Ronald S. Lauder könnyeivel küszködött, Karácsony Gergely a világ csodájáról beszélt, Erdő Péter bíboros-érsek új hitközösségben is bízik, a Mazsihisz-vezetése pedig hálával és büszkeséggel avatta fel a zsinagógát.
Túlzás nélkül lehet történelmileg nevezni ezeket a napokat a magyar zsidóság életében: egy héten belül két zsinagógaavatásra is sor került, ráadásul mindez kevesebb mint 30 óra leforgása alatt. Szerdán Berettyóújfalun adták át hivatalosan is a város egykori központi zsinagógájának felújított épületét. Csütörtökön pedig az esemény jellegét megillető felhajtások közepette a budapesti Rumbach utcait.
Amíg az előbbi – hívek híján – színtiszta kulturális befogadótérként szolgál majd, addig
a status quo ante-irányzat fővárosi templomának vállaltan legalább három funkciója is lesz.
Egyrészt egy innovatív közösségi tér, amelyben (főleg zsidósággal kapcsolatos) civil szervezetek tevékenykednek – közülük már néhányan elfoglalhatták negyedik emeleti irodáikat –, valamint egy kulturális – és egy szakrális helyszínként is szeretnék élettel megtölteni az épületet.
Az esemény egyik különlegessége volt – legalább is a Rumbach épületét igazgatóként vezető Kiss Henriett ünnepi beszédében elhangzottak szerint –, hogy az 1930-as évek óta nem volt arra példa, hogy a hazai neológia új zsinagógát avasson. Márpedig ha ebben nincs kellő gyakorlat, nem árt a feszes dinamika. Örömteli, és némiképp meglepetésszerű volt, ahogy az ilyenkor tipikus 15-20 perces késés helyett a rendezvény pontban a meghirdetett időben vette kezdetét.
Habár a szervezők több fórumon is részvételre buzdították híveiket, a Dohány utcai zsinagóga kertjében gyülekezőkről túlzás lett volna azt állítani, hogy egymás sarkát taposták a „tömegben”. A már-már beidegződésszerű Covid-távolságot tiszteletben tartva sem voltunk többen mint 150-en. Az egybegyűlteknek egy rézfúvós zenekar jelezte, hogy a program elkezdődött:
A Mazsihisz vezetői és meghatározó rabbijai közösen jelentek meg a díszes Tórával, hogy elindítsák azt a körmenetet, amelyre Budapesten a Dohány utcai neológ közösségtől kiindulva emberemlékezet óta nem volt példa.
Üdítő volt látni, hogy a zenével és énekekkel kísért ünneplők a külvilághoz képest mennyire természetesen tehették meg azt a pár száz métert, amely a Károly körút – Madách tér – Rumbach utca irányában elvezette őket az átadásra váró zsinagógához. Miközben időnkét a közösség előjárói cseréltek, és a tiszteletteljes Tóra-kísérését megosztották egymás között, addig Budapest lakossága csöndes szimpátiával konstatálhatta a történteket.
A gyaloglók között többnyire idősebb civileket és különféle zsidó szervezet munkatársait lehetett látni, de a menet hátsó részén bandukolt Fónagy János országgyűlési képviselő is. Hozzá hasonlatosan a szép számú sajtómunkások teleobjektívjeitől távolabb találtunk rá Kardos Péterre is, aki a magyar holokauszt-túlélők közül a legidősebb aktív rabbi Magyarországon. Mint azt tudósítónknak elmondta: furcsa személyes érzések kavarodnak benne, hiszen „70 évvel ezelőtt itt funkcionáltam. Fischer Benjámin rabbi mellett a Rumbach kórusában énekeltem. A falak belülről teljesen olyanok, mint akkor volt.”
Kardos Péter megjegyezte: már akkor minjen gondjaik voltak, amelynek egyik okaként, az orthodoxokat nevezte meg. „Ők ugyanis templomaikból be nem tették ide a lábukat. Elterjedt, hogy a zsinagógát sábeszkor is építették, és az nekik tréfli volt.” Arról, hogy mit gondol az új épületben tervezet hitéletről,
Kardos azt mondta, hogy úgy tudja, „alkalmi istentiszteletek lesznek, nem lesz állandó rabbi, és zsidó paletta minden részéből tarthatnak itt bármilyen szertartást.”
Amikorra a szűk félórás séta végén megérkezett az ünnepi menet a zsinagóga elé, egyre több közéleti szereplő is feltűnt a bejáratnál. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere saját stábjával, kissé félrehúzódva várta a bebocsátás protokollját. Készséggel mesélte a Neokohnnak, hogy ő már pár héttel ezelőtt megtekintette az épületet belülről is, és meggyőződése, hogy „az épület készen áll arra, hogy megvalósíthassa azokat a funkciókat, amelyeket szántak neki.”
A főpolgármester azt mondta, hogy „ez a gyönyörű zsinagóga a világ csodája” és mivel szerinte „nagyon átgondoltnak tűnik az építészeti és a fenntartási konstrukció”, reméli, hogy „minden kihívásnak meg tud majd felelni.”
Közvetlen a bejáratnál – miközben ünnepélyes kertek között felhelyezték a zsinagóga bejárataira a mezüzéket – Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspök és Balogh Zoltán református püspök társaságában várakozó Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket is megkérdeztük az ünnepséggel kapcsolatban.
Mint felidézte, gyermekként sokat járt a környéken a szüleivel, akik meséltek neki a holokauszt miatt árván maradt közösségről. A bíboros úgy fogalmazott:
„A történelmet nem lehet meg nem történtté tenni. De azokat az értékeket, amelyek fennmaradtak, meg lehet szólaltatni a jelen számára. Ebből a szempontból a Rumbach utcai zsinagóga különlegesen értékes.”
Erdő Péter szerint a „csodálatos kulturális lehetőség” hatására „egy élő közösség is kialakulhat. Mert úgy szokott lenni, hogy a szép hely vonzza azért azt is. Én ebben bízom.” – tette hozzá.
Miután a zsinagógához érkezett vendégek elfoglalhatták helyeiket az impozáns belső térben, Kiss Henriett igazgató házigazdaként vette át a szót és egyesével konferálta fel rendezvény felszólalóit. Ekkor már lehetett látni, hogy nem csak a hazai politikai paletta különféle képviselői, de sok külföldi diplomata is eljött az eseményre. Ők is figyelhették, ahogy két fiatalember, az Élet Menete Alapítvány vezetőjének, Gordon Gábornak ikerfiai vitték fel a Tórát és helyezték be más rabbik segédletével a zsinagóga frigyszekrényébe.
Elsőként Frölich Róbert szólt az egybegyűltekhez. A neológok országos főrabbija háláját fejezte ki mindenkinek, aki részt vett a több éves munkálatokban, és arra emlékeztetett, hogy számára az új épület elsősorban mégiscsak egy zsinagóga. Mint ilyen pedig egy állandó kapocsként szolgálja és emlékezteti a híveket az ég és a föld közötti szellemi értékek követésére.
A rabbi után Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a kormány nevében fejezte ki gondolatait. A szakpolitikus szerint az épület példája annak, amikor „egyszerre mentjük meg a múlt egy darabját és készítünk valamit a jövőnek.”
„büszkék vagyunk rá, hogy ma Magyarország a zsidó közösség számára biztonságot nyújtó otthon, szabadon megélhetik hitüket és a szükséges zsidó intézmények rendelkezésre állnak.”
— fogalmazott Novák, aki abban bízik, hogy a Rumbach utcai templom „a magyar zsidó kultúra egyik kiemelt otthona lehet”, ahol reményei szerint „soha nem némulhatnak el az imádság szavai.”
Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszédét a hála kifejezésével kezdte: elsősorban a magyar kormányfőnek, Orbán Viktornak címezve fogalmazta meg köszönetét azért, mert a kormány felújításhoz szükséges 3,2 milliárd forintot biztosította. Az elnök kiemelte, hogy
büszkék lehetnek a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományokra, ezek léte és elfogadása láthatóan nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja, hiszen számukra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték.
A házigazdák után két külföldi szónok zárta az ünnepi beszédek sorát: Ronald S. Lauder elérzékenyült hangon, időnként már-már a könnyeivel küzdve felidézte, hogy Sátoraljaújhelyről származó nagyszülei ebben a zsinagógában esküdtek örök hűséget egymásnak. Ha ez nem így lett volna, akkor aligha jött volna el erre megnyitóra – tette hozzá.
A Zsidó Világkongresszus elnöke külön háláját fejezte ki a magyar kormánynak azért, hogy ilyen látványos eredményességgel támogatja a hazai zsidóságot,
és azt is, hogy megalkuvás nélkül állt ki Izrael mellett a múlthavi gázai terroristákkal folytatott önvédelmi akciók – nemzetközi szervezetek részéről fenntartásokkal kezelt – sorozataiban.
Izrael állam budapesti nagykövete, Jákov Hadas-Handelsman ugyancsak meleg szavakkal köszönte meg a magyar államnak azt, hogy fontosnak tatja a zsidó nép biztonságát és szellemi-, kulturális emlékeit is.
A beszédeket egy közös ima zárta le, amelynek celebrálására Deutsch Péter rabbit kérték meg. Ő lesz az a személy is, aki felelőse lesz majd annak a heti rendszerességű nyitott imádságoknak, amelyekkel azt tervezik, hogy a következő hetekben indulnak el.
Az új zsinagóga vezetője, Kiss Henriett azt mondta munkatársunknak, hogy a nyár közepén, valamikor júliusban szeretnének a nagyközönség számára is megnyitni. „A pénztárgépekről le van már porolva, de még várjuk a biztonságosabb egészségügyi helyzetet” – fogalmazott.
Az eseményről készült videókat a Neokohn Facebook oldalán tekinthetik meg.
