A kínai vezetés Hongkonggal és Hszincsianggal kapcsolatos emberi jogi politikáját bírálta hétfőn az új-zélandi miniszterelnök és ausztrál hivatali partnere Wellingtonban tartott közös sajtótájékoztatójukon.
Jacinda Ardern és Scott Morrison a koronavírus-járvány kezdete óta először találkoztak személyesen, és egyeztetésének egyik fő témája a kínai emberi jogi helyzet volt, amellyel kapcsolatban szakértők korábban rámutattak arra, hogy Canberra határozottabb álláspontot képvisel.
Ardern hétfőn mindazonáltal leszögezte: hazája osztja a Kína muszlim kisebbségei és a hongkongi aktivisták helyzetével kapcsolatos ausztrál aggodalmakat, egyben visszautasította ama bírálatokat, melyek szerint kormánya nem áll ki elég határozottan „ezekben a rendkívül fontos ügyekben”.
„Ausztrália és Új-Zéland kereskedőnemzetek, de a szuverenitásuk nem árucikk” – szögezte le a maga részéről Morrison.
Mindkét ország jelentős gazdasági kapcsolatok tart fenn Kínával, Új-Zélandnak Peking a legfontosabb kereskedelmi partnere.
A két miniszterelnök továbbá közös közleményben szólította fel Pekinget arra, tartsa tiszteletben az ujgur és más, Kínában élő muszlim kisebbségek jogait, valamint engedélyezze nemzetközi megfigyelők belépést Hszincsiangba.
A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság május elején jelentette be, hogy Peking határozatlan időre felfüggeszti a magas szintű gazdasági kapcsolattartást Canberrával. A bizottság a döntést azzal indokolta, hogy az utóbbi időben egyes ausztrál kormányzati tisztségviselők „hidegháborús beállítottságtól és ideológiai diszkriminációtól vezérelve” egy sor intézkedéssel zavarták meg a két ország közötti kapcsolatokat és együttműködést.
A kínai-ausztrál kapcsolatok az utóbbi években egyre feszültebbé váltak. A viszony tovább mérgesedett azt követően, hogy Scott Morrison ausztrál miniszterelnök tavaly vizsgálatot sürgetett az új típusú koronavírus eredetének feltárására. A kínai vezetés válaszul gazdasági szankciókat alkalmazott, akadályozva egy sor ausztrál termék – a többi között bor, szén és marhahús – behozatalát.
Wellingtont korábban több bírálat is érte, amiért Új-Zéland, amely tagja a világ legnagyobb hírszerzési együttműködésével rendelkező országok Five Eyes néven ismert csoportjának, nem csatlakozott a szövetség további tagjainak – Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada – Pekinget érő bírálataihoz. Hétfőn Ardern leszögezte: hazája elkötelezett tagja a csoportnak.
