Az EMIH vezető rabbija szerint abszurd azt vizsgálni, hogy a zsidó vallási bíróságnak van-e joghatósága – írja a 168.hu.
A Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata nemrég határozatot hozott abban a perben, amelyet a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) indított a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott állami örökjáradék újraelosztásának ügyében.
A Bét Din (vallási bíróság) úgy határozott, hogy a második világháborúban, illetve a kommunista államhatalom idején a zsidó közösségektől elvett ingatlanoknak és más vagyonelemeknek az eredeti vallási irányzatú közösséghez, vagy azok jogutódjaikhoz kell visszakerülniük, ugyanez vonatkozik a kárpótlás gyanánt szolgáló „jószágtestekre” is. Az elosztás arányainak meghatározásánál figyelembe kell venni az egyes közösségek aktivitását, illetve azok számát, akik részesülnek a hitéleti és azokat közvetlenül kiegészítő tevékenységek jótékony hatásából. Amennyiben az elosztás korábban nem a fenti szempontok alapján érvényesült, úgy helyes a már kialakult aránytalanságokat orvosolandó pozitív megkülönböztetést alkalmazni, hogy a „múltbéli hibás elosztás kompenzálva legyen minden érintett irányába” – olvasható a MAOIH közleményében.
Az ügyről a Keljfeljancsi című műsorban beszélgetett Fiala János és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbbija. A műsorban elmagyarázta, miként működik a Bét Din vallási bíróság. A testület előtt ugyanis mindhárom érintett szervezetnek képviseltetnie kellett volna magát, a Mazsihisz azonban távol maradt. Ezt úgy értékelték, hogy „a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe”.
A szervezetek Köves Slomó szerint először peren kívül próbáltak megegyezni az örökjáradék elosztásáról, ez azonban nem sikerült. A rabbi elmondta, hogy a vallási bíróság hasonlóképpen működik, mint a polgári peres bíróság, jogerőre azonban nem tudja emelni a döntését.
„A bíróság a beadott keresetek alapján dönt, akár csak egy polgári peres eljárás során. Bekérik az iratokat, kitűzik a tárgyalás időpontját, ha a felek megjelennek, a bíróság meghallgatja az összes oldalt, ha még van kérdés, további időpontokat tűznek ki, majd meghozzák a döntést. Ami különleges a vallási bíróságnál, hogy ha valamelyik oldal nem jelenik meg, akkor a bíróság elvi állásfoglalást adhat ki, ebben különbözik a polgári ügymenettől. Ennek az az oka, hogy a vallási bíróságnak kétezer éve nincs végrehajtó hatalma” – magyarázta a rabbi. Hozzátette, egy zsidó vallási szervezetnek a vitás ügyeit mindenekelőtt egy vallási bíróság előtt kell rendeznie.
A másik két vallási szervezetet egy ügyvéd képviselte, aki egyszerre polgári ügyvéd és a vallási bíróságok dolgaiban is jártas. Kiemelte, a döntésnek van írásos változata, amit meg is kap minden érintett. „Ebben leírták, hogy az a fél, amelyik nem jelent meg, tulajdonképpen kiírja magát a zsidó vallási közösségek sorából” – tette hozzá Köves.
A rabbinikus bíróság a korábban hozott átmeneti végzését jogerőre emelte. Ennek értelmében felkéri Magyarország kormányát, hogy függessze fel a pénzeszközök kifizetését egészen addig, amíg az elosztással kapcsolatban új – a jogszerűség és az igazságos elosztás talaján álló – kritériumok meghatározása valamilyen módon nem jön létre. Erre egyébként a magyar kormány ígéretet tett. Mint írták, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a magyar kormány figyelembe kívánja venni a Bét Din elvi jogi állásfoglalását.
Köves Slomó hozzátette, hogy az elosztásban a kölcsönös tiszteletet meg kellene adni egymásnak, és érdemes lett volna egy asztalhoz leülni tárgyalni. Továbbá elmondta, hogy a Mazsihisz nem fogadta el a jeruzsálemi Bét Din döntését, amelynek akkor lehet következménye, ha a magyar állam is komolyan veszi a határozatot.
Az EMIH vezető rabbija szerint abszurd, hogy bárki azt vizsgálja, van-e a Bét Dinnek joghatósága. „A kérdés nem az, hogy van-e ennek a bíróságnak joghatósága, hanem elsősorban erkölcsi és vallási kérdés és történelmi kérdés, hogy van egy olyan szervezet, amelyik az elmúlt húsz évben csak az örökjáradék jogán 30 milliárd forintot kapott a magyar államból kárpótlás gyanánt. Emellett van másik kettő zsidó hitközség, amelyik ennek az öt százalékát nem kapta meg. Felmerül a kérdés, hogy mi született ebből az összegből” – mondja Köves Slomó. Szerinte az a kérdés is felmerül, hogy jogos-e, hogy a szervezethez került ennyi pénz, miközben úgy van bejegyezve a Mazsihisz, mint egy zsidó egyház, de közben a saját egyházának a szabályait sem veszi komolyan.
A vezető rabbi kiemelte, hogy „van egy igazságtalan helyzet, és ebben a jó érzés és a jóhiszeműség a kérdés, nem a jogszerűség”. Hozzátette, azt reméli, hogy az igazság a történet végén meglesz, „Istenben bízom, nem a földi jogalkotókban”.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy korábban Köves Slomó „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” minősítette a Mazsihisz elnökét, Heisler Andrást, akiről a bíróság kimondta, hogy nem ateista. Szerinte abszurd, hogy a Mazsihisz vezetője egy olyan világi ember, aki csődbe vitt egy örökölt textilvállalkozást. Hozzátette, továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy Heislert nem a vallás érdekli, de zsidó egyházat vezet. „Engem nem érdekel a boksz, így nem leszek egy bokszegyesület vezetője.”
Köves Máté viszont a budapesti Bét Din-t nem fogadta el.
Akkor hogy is van ez:
…„a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe”.
A Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságát hasonlítja össze a neológ Bet Dinnel?
Ne már…
Oszt már miért ne????
Mert ha ezt sem érti, akkor ott nagy a baj.
Vissza kellene menni egészen Börésiszig a tanulással.
De ne adja fel, soha nem késő elkezdeni!
Kedves Smuel! A zsidóság mióta hierarchikusan felépülő „szervezet”????
A neológ Bét Din, ugye Budapesten van… Az Áv Bét Din Dr. Frölich Róbert…
Igen, a neológ Bét Din Budapesten van, az Áv Bét Din pedig Dr. Frölich Róbert.
A jeruzsálemi meg Jeruzsálemben. És?
Ha a kettő között az ön számára nem látszik a különbség, akkor ott nem csak vallásjogi, de komoly etikai hiányosságok is vannak.
Kedves Sámuel! Hadd kérdezzem meg:
1. A jeruzsálemi Bét Din mennyivel „zsidóbb” a pestinél?
2. Ezelőtt 77 évvel, volt-é különbség, amikor a vonat elindult Auschwitzba: a neológ, az ortodox, a Status Quo Ante és az „ateista” zsidó között?
Bástya úr!
Először is Smuel, ha kérhetem. Köszönöm.
Kérdései arról árulkodnak, hogy vajmi keveset konyít a zsidósághoz, a zsidó élet törvényei pedig teljesen ismeretlenek az ön számára.
Sajnos nehéz úgy válaszolni valakinek, hogy az illető még álef szintű tudást sem sajátított el (álef az első betű a héber ABC-ben), ez a felület pedig nem alkalmas ismeretterjesztő célokra.
Kedves Smuel! Igazán új volt, hogy az א az első betű…
Amúgy nem a kérdésemre válaszolt…
Akkor újra felteszem:
1. A jeruzsálemi Bét Din mennyivel „zsidóbb” a pestinél?
2. Ezelőtt 77 évvel, volt-é különbség, amikor a vonat elindult Auschwitzba: a neológ, az ortodox, a Status Quo Ante és az „ateista” zsidó között?
Kedves Smuel!
Ennyire komplikáltat kérdeztem, hogy fényességes elméddel nem tudsz válaszolni????
Nézze Bástya úr!
Igazán örülök, hogy legalább az első betűt megtaníthattam önnek, ez bizonyosan jelentős fejlődés az ön életében.
Azonban ön előéletét ismerve mindketten tudjuk, hogy ön csak egy demagóg aprócska trollocska.
Hiába is magyaráznék bármit, a judaizmust ön maximum guglizni tudja, a fogalmakról azt sem tudja, hogy eszik e vagy megisszák.
Ahogy az ön elvtársa mondta: tanulni, tanulni, tanulni…, talán még önnek sem késő.
A budapesti Bét Din neológ rabbikból áll.
Urológ nincs közöttük?
Azt a kedves Fiala és Köves Máté sem mondta el, hogy Áv Bét Din (dr. Frölich Róbert) megkérte legyenek tagok a Bét Dinben az EMIH-től és a MAOIH-tól, csak visszautasították.
Még jó. Christiano Ronaldo se fog neked a Felcsútban focizni.
Nehogy már a jeruzsálemi bíróságnak Magyarországon joghatása lehetne az állam és egyház kötött megállapodásra. Slomó, már nagyon nyeregben érzi magát a párszázas híveivel.
Nincs joghatósága, a Mazsihisztől lenne elvárható, hogy a döntéseit magától ismerje el kötelezőnek magára nézve. Mondhatja, hogy fütyül rá, csak hát nagy gáz ez, mert kiírja vele magát végképp a zsidóságból.
Tehát egy párszázas csoport jogosan követelheti magának azt a pénzt amelyet egy többezres tábort képviselő szervezetnek ad az állam? Ne röhögtessen az úr.
Most akkor döntssd ewl, hogy a taglétszám számít v agy a bíróság, esetleg az, hogy ki mit tett a zsidóságért.
Az, hogy ki mennyit tett valamiért, szubjektív megítélés. Az, hogy egy szervezetnek mekkora a tagsága, viszont pontosan azt jelzik, hogy hány embernek nyerte el a szimpátiáját az adott szervezet tevékenysége. A bíróságot át lehet verni mindenféle hazugsággal a tényeket viszont nem lehet letagadni.
Az, hogy ki mennyit tett – már akkor is, kábé húsz éven át, amikor egy fitying támogatást nem kapott -, objektíve lemérhető. De persze mindegy, egy magát zsidónak mondó szervezet nem utasíthatja vissza egy világszerte elismert bét din közreműködését.
Tudtommal a Magyar Állam és a zsidó szervezetek közti megállapodás volt az állami juttatások elosztása és nem a Jeruzsálemi bíróság adományozta ezeket a pénzeket. Aztán nehogy már azt akard elhitetni, hogy a Szim Shalom a Slomo saját zsebéből finanszírozta eddigi működését? Tegyünk már különbséget a vallási és a civil dolgok között.
Szim Salom? az egy reform, nem zsidó.
…” „a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe””….
Tekintettel arra, hogy a „Tórát” nem Mózes alkotta meg (egyedül a Tízparancsolat” az ami tőle származik), egyenesen arcátlanság Mózesre hivatkozni. Másrészt Mózes idejében nem volt zsidó vallásjog, mert a judaizmus jóval Mózes halála után jött létre. A Tórát a levita papság, illetve a hozzácsatolt más írásműveket a levitákat követő különböző papi generációk „alkották” meg. Mózes V. könyve pl. bizonyítottan nem az ő műve…A Tóra egy vallási diktatúra alapműve, épp úgy, mint a Korán….
A teljes Tórát Isten adta Mózesnek, benne a Tízparancsolattal, úgyhogy hatalmas marhaságot mondtál. Az csak egy szófordulat, hogy nevezik mózesi hagyománynak. Isteni parancsról van szó, amit senki sem kérdőjelezhet meg.
Bizonyosan jelen is voltál a jelentős esményen, tehát láttad. Utána kölcsönösen vállonveregettétek egymást az Úrral…
Igen, jelen voltam. Minden akkor élt zsidó és a később születettek lelke jelen volt a Tóraadásnál. A különbség csak az, hogy ki mennyire emlékezik. Úgy tűnik, te nem sokra.
Az én lelkem nem volt ott. De mondd, tényleg beszélgettetek az úrral? De jó neked…Szóval tényleg megveregetted az Úr vállát? Nahát….
Ha a Chabad mond vmit, ráadásul itt a Jeruzsálemi Főrabbinátusról van szó, rögtön egy rakat mindenhez is értő „Tálmud chóchem” kerül elő, és megmondja a tutit.
Miért nem vagy ennyire kritikus máshol, más ügyekben? Máshol a nyilvánvaló „arcátlanság” (pénzügyek, abúzusok, devianciák) nem üti meg a kritikai realizmus ingerküszöbét.
Mesélnél nekem arról valamit, hogy hol volt a „chabad”-nevű gittegylet Mózes idejében, avagy még korábban, mondjuk Jákob idejében?…
Annyi égbekiáltó bociságot hordasz te itt össze, hogy kár beléd az energia.
Sétálás közben azért légy óvatos, nehogy lepottyanj, és hát persze, a vakcinával meg chipet raknak beléd.
Miután ezt tudod csak válaszolni, a válasz: SEHOL….
És a többi irányzat, és hászid Házak hol voltak? Mesélj!
A Tompa az kifejezetten jobb vezetéknév lenne számodra.
https://media2.giphy.com/media/gRxjhVNfFgqI0/giphy.gif
Valamit tol Bástya elvtárs? Nagyon be van állva már így kora reggel.