Megdöbbentő új részletek kerültek elő Ben-Gurion naplójából

Újabb részleteket oldottak fel a levéltárak David Ben-Gurion naplóiból, melyekben beszél a titkosszolgálatról, az IDF-ről és az Altalena hajó elsüllyesztéséről is.

Ben-Gurion naplói 1948 és 1953 között máig számos titkot tartogatnak – írja a Háárec. A napló eddig kifeketézett részeinek feloldásáért az Akevot intézet lobbizott az izraeli nemzeti levéltárnál, és most helyt adtak a kérelmüknek.

A Háárec szerint a feloldás nem fedett fel államtitkokat, de jobb betekintést enged abba, mit gondolt egyes dolgokról Ben-Gurion.

Többek között Izrael államalapító miniszterelnöke arról ír, hogy az elhárítás megfigyelte politikai ellenfeleit: például a „kiszakadókat” (az Irgun és a Lechi tagjait), a „mizráchi zsidókat” (főleg az észak-afrikaiakat, akik a tranzittáborokban éltek), és politikai ellenfeleit, ideértve az izraeli kommunista pártot. A listát azt követően írta Ben-Gurion, hogy egyeztetésre fogadta Isszer Harelt, a Sin Bét első igazgatóját.

1948. szeptember 26-án Ben-Gurion Joszef Weitzel, a Zsidó Nemzeti Alap Föld- és Erdősítési Bizottságának vezetésével beszélt. A két politikus afelett aggódott, hogy az arab menekültek hazatérnek. „Vannak menekültek Ramleból és Lodból, akik elérték Gázát Ramallahon án, és azt hiszik, onnan könnyebb visszatérni Ramléba és Lodba. Mit tegyünk?” – írja a napló, mely nem tisztázza, hogy Ben-Gurion vagy Weitz szavait rögzítette.

A következő sorok azonban már Ben-Gurion gondolatai: „Folyamatosan kell ‘nyaggatnunk’ őket… arra kell motiválnunk a menekülteket délen, hogy keletre is menjenek, mert a tenger felé nem mehetnek és Egyiptom nem engedi be őket”. „Ki fogja intézni ezt a nyaggatást?” Majd felel: „(Reuven) Shiloah (a Moszad első vezetője – A szerk.), Weitz bizottságának segítségével”.

Ezen felül panaszkodott egyes katonák kilengései miatt is. 1950. április 2-én ezt írta: „Nem mennek jól a dolgok a Negevben. A katonáink (marokkóiak) elkaptak két arab nőt, megerőszakolták és megölték őket. Válaszul Egyiptom aknákat telepített és rajtaütött, megölt öt ember – három katonát és két civilt”.

A napló új részletet is tartalmaz az Altalena hajó elsüllyesztéséről, melyet 1948 júniusában az IDF követett el. (Az eset során az Irgun és az IDF tüzet nyitott egymásra – A szerk.). Ben-Gurion naplójában egy dühös kormányülésről ír, miután nyomást gyakoroltak rájuk, hogy engedjék el a letartóztatott Irgun-tagokat. A miniszterelnök egyes Kneszet-tagokra úgy utal itt, mint „undorító”, „utálatos”, „haszontalan” „lábtörlők”. Nem mindig világos, kikre utalt a szövegben.

A cikk megjegyzi, hogy érdekes módon más cenzúrázott naplórészletek egy része más levéltárakban elérhető volt eddig is, azaz a politika nem konzekvens a levéltárak részéről. Ráadásul a kihúzott részek nem államtitkokat árulnak el, csak óvni akarhatták a múltban Ben-Gurion politikai képét.

Kiderült, mit tudott Ben-Gurion Izrael Állam kikáltása előtt

Évtizedeken keresztül homály fedte, hogy végül miért döntöttek a bejelentés mellett, és miért nem halasztották el a már úton levő katonai szállítmányok megérkezéséig.