Több mint félmilliárd forintból visszaállították teljes pompájába Berettyóújfalu egykori központi zsidó imaházát. A zsinagóga falai között mostantól kulturális programok lesznek, de az épülettel a korábban ott szolgáló Blum Amram rabbi csodás emlékezete miatt is a kelet-magyarországi zsidó zarándokturizmus is vonzó desztinációval gazdagodott. A Bennem Élő Eredet beszámolója.
A Berettyóújfalun született Makk Károly filmrendező és Konrád György író emléke mellett szerdától nagyszabású keretek között vette kezdetét a hajdú-bihar megyei település zsidó kulturális örökségének újabb fejezete. Tegnap ugyanis hivatalosan is átadták az 1903-ban Weiszmann Béla nagyváradi építész által tervezett zsinagógát.
Makk családjának hatása (a város első filmszínházát Makk Kálmán — a rendező édesapja — indította el, és az intézményt a 15 ezres városban a mai napig Makk Kálmán Mozinak hívják) mellett Konrád apjának sikeres vaskereskedése legalább annyira meghatározó a hely zsidó múltját tekintve. Annál is inkább, mert
a most felújított zsinagógát évtizedekig csak úgy becézték, hogy a “vasárú raktár”, ráadásul a világhírű magyar író. Konrád György tehetős családja is az épület közvetlen szomszédságában lakott.
Régen is impozáns volt
A szerdai esemény egy több éves tervezési- és munkafolyamat ünnepélyes lezárása volt. Az Európai Uniótól szerzett 495 millió forintnyi összeg mellett a magyar kormány 275 milliós támogatást adott hozzá ahhoz, hogy elkészülhessen az esztétikájában kissé brit Tudor-stílusra is emlékeztető épület.
A kívűl-belül újravarázsolt háromszintes zsinagóga mellett egy recepciót, kávézó-ajándékboltot, raktárakat, mellékhelyiségeket magában foglaló új, modern épületet is felhúztak. Mindezt egy átmeneti “közlekedő” köti össze a főépülettel.
A zsinagóga leghíresebb tanítója Blum Amram rabbi volt, aki csaknem negyed századon át szolgálta a helyi közösséget — igaz 1907-es halála miatt csak röpke négy éven keresztül zenghettek tanai a több száz fős templomban. Blum Mádon — ami ma a neves rabbik ismert zarándokturisztikai központjának számít — tette le névjegyét. Az ott eltöltött évek munkája és eredményei miatt emlegetik sokan őt is egy kategóriában a régió többi neves rabbijával.
Kimagasló külföldi rabbiknál folytatott tanulmányai után 1864-ben került Mádra, ahol több mint 15 év alatt korának egyik legszebben fejlődő, gazdag közösségét vezethette. Saját jesivát alapított és az ország egyik leghíresebb bóher képzőjét irányította, több száz tanítványa onnan került több fontosabb városba is.
Blum rabbi hatását többen is felidézték a szerdai rendezvényen, ahol a kormányt — többek között — Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is képviselte. A politikus arra emlékeztette a publikumot, hogy Berettyóújfalu mellett az utóbbi időkben Pécsen, Vácon, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek. Orbán szerint kormánya történelmi felelősségeként tekint a zsidó-keresztény kulturális örökség, illetve a szabad vallásgyakorlás védelmére. Az államtitkár hozzátette:
a megújulás és az újrakezdés alkalmat ad arra, hogy „együtt ünnepelhessük a Kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”.
A népes vendégsereg között volt Szabó György is, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, aki telefonon büszkeséggel idézte vissza a megnyitót nekünk. Mint kiemelte, érdemes észrevenni, hogy az utóbbi években a hazai zsidó örökség gondozásában a továbbra is partnerként számíthatnak a kormányra, és hogy a berettyóújfalusiak számára is fontos volt, városuk zsidó múltjának tiszteletteljes megőrzése.
A Mazsök elnöke, akinek családját szintén szoros szálak fűzik a régióhoz reméli, hogy az a zsinagóga, amelyik egykoron egy tekintélyes zsidó közösség otthona lehetett, a jövőben méltóképp fogja szolgálni a helyiek és az egész ország kulturális programjaira nyitott embereket.
Habár a megyében zsidó életről szinte csak a szomszédos Debrecenben lehet beszélni, a vallási közösség nélküli új zsinagóga ezzel még a szokásjog szerint megkívánta, hogy felavassák szakrális térként is. Ezen a megtisztelő kötelezettségen ott voltak Róna Tamás és Faith Áser rabbik is. Utóbbival telefonon elevenítettük fel az ünnepi eseményt.
Nagyon megható és örömteli érzés volt ott lenni. Valódi megtiszteltetés, hogy részese lehettem ennek az ünnepnek. Annak ellenére, hogy zsidó közösség sajnos már nincs ott, a zsinagóga vallásjogilag nem maradhatott árván, hiszen az mindig is az Isten háza
— mesélte Faith rabbi, a budavári közösség fiatal vezetője, aki a nap szimbolikus jelentősége mellett hasonló jelentősségű praktikus szempontokra is kitért.
A rabbi szerint egy minden elemében csodálatos épületet adtak át, amely jól fogja szolgálni a helyi közösségeket és messze hírét viszi a régió egykori gazdag zsidó örökségének is.
A beszámolók szerint a megnyitón több helyi politikus — például a polgármester — is felidézte Berettyóújfalú jelentős létszámú (1944 előtt a közösség több mint 10 százaléka volt zsidó) izraelita lakosságának eredményeit, és a vészkorszak utáni kötelességeket, az emlékezés fontosságát. Annak a reményüknek is hangot adtak, hogy az új épület nemcsak a kulturális kínálatot erősítheti, de fokozhatja a régió turisztikai vonzerejét is.
A feljegyzések szerint már 1757-től éltek zsidók Berettyóújfaluban. Ötven évvel később már 30 családot tartottak nyilván, akik a környékbeli zsidókkal összefogva templomot is építtettek. A második világháború idején mintegy ezer fős zsidó kisebbség lakta a települést, ám a holokausztot maréknyian élték túl. Aki visszatért Berettyóújfaluba, az is elköltözött később. A zsinagóga a magyar állam tulajdonába került, hosszú ideig vasak tárolására használták.
A zsinagóga számos kulturális programnak ad otthont a nyáron, elsőként már a jövő kedden a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét hallhatja majd a közönség a megújult falak között.
