A mostani, országszerte 4700 zsidó megkérdezésével készült felmérés egy olyan közösséget mutat, amely egyre inkább soknemzetiségű, és nem feltétlenül kötődik egyetlen felekezethez vagy valláshoz sem, ugyanakkor továbbra is fontos kapcsolatot tart fenn Izraellel — írja a Jewish News Syndicate.
A fiatal amerikai zsidók két, ellentétes irányba mozognak – egyesek az ortodox, mások a laza zsidó elkötelezettség felé. Ez az egyik legfontosabb megállapítása a Pew Research Center „Jewish Americans in 2020″ című új tanulmányának.
Ez a második Pew-tanulmány a zsidó amerikaiakról. Az első, 2013-ban megjelent tanulmány sokkolta a zsidó közösséget, mivel azt állapította meg, hogy a közösség tagjai egyre kevésbé kötődnek egymáshoz, és a korábbi generációknál egyre inkább asszimilálódik.
A mostani, országszerte mintegy 4700 zsidó megkérdezésével készült felmérés egy olyan közösséget mutat, amely egyre több-nemzetiségű, nem feltétlenül kötődik egyetlen felekezethez vagy valláshoz sem, ugyanakkor továbbra is fontos kapcsolatot tart fenn Izraellel.
A jelentés szerint az Egyesült Államok zsidó lakossága mintegy 7,5 millió fő, ebből 5,8 millió felnőtt és 1,8 millió gyerek. Ez határozott növekedést mutat az előző tanulmányhoz képest, amely 6,7 millióra tette a zsidó népességet, 5,3 millió felnőttel és 1,3 millió gyerekkel számolva.
„Zsidóként” jegyezték a felmérés során azokat, akik vagy vallásuk szerint mondták zsidónak magukat, vagy vallás nélküli zsidóknak mondták magukat, lehettek ateisták, agnosztikusok, vagy még azok sem, de van zsidó szülőjük egy vagy akár kettő is, akik zsidó szellemben nevelték őket.
A zsidók kevésbé vallásosak, mint más amerikaiak
Vallási szempontból az amerikai zsidók valamivel több, mint fele, 54 százaléka vallja magát a reform (37%), vagy a konzervatív (17%) mozgalomhoz tartozónak, 37, illetve 17 százalékuk. 9 százalékuk ortodoxnak, 4 százalékuk humanistának vagy rekonstruktivistának vallja magát, 32 százalékuk pedig a zsidóság egyik irányzatával vagy ágával sem „azonosul”.
Ezek a számok azonban megváltoznak, ha a fiatal amerikai zsidókat, azaz a 18 és 29 év közötti korosztályt nézzük.
E demográfiai csoport 17 százaléka vallja magát ortodoxnak, míg 41 százalékuk a judaizmus egyetlen ágával sem azonosul. Csak 29 százalékuk vallja magát reformnak, és kevesebb, mint 10 százalékuk konzervatívnak.
Más amerikai felnőttekhez képest a zsidók általában kevésbé vallásosak, mivel a jelentés szerint csak 12 százalékuk vallja, hogy legalább hetente egyszer részt vesz a vallási szertartásokon; ez ellentétben áll a nem zsidó amerikai felnőttek 27 százalékával, akik legalább hetente eljárnak szertartásra. Továbbá csak minden ötödik zsidó mondja azt, hogy a vallás fontos szerepet játszik az életében, szemben az amerikai felnőttek 41 százalékával.
A jelentés a hagyományokhoz tartva magát megállapította, hogy „a zsidó származású amerikaiak átlagosan idősebbek, magasabb iskolai végzettségűek, magasabb jövedelműek, és földrajzilag jobban koncentrálódnak északkeleten, mint az amerikaiak összességében”.
A 18 és 29 év közötti zsidók (becslések szerint) 15 százaléka vallja magát spanyolajkúnak, feketének, ázsiainak vagy más fajúnak; összességében minden korcsoportban mintegy 8 százalékuk vallja magát nem fehérnek. Továbbá a zsidók 17 százaléka állítja, hogy olyan háztartásban él, „amelyben legalább egy gyermek vagy felnőtt fekete, spanyolajkú, ázsiai, valamilyen más (nem fehér) fajhoz vagy etnikumhoz, vagy más rasszhoz tartozó”.
A legtöbb zsidó továbbra is liberális és a Demokrata Pártot támogatja
Politikailag a legtöbb zsidó továbbra is liberális és támogatja a Demokrata Pártot, 71 százalékuk vallja magát demokratának vagy a demokrata párt felé hajlik. A megkérdezett ortodox zsidók 75 százaléka azonban republikánusnak vallotta magát vagy a republikánus párt felé hajlik.
Mind a vallásgyakorlás, mind a politika terén tapasztalható megosztottság miatt a felmérés szerint az Egyesült Államokban élő ortodox zsidók mintegy fele „azt mondja, hogy ’nem sok’ (23 százalék) vagy ’egyáltalán semmi’ (26 százalék) közösséget nem érez a reformmozgalomban élő zsidókkal”.
„A reform zsidók általában viszonozzák ezeket az érzéseket: Tízből hatan azt mondják, hogy nincs sok (39 százalék) vagy egyáltalán nincs (21 százalék) közös vonásuk az ortodoxokkal.”
Ami Izraelt illeti, míg a zsidók túlnyomó többsége (82 százalék) szerint a zsidó állammal való törődés „alapvető” vagy „fontos”, a fiatalabb zsidók nem feltétlenül értenek ezzel egyet. Az 50 éves és idősebb zsidók körében például a felmérés szerint 51 százalékuk „azt állítja, hogy az Izraellel való törődés alapvető fontosságú ahhoz, amit zsidónak lenni számukra jelent”, szemben a 30 év alatti zsidók 35 százalékával.
A zsidók többsége úgy véli, hogy az antiszemitizmus most nagyobb problémát jelent az Egyesült Államokban, mint öt évvel ezelőtt, 53 százalékuk szerint kevésbé érzik magukat biztonságban. A zsidók közel 40 százaléka számolt be arról, hogy látott már zsidóellenes graffitit vagy vandalizmust, és 20 százalékuk számolt be arról, hogy zsidósága miatt nem érezte magát szívesen látottnak. Körülbelül 15 százalékuk kapott már sértő neveket, 8 százalékukat zaklatták online, 5 százalékuk pedig arról számolt be, hogy fizikailag megfenyegették vagy megtámadták őket.
„Összességében” – áll a jelentésben – „az amerikai zsidók 51 százaléka számolt be legalább egy ilyen típusú találkozásról az elmúlt évben”.
Ennek ellenére az antiszemitizmustól való félelem a legtöbb esetben nem akadályozza meg az embereket abban, hogy továbbra is részt vegyenek a zsidó ünnepségeken vagy tevékenységekben.
