Terjedelmes interjút közölt a Portfolio.hu Yacov Hadas-Handelsman izraeli nagykövettel. A nagykövet szerint a jelenlegi helyzet a palesztinokkal kicsit arra az esetre hasonlít, amikor az egyik fél nyer, de a vesztes mindig kap egy második esélyt, amellyel azonban sosem él. Az izraeli-arab együttműködés tekintetében a nagykövet úgy véli, hogy az arab országok többé nem akarnak a palesztinok fogságában lenni, mivel az újonnan kialakított helyzet mindegyik fél számára előnyös. A nagykövet kitért arra is, hogy az iráni nukleáris kísérlet megakadályozása egyes országoknak diplomácia játék, Izrael számára viszont létkérdés. A magyar-izraeli kapcsolatokat illetően pedig elmondta, hogy több megállapodás kapcsán zajlanak az előkészületek, igaz a pandémiás helyzet és az izraeli kormányválság miatt vannak bizonyos akadályok, de a határ a csillagos ég.
***
A napokban tűzszünet állt be Izrael és a Hamász között, lezárva ezzel egy 11 napon át tartó konfliktust. Ön szerint mennyire lesz tartós a tűzszünet és milyen lépéseket tehet Izrael a hosszú távú béke megőrzése érdekében?
Azt nem tudom megmondani, hogy meddig fog tartani a tűzszünet, az viszont tény, hogy Izrael 2005-ben kivonult a Gázai övezetből, ezáltal pedig a teljes régió palesztin fennhatóság alá került. Jelenleg többi mint 2 millió ember él a Gázai övezetben, amely Hamász irányítása áll. A Hamász pedig nem más, mint egy terrorszervezet, még az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint is. A nyugati országok által a Gázai övezet újjáépítése céljából folyósított adófizetői pénzeket arra használják fel, hogy felfegyverezzék magukat. A végső céljuk pedig az, hogy megsemmisítsék az összes zsidót és Izrael Államot, illetve, hogy megszerezzenek a palesztinoknak minden területet a Jordán folyó és a Földközi-tenger között. Ezek a célok egyébként szerepelnek a Hamász alapító okiratában is. Mindezek fényében úgy gondolom, nem kellene egyenlő elbírálás alá esnünk velük.
Ha csak Izraelen múlna, már holnap béke lehetne a régióban, de a Hamász ebben nem érdekelt.
Tulajdonképpen egyfajta halálkultuszt hirdetnek, amelyben a mártíromság egy erény. Nekünk ezzel szemben az élet a legszentebb érték. A Hamásznak fontos az is, hogy eredményeket tudjon felmutatni támogatottságának növelése céljából. A palesztin politikai élet ugyanis megosztott. Annak ellenére, hogy a Fatah összességében népszerűbb a Hamásznál, az előbbi három frakcióra bomlott. Ezáltal egy egyszerű többségi szavazáson alapuló választási rendszerben jelentős előnyből indulna Hamász. Egy esetleges választás esetén közvélemény kutatási adatok alapján megállapítható, hogy a Hamász még Ciszjordániában is győzelmet aratott volna a Fatah fölött. Jóllehet, összességében a Fatahnak még a Gázai övezetben is több támogatója van. Úgyhogy a hír, miszerint Mahmúd Abbász, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetője határozatlan időre elnapolta az eredetileg május 22-re meghirdetett palesztin választásokat feldühítette a Hamászt, amely úgy döntött Izrael ellen irányuló rakéták kilövésével próbál meg támogatókat gyűjteni.
Ezek alapján úgy vélem, hogy a kérdést, amely azt firtatja, hogy mit lehetne tenni a béke megőrzése érdekében, inkább nekik kellene feltenni. Annyit azonban bizton állíthatok, hogy mind az izraeli kormány, mind pedig az izraeli lakosság türelme fogytán van.
Milyen hatással lehet a most lezajlott konfliktus Izrael viszonyára azon arab országokkal, amelyekkel a közelmúltban létesített diplomáciai kapcsolatot? Ezen belül, milyen viszonyra számít Izrael Bahreinnel és az Egyesült Arab Emírségekkel, illetve milyen fejlemény várható az izraeli-szaúdi viszony alakulásának vonatkozásában?
A Hamász jól kiszámított célja valójában az, hogy viszályt szítson Izrael és az arab országok között, illetve, hogy tömegek megnyerése útján sarokba szorítsa a mérsékelt arab államokat.
A mostani konfliktus esetében semmi rendhagyó dolog nem történt, habár a Hamász hajlamos arra, hogy sűrűn lakott területek, vagy például iskolák vagy kórházak közelébe telepítse rakétáit ezáltal remélve azt, hogy az izraeli válaszcsapások majd ezeket fogják sújtani.
Mindazonáltal az arab országokkal fenntartott viszony nagyon fontos Izrael számára leginkább két okból kifolyólag. Elsősorban érdemes leszögezni azt, hogy ezek a kapcsolatok nem a semmiből létesültek, hanem már korábban is léteztek, csak senki se verte ezeket nagydobra. Mostantól azonban, miután Izrael és egyes arab országok is nyíltan vállalták szándékukat a kapcsolatok normalizálására, a határ valójában a csillagos ég. Másodsorban egy konstruktív viszony Izrael és az arab országok között mindegyik fél számára előnyös.
Úgy tudnám ezt szemlélteti, hogy náluk van a pénz, nálunk pedig a szakértelem, amelyet egy úgynevezett startup nemzet nyújtani tud.
Úgy gondolom, hogy az arab országok többé nem akarnak a palesztinok fogságában lenni, mivel mára világossá vált, hogy a palesztinok “vetójogukkal” igyekeznek megakadályozni Izrael és az arab országok közeledését. Természetesen továbbra is támogatják a palesztinokat, de a kérdés inkább az, hogy milyen mértékben. Ezek a közös érdekek vezettek odáig, hogy jelentős javulás állt be Izrael és az Öböl-menti államok viszonyában is.
Ami Szaúd-Arábiát illeti, nem tudom, hogy fognak alakulni a jövőben a kétoldali kapcsolatok, de feltételezhetően a Bahrein, valamint az Egyesült Arab Emírségek kapcsán tapasztalt közeledés nem valósulhatott volna meg a szaúdiak támogatása nélkül. Nyilván ehhez idő kell, de már az is jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy izraeli gépek ma már átrepülhetnek a szaúdi légtér fölött. Az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel való szorosabb együttműködést az Irán által megtestesített fenyegetés is erősíti.
A Trump-kormány kulcsszerepet játszott abban, hogy Izrael normalizálja viszonyát bizonyos arab országokkal. Most, hogy nem Donald Trump ül a Fehér Házban, milyen jövőt jósol az izraeli-arab viszonynak? Közben Joe Biden amerikai elnök az utóbbi napokban jelentős nyomás alá helyeződött progresszív demokrata képviselők részéről, hogy értékelje újra az amerikai-izraeli, illetve az amerikai-palesztin viszony dinamikáját. Mit jósol, milyen hatással lehet ez az amerikai-izraeli kapcsolatok alakulására?
Véleményem szerint a Trump-kormány által elindított folyamat egy nyerő formula és úgy gondolom, hogy az új amerikai vezetés is tisztában van ezzel. Példának okáért Joe Biden ugyan kijelentette, hogy felül kívánja vizsgálni a Trump-kormány azon üzletét, melynek keretein belül az Egyesült Államok F-35-ös vadászgépeket adna el az Egyesült Arab Emírségeknek, a vizsgálatot követően azonban nem változtattak a megállapodáson.
A teljes interjút ide kattintva olvashatja.
