Az úgynevezett „váltókormány” célja a választási reform előmozdítása és a miniszterelnök megbízatási idejének korlátozása, az állami költségvetés gyors elfogadása – két év óta először -, valamint a jeruzsálemi építkezések jelentős felgyorsítása a formálódó koalíció alapelvei szerint. A pártok közötti koalíciós megállapodások eközben a hírek szerint jelentősen növelni fogják az arab közösségek finanszírozását, előremozdítanak néhány igazságügyi reformot, és igyekeznek megakadályozni, hogy a miniszterelnök-jelölt Naftali Bennett kilépjen a kormányból — írja a Times of Israel.
A Knesszet június 14-e előtt bizalmi szavazást tart az új kormányról, és a leendő koalíció pártjai a 120 szavazatból 61 szavazattal, éppen csak, hogy többséggel rendelkeznek. Megerősítés esetén a jobboldali, baloldali, centrista és egy iszlamista párt valószínűtlen szövetsége eltávolítaná a hatalomból Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, akinek helyére a Jáminát képviselő Bennett kerülne.
A kormány napirendjét felvázoló dokumentumot hétfő este hozta nyilvánosságra a héber média. Nem foglalkozik konkrét vallás-állami kérdésekkel, és csak homályosan utal a békefolyamatra. A 12-es csatorna szerint az úgynevezett „változási blokk” pártjai mind támogatják a dokumentumban lefektetett feltételeket.
A dokumentum szerint a leendő koalíció nyolc pártja megállapodott abban, hogy a miniszterelnökök mandátumát két ciklusban vagy nyolc évben maximálják, attól függően, hogy melyik a hosszabb. A megállapodásból azonban kihúzták azt a záradékot, amely a büntetőeljárás alatt álló miniszterelnököt a tisztség betöltésétől vagy a jelöltségtől eltiltó törvény elfogadására tett ígéretet – közölte a 12-es csatorna.
Annak ellenére, hogy a dokumentumban kifejezetten a hivatali időkorlátokról van szó, a 12. csatorna arról számolt be, hogy a koalíciós pártok célja egy olyan törvény elfogadása, amely megakadályozza, hogy a két cikluson át hivatalban lévő miniszterelnök újabb négy évig újra indulhasson, és ezt követően újra pályázhasson a tisztségre. E négyéves türelmi idő alatt a volt miniszterelnöknek a Knesszetben való indulását is megakadályozzák – közölték.
A tervezett jogszabály célja nyilvánvalóan Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjének, Netanjahunak a megfékezése volt, aki az elmúlt 12 évben, illetve 1996-1999 között volt miniszterelnök, és jelenleg három korrupciós ügyben folyik ellene eljárás. Nem volt világos, hogy egy ilyen törvény visszamenőlegesen is alkalmazható-e Netanjahu hátráltatására.
(A Jámina később hétfőn cáfolta, hogy a formálódó kormány irányelvei vagy koalíciós megállapodásai megakadályoznák Netanjahut abban, hogy a jövőben induljon a kneszeti választásokon.)
A kormány két év alatt négy választást követően más választási reformokat is mérlegelni fog, beleértve a regionális választási rendszerre való áttérést, a pártok előválasztásának megtartását az általános választások napján és a külföldön élő izraeliek számára a levélszavazás engedélyezését.
A koalíció abban is megállapodott, hogy „jelentősen előmozdítja az építkezéseket Jeruzsálemben, Izrael fővárosában, dinamikus és innovatív metropolisszá alakítva azt” – áll a dokumentumban, nem téve különbséget Nyugat-Jeruzsálem és Kelet-Jeruzsálem között.
„A kormány azon fog dolgozni, hogy megerősítse Izrael nemzetbiztonságát és megvédje minden izraeli állampolgár biztonságát, a béke folyamatos követése mellett” – áll a dokumentumban.
A 12-es csatorna szerint a későbbi változatból kihúztak egy, a korábbi tervezetekben szereplő záradékot, amely arra kötelezte magát, hogy nem tesznek olyan egyoldalú lépéseket, amelyek szabotálhatják a békét.
A kormány ígéretet tett arra, hogy gyorsan elfogadja az állami költségvetést, amely két új kórház, a Negevben és Galileában, egy új repülőtér és egy földalatti metró finanszírozását tartalmazza. Izrael utoljára 2019-ben hagyott jóvá állami költségvetést a kétéves politikai patthelyzet miatt.
„A kormány azon fog dolgozni, hogy az izraeli társadalom különböző részei közötti szakadékokat áthidalja, és a Függetlenségi Nyilatkozat szellemében megerősítse Izraelnek, mint zsidó és demokratikus államnak az alapjait, és elő fogja mozdítani a különböző terveket, amelyek célja, hogy Izrael az egész világgal együtt kilábaljon a gazdasági válságból, amelybe sodródott” – áll a dokumentumban.
A koalíció az arab közösségen belüli erőszak visszaszorítására fog törekedni; olyan reformokat fog előmozdítani, amelyek előírják, hogy
minden izraeli diáknak „alaptantárgyakat”, nevezetesen matematikát és angolt kell tanulnia; és támogatni fogja az ultraortodox fiatalok IDF-be való besorozását szabályozó törvénytervezetet, amelyet a védelmi minisztérium még Avigdor Liberman vezetése idején dolgozott ki. A miniszterelnök és a védelmi miniszter különbizottsága azonban a harédi nemzetszolgálatról szóló törvény alternatíváit meg fogja vizsgálni.
A leendő kormány azt is megígérte, hogy reformokat hajt végre a büntető igazságszolgáltatási rendszerben a gyanúsítottak jogainak megerősítése érdekében, és létrehoz egy bizottságot, amely mérlegeli a kvázi alkotmányos alaptörvény jogalkotásról szóló javaslatát.
A vallásról és az államról a dokumentum szerint: „A felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a vallással és az állammal kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeknek széles körű társadalmi támogatottsága van”, de nem részletezték. A konverzióra, a nyugati fal pluralista platformjára, a tömegközlekedésre, a szupermarketek sábátkor való nyitva tartására, a polgári házasságra és más kérdésekre vonatkozó közvetlen utalásokat törölték a végleges dokumentumból – közölte a 12-es csatorna.
A kormány iránymutatásait a politikai pártok nem erősítették meg azonnal.
Bennett más koalícióhoz való csatlakozásának megakadályozása; a Likud felbomlása?
Ráadásul a pártok által a múlt héten elért koalíciós megállapodások közül még egyiket sem hozták hivatalosan nyilvánosságra. Az egyezmények aláírása is várat magára a Jámina szerint.
A jobboldali párt hétfő este közölte, hogy egy átfogó koalíciós megállapodást fog aláírni a Jes Átiddal, az összes többi párt megállapodásait pedig közvetlenül a Jes Átiddal írják alá, a Jámina feltételei pedig függelékként jelennek meg. A Jámina – Jes Átid megállapodások ernyő-megállapodásként fognak szolgálni, és minden pártra nézve kötelező érvényűek lesznek – közölte Bennett pártja.
A 12-es csatorna hétfő este hozta nyilvánosságra a koalíciós megállapodásokat, amelyek között szerepel az a kikötés, hogy Bennett nem vállalhat más kormányzati szerepet, ha a koalíció bizalmatlansági szavazáson felbomlik. Egy ilyen kötelezettségvállalás valószínűleg nem lenne kötelező érvényű, hacsak a Knesszet nem hozna törvényt.
A megállapodások egy olyan törvény elfogadását is előirányozzák, amely négyre csökkentené a politikai párt feloszlatásához szükséges törvényhozók számát – ez a lépés Netanyahu Likudjának szétverését és további jobboldali törvényhozók bevonását célozza a kormányba, a négy széket elfoglaló Ráám helyére – jelentette a 12-es csatorna.
Az új kormányban 28 miniszter és hat miniszterhelyettes lesz, így az eddigi egyik legnagyobb kabinet lesz, bár kisebb, mint az előző kormány.
Ami a csúcsminiszteri posztokat illeti, a kialakuló koalíciós megállapodások értelmében Lapid lesz a külügyminiszter a kormány első két évében, a Kék-Fehéret vezető Benny Gantz marad a védelmi miniszter, a pénzügyminiszteri posztot pedig az Iszráel Béténu vezetője, Avigdor Liberman fogja betölteni. Az Új Remény vezetője, Gideon Száár lesz az igazságügyi miniszter, míg a Jámina vezetője, Ayelet Shaked belügyminiszter lesz. A munkáspárti Merav Michaeli kapta a közlekedési tárcát, párttársa, Omer Barlev pedig közbiztonsági miniszter lesz. A Meretz vezetője, Nitzan Horowitzé az egészségügyi miniszteri, míg párttársáé, Tamar Zandbergé a környezetvédelmi tárca lesz.
A megállapodások értelmében Liberman, Michaeli és Horowitz engedélye nélkül más pártok nem csatlakozhatnak a koalícióhoz – írja a 12-es csatorna. A Jámina párt azonban hétfő este azt mondta, hogy más pártok jövőbeni felvételéről Bennett és Lapid dönt majd.
A hálózat megjegyezte, hogy a megállapodások némelyike egyenesen ellentmondásos: a Meretz és a Iszráel Béténu ígéretet tett arra, hogy elismeri a melegházasságot és a polgári házasságot, és eltörli a szupermarketek sábát alatti működését tiltó törvényt, a Yamina átfogó záradéka mellett, amely szerint minden párt a vallási status quo megváltoztatását jelentő javaslatok ellen fog szavazni.
A 12-es csatorna részletezte az iszlamista Ráámmal kötött koalíciós megállapodást is, amely a hírek szerint tartalmazza az illegális építkezések lebontásának kilenc hónapra történő befagyasztását, valamint Bennett és Lapid ígéretét arra, hogy felkérik a főügyészt, hogy fontolja meg az illegális építkezések miatt kiszabott bírságok visszamenőleges hatályú eltörlését. Az arab közösség finanszírozása mellett 500 millió sékelt (154 millió dollár) különítettek el különleges projektekre, amelyeket a Ráám vezetője, Manszúr Abbász személyesen hagy jóvá – áll a közleményben. Az első arab párt, amelyik beleegyezik, hogy csatlakozik egy izraeli kormánykoalícióhoz, miniszteri tárcát kap a miniszterelnöki hivatalon belül.
Az Új Reményt vezető Gideon Száár készen áll arra, hogy miniszterelnök-helyettes legyen, amikor Bennett lesz a miniszterelnök, akit két év múlva, amikor Lapid lesz a miniszterelnök, Benny Ganz fog leváltani. Száár az Új Remény – Jes Átid alkuba belefoglalta azt a tervét is, hogy a főügyészi tisztséget két pozícióra ossza fel, és létrehozza a ciszjordániai C övezet fenntartásának felügyeleti rendszerét, de egyes pártok fenntartják a jogot, hogy ellenezzék ezeket a lépéseket.
A Kék-Fehér párt azt is követelte, hogy az új kormány első dolga legyen egy vizsgálóbizottság felállítása a meroni katasztrófa ügyében, amelyben áprilisban 45 ember vesztette életét.
A Jámina hétfőn nem erősítette meg a megállapodások részleteit, de azt mondta, hogy a blokkon belüli hatalommegosztást a plénumban és a Knesszet bizottságaiban is fenntartják. Közölte, hogy a hatalommegosztási megállapodásokban szerepel, hogy a magas szintű biztonsági kabinetbe mindkét blokkból ugyanannyi miniszter kerüljön be.
Netanjahu Likudja hétfő este elítélte a kialakuló koalíciós megállapodásokat.
„Bennett, aki becsapta választóit, és a szavazólapokat jobbról balra helyezte át, csak azért, hogy hat mandátummal kinevezze magát miniszterelnöknek, most több millió polgár szavazatát akarja érvényteleníteni, és olyan diktatórikus törvényekkel akar megszabadulni a jobboldal erős vezetőjétől, amelyek csak Iránban, Szíriában és Észak-Koreában bevett gyakorlat” – közölte a Likud.
„Bennett mindent megtett, hogy eltitkolja a Ráámmal kötött megállapodást – egy sokkoló megállapodást, amely magában foglalja a Negev eladását az Iszlám Mozgalomnak, és a Knesszet belügyi bizottságának elnöki tisztségét Manszúr Abbásznak” – folytatódik a közlemény.
A Likud is tárgyalt Ráámmal.
„Naftali Bennett teljesen elvesztette erkölcsi érzékét, nem áll meg a pirosnál azon az úton, amely hat [Knesszet-]hellyel illegitim miniszterelnökké teszi” – fogalmazott a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt a koalíciós alkukról szóló híreket követően kiadott közleményében.
A párt egyben felszólította a leendő koalícióban részt vevő jobboldali képviselőket, hogy szavazzanak a kormány ellen, meghiúsítva annak létrejöttét.
