A NATO-tagországok vezetőinek közelgő, június közepére tervezett csúcstalálkozója történelmi lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok, valamint a kollektív biztonság megerősítésére – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
A tagországok külügyminisztereinek keddi, videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően online sajtóértekezletén a főtitkár közölte, Európa és Észak-Amerika erős szövetsége különösen fontos, ugyanis az egyre kiszámíthatatlanabb világban egyre több biztonsági kihívás jelentkezik.
A biztonsági kihívások kezelése további forrásokat igényel, ami azt jelenti, hogy a védelmi kiadások fokozása befektetést jelent a szövetségesek biztonságába.
A tagállamok 2014 szeptemberében arra vállaltak kötelezettséget, hogy bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot haderőfejlesztésre.
A védelmi kiadások fokozása erősíti a transzatlanti kapcsolatokat, a katonai készenlétet, segít legyőzni a technológiai hiányosságokat és a szövetségesek közötti technológiai különbségeket – húzta alá.
A főtitkár közölte a NATO-csúcs célja azon 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása lesz, amelyek hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira, ugyanis „egyetlen ország és egyetlen kontinens sem képes egyedül úrrá lenni azokon”.
„Nagyratörő és előremutató döntéseket kell hoznunk, hogy a transzatlanti egységet ne csak szavakkal, hanem tettekkel is megmutassuk” – fogalmazott.
Tájékoztatása szerint a szakminiszterek egyetértetek abban, hogy a szövetségnek javítania kell ellenállóképességén a legfontosabb infrastruktúrák védelmének kiigazításával, illetve csökkenteni a társadalmak sebezhetőségét.
A 2030-as tervek között szerepel a szabályokon alapuló nemzetközi rend megőrzése és megerősítése, amelyet – szavai szerint – egyre gyakrabban ér támadás olyan tekintélyelvű hatalmak részéről, mint Oroszország, vagy Kína.
Elmondta, a csúcstalálkozó emellett a szövetség partnereivel megkezdet együttműködés megerősítését tűzte ki célul a szomszédság és a távolabbi régiók, köztük az ázsiai, a csendes-óceáni, valamint az afrikai és a latin-amerikai országokkal a stabilitás és béke megteremtése vagy megőrzése érdekében. A szövetségesek továbbá a klímaváltozás jelentette kihívásokra is válaszokat keresnek majd, ezek ugyanis hatással lehetnek a közös biztonságra nézve – mondta.
Végezetül közölte, a tagállamok egyetértenek abban, hogy szükség van egy új stratégiai terv kialakítását célzó munka megkezdésére, amit a biztonsági környezet több mint egy évtizede tartó változása indokol. A szövetségeseknek többet kell tenniük a biztonságért, ami erősíti egységüket és tükrözi a NATO elszántságát – tette hozzá Stoltenberg.
A tagországok védelmi minisztereinek keddi, estébe nyúló online tanácskozását követően a főtitkár hangsúlyozta: a NATO-csapatok kivonása számos biztonsági kihívást jelent Afganisztán számára, a misszió munkájának befejezésével és a kivonulással azonban a szövetség nem hagyja magára az országot.
A szakminiszterek egyetértetek abban, hogy a szövetség meghosszabbítja és megerősíti az afgán nép, a helyi hatóságok és az őket segítő civil személyzet támogatását, illetve nem hagy fel az afgán biztonsági erők képzését folytató misszió munkájával sem.
Elmondta, a szövetség fenntartja civil diplomáciai képviseletét Kabulban, hogy biztosítsa a megkezdett, főként tanácsadást végző tevékenységét a helyi rendfenntartó erők számára, illetve folytatja anyagi támogatásukat. Hozzátette: a szövetség megvizsgálja továbbá, miként lehetséges az afgán katonák kiképzésének folytatása az ország területén kívül.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy csak egy afgán vezetésű béketárgyalás hozhat hosszan tartó, minden fél számára elfogadható megoldás az ország számára. A NATO folytatódó hozzájárulása pedig a legjobb eszköz a béke és a biztonság megteremtését célzó törekvések támogatására Afganisztánban – tette hozzá Stoltenberg.
