Az ENSZ mellett az Európai Unió az egyik legnagyobb adományozója a palesztinoknak, biztosítva azokat a humanitárius és újjáépítési forrásokat is, amelyek a gázai krízist hivatottak enyhíteni — írja Seres László az Euronews-on megjelent elemzésében.
Két fontos üzenete is volt az amerikai külügyminiszternek, amikor május utolsó hetében, szinte órákkal az izraeliek és a Hamász között megkötött tűzszünet után Izraelben és a Palesztin Hatóságnál is tárgyalt. Antony Blinken Jeruzsálemben elítélte a Hamász támadásait, megerősítette, hogy Amerika továbbra is kiáll a zsidó állam önvédelmi joga mellett, egyben bejelentette, hogy Washington a jövőben aktívabban akar majd résztvenni a térség konfliktusainak rendezésében.
Ramallahban, palesztin vezetők előtt pedig Blinken azt hangsúlyozta, hogy részt kívánnak venni a gázai újjáépítésben, illetve a humanitárius válság kezelésében, de úgy, hogy a forrásokat a Palesztin Hatóság (PA) közbeiktatásával juttatnák el az érintetteknek.
Úgy fogunk segíteni a gázai lakosokon, hogy abból ne a Hamász nyerészkedjen
— ígérte az amerikai külügyminiszter. Ez a kitétel nem volt véletlen, ugyanakkor számos megválaszolatlan kérdést is felvet, ami a palesztinok eddigi amerikai és európai segélyezési módját illeti.
Legelsősorban is azt: mégis ki és hogyan garantálja, hogy a Gázai-övezetet uraló iszlamista terrorszervezet ne saját céljaira fordítsa a nyugati, nagyrészt az ENSZ-en keresztül befolyó strukturális és humanitárius pénzeket?
A Hamász ugyanis pontosan ezt teszi, amióta Izrael 2005-ben egyoldalúan kivonult Gázából, felszámolva az ottani zsidó telepeket, ők pedig két évre rá erőszakkal megpuccsolták, elkergették és részben megölték a mérsékeltebb Fatah politikusait, aktivistáit. Az iszlamista szervezet máig nem ismeri el a PA fennhatóságát Gázában, szakértőinek munkáját is csak az izraeli határátkelő pontokon fogadja el, az övezeten belül nem.
Bár köztudott, mégis a nagy nemzetközi híroldalakon kevés híradás szól a júdeai és szamáriai (ciszjordániai) arabok életét irányító Palesztin Hatóság intézményes korrupciójáról, demokrácia-deficitjéről vagy arról, hogy miért nem tartanak választásokat 15 éve. Ugyanígy nincsenek hírek a Hamász irányította térség, Gáza hétköznapjairól.
Seres László arra a fogós kérdésre keresi a választ, hogy
miért hagyják a főbb adományozók, hogy segélyeik felett egy joguralmat nem ismerő terrorszervezet nem elszámoltatható vezetői diszponáljanak?
Az elemzés folytatásában rámutat, hogy:
- a rendre mérsékelt, felelős békepartnerként bemutatott Palesztin Hatóság is bőkezűen támogatja a terrorizmust
- az iszlám köztársaság a Hamász egyik fő támogatója: Irán évente 80 millió dollárral segíti az iszlamista szervezet működését
- a Hamász a maga évi 700 millió dolláros bevételével a világ harmadik leggazdagabb terrorszervezete
- a Palesztin Hatóság kezei között mintegy 2 milliárd euró európai segély (körülbelül 700 milliárd forint) tűnt el nyomtalanul rossz menedzsment és korrupció miatt
- felmerült a gyanú, hogy a holland adófizetők pénzeiből terroristákat vagy terroristák családtagjait fizették.
- a palesztinokat segélyező ENSZ szervezet, az UNRWA gazdálkodása problémás, működését számtalan botrány kísérte
- néhány UNRWA-alkalmazott maga is támogatta a zsidóellenes erőszakot, más alkalmazottak zsidóellenes hangulatkeltést folyattak jeruzsálemi arabok között
- a 2014-es gázai háború idején a szervezet létesítményeit terrorcsoportok használták rakéták kilövésére és tárolására.
Végül azt is megtudhatjuk, hogy szerinte mi lesz akkor, ha Nyugat nem szánja el magát határozottabb lépésekre annak ellenőrzésére, hogy a rászorulókhoz jusson el a segély, és ne téríthessék el terroristák.