és gazdaságot segítve nyaraljanak Olaszországban. Bemutatta a jobboldal jelöltjeit az ősszel esedékes helyhatósági választásokon, sürgette a Liga javasolta adóreform bevezetését, valamint az igazságügyi reformot, melyhez a párt népszavazást kezdeményez.
A színpadot az olasz zászló díszítette a Liga pártzászlója helyett, Matteo Salvini a jobboldali erők egységét sürgette. Tavaly júniusban, a járvány első hullámát követő újranyitáskor, a Liga, a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) és a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) közös utcai demonstráción vonult fel. Azóta a Liga és a FI csatlakozott a Mario Draghi vezette kormányhoz, miközben az FdI ellenzékben maradt. A Liga és az FdI a felmérésekben fej fej mellett szerepel, a három erő együtt pedig elérte az 50 százalékos támogatottságot.
Elemzők szerint Matteo Salvini „megpróbálja a lehetetlent”, vagyis a jobboldalnak az utóbbi évtizedekben többször kudarcba fulladt egységesítésére pályázik, melynek első lépése a Liga és a FI közös parlamenti frakciója lehet. Így a Liga-FI a Draghi-kormány legnagyobb parlamenti csoportjává válik. A Liga megmozdulásával Matteo Salvini visszatért a hozzá legközelebb álló politikai színtérre, vagyis az utcai demonstrációkhoz. Nem a Liga fellegvárának tartott Milánóból, hanem Rómából hirdetett országos politikát, és a járvány után először a jobboldal közös vezetőjeként szólalt fel.
„A jobbközépnek egységesnek kell lennie, ezt kérik tőlünk az olaszok” – mondta Matteo Salvini.
Az északkeleti határrégió, Friuli-Venezia Giulia kormányzója Massimiliano Fedriga az MTI-nek nyilatkozva a balkáni migráció közös megállítását szorgalmazta Magyarországgal együttműködésben.
„Aggasztó a migrációs helyzet, de ennek nemcsak Friulit és Olaszországot, hanem Európát is aggodalommal kell eltöltenie. Már korábban is szembeszálltunk az illegális migrációval, melyet az egész világon terjedő vírusmutációk most még veszélyesebbé tettek” – mondta.
Reményét fejezte ki, hogy a Magyarországgal a pandémia előtt tervezett határellenőrzési együttműködés létrejöhet. Kijelentette, hogy Friuli közös kutatásfejlesztési és logisztikai projektekben is gondolkodik: „Ez a Friulit és Magyarországot is fedő térség a járvány előtt gyorsabb gazdasági növekedést mutatott, mint a hagyományosan erősnek tartott európai gazdaságok” – jelentette ki, a trieszti kikötő és az innen Budapestig haladó vasútvonal kiépítését hangsúlyozva.
Megjegyezte: a magyarok biztonságban utazhatnak Friuliba, ahol kiemelkedő a vakcinázás üteme más olaszországi térségekhez képest.
Simona Renata Baldassare, a Liga európai parlamenti képviselője népes csoportot vezetett, melynek tagjai a Nemet mondunk az egyes számú és kettes számú szülőre feliratot emelték a magasba. Elmondta, hogy „az ország kizárólag az anya és apa alkotta családok támogatásával indulhat újra, nem lehet a gyerekek jogait félredobni”.
Biden ismét az oltások felvételére kérte az amerikaiakat
Akik még nem oltották be magukat a koronavírus ellen, minél előbb tegyék meg, ugyanis az új delta variáns különösen veszélyes – a többi között erről beszélt Joe Biden amerikai elnök pénteken a Fehér Házban.
„Még akkor is, ha hihetetlen haladást értünk el, ez (a delta variáns) továbbra is súlyos és halálos fenyegetést jelent” – mondta Biden. Az elnök kiemelte, hogy az új változat a be nem oltott embereket még kiszolgáltatottabbá teszi.
„Ez egy olyan változat, amely könnyebben átvihető, halálosabb, és különösen veszélyes a fiatalokra. De jó hír, hogy megvan a megoldás” – fogalmazott Biden.
Az adatok egyértelműen alátámasztják, hogy az oltás a leghatékonyabb védekezési forma a változattal szemben – tette hozzá.
Rochelle Walensky, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatója pénteken azt mondta, hogy a delta variáns valószínűleg a következő két-három hónapban meghatározó lesz az Egyesült Államokban. A szakember azt is kiemelte, hogy az új változat a legfertőzőbb, és nagyobb valószínűséggel okoz súlyos betegségeket azoknál, akiket nem oltottak be.
Biden arra buzdította az oltással kapcsolatban hezitáló amerikaiakat, hogy konzultáljanak barátaikkal, családtagjaikkal és orvosukkal. Az elnök ismét felsorolta azokat a lépéseket, amelyeket az általa vezetett adminisztráció tett az utóbbi hónapokban, hogy kényelmesebb legyen a lakosságnak az oltások felvétele.
Példaként említette az Uber és Lyft közösségi személyszállítással foglalkozó vállalattal kötött megállapodást, amelynek értelmében ezek a cégek július 4-ig ingyenesen szállítják az oltópontokra azokat az utasokat, akiknek szükségük van a segítségre.
„Július 4-én ünnepeljük függetlenségünket a vírustól, miközben megünnepeljük nemzetünk függetlenségét is. Azt akarjuk, hogy ezt mindenki megtehesse” – fogalmazott Biden.
Az amerikai elnök bejelentette azt is, hivatalban töltött 150 napja alatt sikerült elérni, hogy már 300 millió oltást adtak be az Egyesült Államokban. Ezenkívül felhívta rá a figyelmet, hogy az erőfeszítéseknek köszönhetően csökkent a koronavírus-fertőzöttek, a kórházban ápoltak és az elhunytak száma is.
Biden május elején jelentette be legújabb, a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos célját, amely szerint július 4-éig 160 millió felnőtt amerikai a koronavírus elleni védettséghez szükséges minden oltását megkapja. Azt is mondta, hogy az Egyesült Államok nemzeti ünnepéig, a július 4-ei függetlenség napjáig a felnőtt lakosság 70 százalékának legalább egy adag vakcinát beadnak.
Szakértők szerint egyre valószínűbb, hogy nem sikerül ezt a célt teljesíteni. Jelenleg a 18 évesnél idősebb amerikaiak 65 százaléka kapta meg legalább az egyik adag oltását.
Az elnök pénteki beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy azokban az államokban, ahol az oltási arány alacsonyabb, a fertőzések és a kórházban ápoltak aránya sem csökkent kellő mértékben.
„Az az igazság, hogy a halálesetek és a kórházi ápolások száma drasztikusan csökkent azokon a helyeken, ahol az embereket oltják, és az alacsonyabb oltási aránnyal rendelkező államokban a kórházi ápolás sok helyen nem csökken, sőt bizonyos helyeken emelkedik” – fogalmazott Biden.
Felgyújtottak egy menekülttábort a Közép-afrikai Köztársaságban, a lakóit elűzték
Felgyújtottak egy menekülttábort a Közép-afrikai Köztársaságban, és elűzték annak mintegy 8500 lakóját – közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet pénteken.
„Mára szinte semmi sem maradt az Elevage nevű táborból” – ismertette az MSF.
Az incidens Bambariban történt, nagyjából 380 kilométerre északkeletre a fővárostól, Banguitól, egy olyan térségben, ahol heves összecsapások folynak a kormányerők és a lázadók között.
A mostanra lángok martalékává lett táborban tavaly év végén kerestek maguknak menedéket a felkelők támadásai elől elmenekült emberek. Több ezren jelenleg egy Bambariban található mecsetben húzták meg magukat az MSF szerint „roppant viszontagságos körülmények között”.
„Nyomorúságosak a körülmények. A földön alszunk, védelem, matracok és moszkítóhálók nélkül. Nincs élelem, WC és elegendő ívóvíz sem” – idézte a segélyszervezet az egyik menekültet.
Értesülések szerint június elején súlyos harcok folytak az Elevage tábor környékén. A katonák akkor felszólították a menekülteket, hogy hagyják el a létesítményt.
Az aranyban és gyémántban gazdag, 4,7 milliós Közép-afrikai Köztársaság politikai rendszere az etnikai és vallási feszültségek miatt ingatag. Bambari az ország negyedik legnépesebb városa, a 2013 és 2017 közötti polgárháború egyik gyújtópontja volt.
A Közép-afrikai Köztársaságban tavaly december 27-én tartottak elnök- és parlamenti választásokat, amelyek első fordulóját 53 százalékkal Faustin-Archange Touadéra hivatalban lévő elnök nyerte. A felkelők nem fogadják el az eredményt, ezért különböző településeket támadtak meg. Bambari térsége ismét harcok színterévé vált.
A bangui vezetés állítása szerint orosz katonai segítséggel sikerült kiűzni a fegyveres csoportok nagy részét a megtámadott településekről, így Bambariból is.
