Az USA némileg hárította az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jeruzsálemről szóló nyilatkozatát

Az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének habozó viselkedése megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács tagjai közös nyilatkozatot adjanak ki a Jeruzsálemben zajló események eszkalációjáról, miután az ENSZ legfőbb szerve hétfőn rendkívüli ülést tartott a témában – mondta egy érintett diplomata a The Times of Israel című izraeli lapnak.

Az ülésen a norvég misszió javaslatot terjesztett elő egy közös nyilatkozatra, amelyben sürgette Izraelt, hogy akadályozza meg a palesztin családokat fenyegető kilakoltatásokat a kelet-jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedben, valamint „önmérsékletre” és „a szent helyek történelmi status quo-jának” tiszteletben tartására szólított fel – erősítették meg az ülésen részt vevő diplomaták. Az eredeti nyilatkozatban mindkét felet cselekvésre szólították fel a helyzet de-eszkalációja érdekében – mondták.

Az elmúlt napokban a rendőrség összecsapott palesztin tüntetőkkel a kilakoltatás előtt álló családok házai közelében Sheikh Jarrahban, valamint a Templom-hegyen Haram al-Sharif területén, ahol naponta több tízezer muszlim hívő gyűlt össze.

A feszültség hétfőn tetőzött, amikor több mint háromszázan megsérültek a rendőrökkel való összecsapásokban az utóbbi helyszínen. Válaszul a gázai terrorcsoportok több száz rakétát lőttek ki Dél-Izraelre és Jeruzsálemre.

A norvég nyilatkozat számos módosításon ment keresztül az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kérésére, amelynek képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy a nyilatkozat tartalmazza a gyújtószerkezetek és rakéták Gázából történő kilövésének elítélését – mondta a Biztonsági Tanács egyik diplomatája.

A javasolt nyilatkozat felszólította Izraelt, hogy „a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeivel összhangban hagyjon fel a telepépítési tevékenységekkel, a rombolásokkal és a kilakoltatásokkal, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is”, és tartózkodjon az olyan egyoldalú lépésektől, „amelyek súlyosbítják a feszültséget és aláássák a kétállami megoldás létrejöttének lehetőségét”.

A nyilatkozat megismételné továbbá, hogy a Tanács támogatja az évtizedes izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos megoldását, amelyben „két állam, Izrael és egy független, demokratikus, egységes és szuverén Palesztina él békében egymás mellett, biztonságos és elismert határokon belül”.

A Biztonsági Tanács 15 tagja közül 14 támogatta a nyilatkozat aktualizált tervezetét, de az nem ment át, miután az amerikai képviselet további időt kért az ügy megvitatására hozzátéve, hogy egy ilyen lépés jelenleg nem biztos, hogy hasznos lenne – mondta két jelenlévő diplomata a The Times of Israelnek.

Az amerikai misszió szóvivője az üggyel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: „Az Egyesült Államok konstruktívan kíván részt venni annak biztosításában, hogy a Biztonsági Tanács bármilyen lépése felhasználható legyen a feszültségek enyhítésében”.

A hétfő délelőtti ülésen Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti békefolyamatért felelős különleges koordinátora adott tájékoztatást, majd a különböző tagállamok reakciói következtek, amelyek nagyrészt összhangban voltak az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos hagyományos álláspontjaikkal.

Írország ENSZ-nagykövete, Geraldine Byrne Nason, aki támogatta a rendkívüli ülés összehívását, az ülésen azt mondta, hogy „a Biztonsági Tanácsnak sürgősen fel kell szólalnia, és reméljük, hogy ezt ma meg is tudja tenni”.

Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete az ülés után nyilatkozatot adott ki, amelyben a Biztonsági Tanács tagjait „a palesztin erőszak mögött meghúzódó okok iránti értetlensége miatt” bírálta.

A nagykövet azt állította, hogy a közelmúltban Izrael elítélése a Jeruzsálem körüli intézkedései miatt „zavaró volt és tovább szította a feszültséget”. Hibáztatta azokat a tagokat, akik még mindig nem ítélték el a „palesztin uszítást” valamint a Gázából indított rakétatüzet, és megjegyezte, hogy Izrael mindent megtesz a nyugalom fenntartása érdekében, sőt, hétfőn korábban még a zsidó látogatók belépését is megtiltotta a Templom-hegyre.

Később a nap folyamán az Egyesült Államok több nyilatkozatban is elítélte a Gázából indított rakétatüzet. A Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy Washington „továbbra is szorosan figyelemmel kíséri az Izraelben zajló erőszakot”.

„Komoly aggodalmaink vannak a helyzettel kapcsolatban, beleértve az elmúlt napokban tapasztalt erőszakos összecsapásokat” – tette hozzá, anélkül, hogy konkrétumokba bocsátkozott volna.

Psaki ezután felidézte azt a telefonbeszélgetést, amelyre vasárnap került sor Jake Sullivan, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és izraeli kollégája, Meir Ben Sábát között, és amelynek során az előbbi aggodalmát fejezte ki a palesztinok esetleges kilakoltatása miatt Sheikh Jarrahban. Azt mondta, hogy mindkét fél „egyetértett abban, hogy a rakéták és gyújtóléggömbök kilövése Izrael felé elfogadhatatlan és elítélendő”.

Egy órával később a külügyminisztérium napi tájékoztatóján Ned Price szóvivő „elfogadhatatlan eszkalációként” ítélte el a Hamász rakétatámadásait, és ismét nyugalomra szólított fel Jeruzsálemben.

„Az Egyesült Államok a leghatározottabban elítéli az elmúlt órákban végrehajtott rakétatámadásokat Izrael ellen” – mondta újságíróknak. „Elismerjük továbbá Izrael törvényes jogát arra, hogy megvédje magát, és hogy megvédje népét és területét”.

A világ más kormányai hétfői kommentárjaikban kritikusabban fogalmaztak Izraellel szemben.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a palesztin vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésében ígéretet tett, hogy mozgósítja a világot az izraeli „terror” megállítására.

A Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökével és Iszmail Haníje, Hamász-vezetővel történt telefonbeszélgetései során Erdogan elítélte Izrael lépéseit, és támogatásáról biztosította mindkettejüket.

A török vezető ígéretet tett arra, hogy „minden tőle telhetőt megtesz, hogy mozgósítsa a világot, kezdve az iszlám világgal, hogy megállítsa az izraeli terrort és megszállást” – közölte irodája.

Mohammad Javad Zarif, iráni külügyminiszter a Twitteren azzal vádolta Izraelt, hogy ellopja „az emberek földjét és otthonát” és „apartheid-rezsimet” hozott létre.

Azzal is vádolta Izraelt, hogy megtagadja az „illegális megszállás alatt álló” állampolgárok oltását, és azzal vádolta az izraeli rendőrséget, hogy „ártatlan hívőkre” lőtt az al-Aksza mecsetben.

Az egyiptomi külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy „határozottan” elítéli „az izraeli erők újabb behatolását az al-Aksza mecsetbe”.

Egyiptom külügyminiszter-helyettese, Nazih Al-Najari hétfőn találkozott Izrael kairói nagykövetével, Amira Oronnal, hogy közölje vele: Egyiptom elutasítja és elítéli Izrael akcióját.

Más diplomaták árnyaltabban reagáltak.

Dominic Raab, brit külügyminiszter elítélte a rakétatámadásokat, mondván, hogy „a Jeruzsálemben és Gázában zajló erőszaknak véget kell vetni”.

„Azonnali de-eszkalációra, és a civil lakosság elleni támadások befejezésére van szükség minden oldalon” – tweetelte.

Rakétákat lőtt a Hamász Jeruzsálemre, evakuálták a Kneszetet

Több utat és vasútvonalat lezártak Dél-Izraelben biztonsági okokból.