Jeruzsálemért aggódók és afgán merénylet, emlékező Merkel és szenvedő India. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Több ország is elítélte az izraeli összecsapásokat
Több közel-keleti ország, köztük Szaúd-Arábia és a kapcsolatait Izraellel a közelmúltban rendező Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte szombaton a jeruzsálemi al-Aksza mecsetnél történt összecsapásokat, melyekben mintegy kétszáz palesztin és több izraeli rendőr is megsérült – írja az MTI.
„Az Egyesült Arab Emírségek határozottan elítéli, hogy Izrael lerohanta a szent al-Aksza mecsetet” – jelentette a WAM állami hírügynökség, amely Halífa al-Marar külügyi államminiszter idézi, aki felszólította Izraelt, hogy „vállalja a felelősséget a feszültségek csökkentése terén, és vessen véget a feszültséget növelő gyakorlatainak”.
A BNA bahreini állami hírügynökségen keresztül a manámai külügyminisztérium arra szólítota fel Izraelt, hogy „hagyjon fel az elutasított provokációkkal Jeruzsálem népével szemben”.
Szaúd-Arábia a feszültséget kiváltó izraeli intézkedést is elítélte, vagyis azt, hogy Izrael palesztin családokat lakoltat ki Kelet-Jeruzsálem Sejk Dzsarra negyedéből, mert lakásaikat és telkeiket izraeli zsidók a magukénak tartják.
„Szaúd-Arábia elítéli Izrael tervét, hogy palesztinokat telepítsen ki otthonaikból, hogy kiterjessze rájuk szuverenitását” – tudatta a rijádi külügyminisztérium. Szaúd-Arábia nyilvánosan nem támogatta szövetségeseit, amikor rendezték kapcsolataikat a zsidó állammal, csak hallgatólagosan fogadta el a megállapodásokat.
Moszkva „nyugtalanságának” adott hangot a Jeruzsálemben történtek miatt, s egyúttal a feszültségek csökkentésére szólított fel.
„Nyugtalansággal szemléljük a fejleményeket, és minden felet felszólítunk, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább élezhetik a helyzetet” – tudatta az orosz külügyminisztérium.
Moszkva arra is emlékeztetett, hogy nem ismeri el a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben telepek létesítését, javak és ingatlanok kisajátítását. „Ez a nemzetközi jog megsértése, és akadályozza a konfliktus békés rendezését” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
A Kelet-Jeruzsálemben és „Ciszjordániában” kialakult feszültségek és az erőszak azonnali mérséklésre szólította fel a feleket szombaton Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője is. Nyilatkozatában a szóvivő hangsúlyozta, hogy „mindkét fél politikai, vallási és közösségi vezetőinek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és erőfeszítéseiket az ingatag helyzet stabilizálására kell összpontosítaniuk”.
Több tucatnyian meghaltak egy kabuli robbantásos merényletben
Legkevesebb negyven ember meghalt az afgán fővárosban egy robbantásos merényletben, amelyet egy iskola közelében követtek el szombaton – közölte az afgán belügyminisztérium egyik illetékese.
Az áldozatok a hatóságok tájékoztatása szerint mindannyian civilek, vannak köztük fiatal diákok is.
A terrortámadást Kabul nyugati részén, a Dasht-i-Barcsi nevű kerületben követték el, ahol többségében a síita vallású hazara közösség tagjai élnek.
Merkel: örök kötelesség, hogy a nácik áldozataira emlékezzünk
Véget nem érő, örök kötelesség a nácik áldozataira emlékezni – emlékezett meg a második világháború európai befejeződésének 76. évfordulójáról szóvivője útján szombaton Angela Merkel német kancellár az MTI szerint.
„1945. május 8. a felszabadulás napja. Ezzel véget ért a náci diktatúra és az a civilizációs törés, amelyet a soá jelentett”
– tudatta a kancellár üzenetét Steffen Seibert a Twitteren.
„Továbbra is örök felelősségünk, hogy életben tartsuk azoknak a millióknak az emlékét, akik a nemzeti szocialista zsarnokság évei alatt veszítették életüket”
– nyomatékosította a német kormány vezetője.
Frank-Walter Steinmeier német államfő szintén az emlékezés fontosságát hangsúlyozta. „A nácizmussal és az igazságtalanság és a bűn emlékével szembenézni nem gyengíti a demokráciánkat, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti ellenállóképességét” – fogalmazott a Német Szövetségi Köztársaság elnöke.
A náci Németország 1945. május 8-án feltétel nélkül letette a fegyvert a nyugati szövetségesek előtt, s ezzel az európai hadszíntéren befejeződött a világ eddigi legpusztítóbb háborúja, amelyben legalább 70 millió ember veszítette életét. A soá, vagyis a holokauszt a nácik által „a zsidó kérdés végső megoldására” kitervelt, ipari léptékű tömeggyilkosság volt, amelyben legkevesebb hatmillió zsidó embert öltek meg, elpusztítva az európai zsidóság jelentős részét.
Az EU a Jeruzsálemben kialakult erőszak és feszültségek azonnali mérséklésére szólít fel
A Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában kialakult feszültségek és az erőszak azonnali mérséklésre szólította fel a feleket szombaton Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője az MTI szerint.
Nyilatkozatában a szóvivő felidézte, hogy pénteken súlyos összecsapások történetek az izraeli rohamrendőrök és az al-Aksza mecsetnél a kelet-jeruzsálemi kilakoltatások ellen tüntető palesztinok között.
„Az erőszak és az uszítás elfogadhatatlan, az elkövetőket mind a két fél részéről felelősségre kell vonni”
– hangsúlyozta Stano, hozzátéve, hogy a mecsetnek otthont adó Templomhegy (arab nevén: Haram al-Sarif) státuszát feltétlenül tiszteletben kell tartani.
Aggodalmát fejezte ki továbbá palesztin családoknak a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarra negyedből történő kitelepítése miatt.
Ebben a negyedben a zsidó telepesek az utóbbi években felvásároltak számos épületet, valamint jogi úton megkérdőjelezték számos palesztin család tulajdonjogát évtizedek óta lakott otthonaikhoz, és régebbi zsidó tulajdonosokra hivatkozva elkezdték kiköltöztetésüket. Az EU szerint az ilyen cselekedetek illegálisnak minősülnek a nemzetközi humanitárius jog szerint, és tovább szítják a kialakult feszültségeket.
„Mindkét fél politikai, vallási és közösségi vezetőinek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és erőfeszítéseiket az ingatag helyzet stabilizálásra kell összpontosítaniuk” – húzta alá a szóvivő.
A pénteki összecsapásokban több mint kétszáz tüntető és az izraeli hatóságok 17 tagja sebesült meg. A rendőrök gumilövedékekkel és villanógránátokkal oszlatták az őket kövekkel, vizes palackokkal és székekkel dobáló palesztinokat.
Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.
Iráni külügyminiszter-helyettes: az atomalku aláírói elkötelezettek az egyezmény megmentése mellett
A 2015-ös atomalkut aláíró országok – beleértve az Egyesült Államokat is – elkötelezettek az egyezmény megmentése mellett – szögezte le az iráni külügyminiszter-helyettes pénteken az MTI szerint.
Abbász Aragcsi, aki egyúttal az iráni atomprogramról szóló egyeztetések főtárgyalója is, a bécsi egyeztetések újabb fordulója után az IRNA félhivatalos iráni hírügynökségnek azt mondta, olyan híreket kaptak, hogy Washington ezenkívül a Teheránra kirótt szankciók nagy részének a feloldását fontolgatja. Hozzátette, hogy az iráni küldöttség addig folytatja a tárgyalásokat, amíg „minden követelésük nem teljesül”. Kiemelte: ha e követeléseknek a felek eleget tesznek, Irán kész visszatérni az atomalkuhoz.
Korábban Haszan Róháni iráni elnök is hangsúlyozta, ha felfüggesztik az országával szembeni szankciókat, az iszlám köztársaság is betartja kötelezettségeit.
Noha Joe Biden amerikai elnök pénteken kétségeit fejezte ki Iránnak az atomalkuhoz való visszatérésével kapcsolatban, Jen Psaki, a Fehér Ház sajtófőnöke elismerte, hogy előrelépés történt a bécsi tárgyalásokon.
A hathatalmi megállapodásból Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban léptette ki országát, és visszaállította az Irán elleni szankciókat, amire válaszul Teherán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásainak teljesítésével. Nemrég bejelentette: megkezdte a 60 százalékosra dúsított urán előállítását egy nukleáris létesítményében, ami jóval meghaladja a 2015-ös egyezményben rögzített vállalását.
Az Egyesült Államok kilépése óta Kína, Németország, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői egyeztetnek Teheránnal.
Indiában először haladta meg a négyezret a napi halálesetek száma
Indiában rekordot döntött a napi halálesetek száma: 4187-en vesztették életüket és 401 078-an fertőződtek meg koronavírussal az elmúlt 24 órában – közölte az újdelhi egészségügyi minisztérium szombaton. A járvány kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy az áldozatok száma meghaladta a négyezret – írja az MTI.
Az ázsiai országban harmadik napja haladja meg az új esetek száma a 400 ezret.
A nemzetközi segítség ellenére a betegek sokszor a túlterhelt kórházak kapujában halnak meg. Szakértők szerint a java még hátravan, ugyanis a járvány tetőzése csak néhány hét múlva várható.
Az 1,3 milliárd lakosú Indiában eddig 21 892 676 fertőzöttje és 238 270 halálos áldozata van a koronavírusnak.
Bár sorra dőlnek a rekordok, a szövetségi kormány nem akar országos vesztegzárat hirdetni a járvány terjedésének megfékezésére. Egyes államokban éjszakai kijárási tilalom vagy részleges vesztegzár van érvényben. A fővárost, Delhit május 10-ig lezárták, a délnyugati Keralában szombattól egy hétig tartó karantént hirdettek, Karnátakát pedig hétfőn zárják le két hétre. A vírus jelenleg az ország déli, vidéki területein terjed a leggyorsabban.
Indiában január 16-án kezdődött az oltási kampány, amely a vártnál lassabban halad annak ellenére, hogy az ország globálisan a legnagyobb vakcinagyártó. Eddig 167 346 544 adag vakcinát adtak be Indiában. Az oltást a hazai gyártású Covishielddel és Covaxinnal kezdték, de május 1-jén az orosz Szputnyik V is megérkezett.
Eközben a szövetségi kormány egyre többet teszteltet: eddig 300 410 043 tesztet végeztek el az országban, csak pénteken 1 808 344-et.
Szijjártó: 1,2 millió Sinopharm-vakcina érkezett Magyarországra
Szombat hajnalban 1,2 millió adag Sinopharm-vakcina érkezett Kínából Magyarországra, „ez az eddigi védekezési időszak legnagyobb oltóanyag-szállítmánya” – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán az MTI szerint.
Szijjártó Péter közölte: a szombati szállítmánnyal 3,3 millió adagra nőtt a Kínából beérkezett vakcina mennyisége. A szerződés értelmében Magyarország még egy 1,7 millió adagból álló szállítmányt vár az ázsiai országból – tette hozzá.
A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a beérkezett nagymennyiségű kínai vakcina lehetővé teszi, hogy „a következő mérföldkő, az ötmillió beoltott felé tegyünk egy hatalmas lépést”. Ez – mint fogalmazott – „közelebb visz minket ahhoz, hogy az élet visszatérjen a normalitás talajára”.
Szijjártó Péter közölte, ma már senki nem vitatja, hogy az oltás az egyetlen jó és hatásos válasz a világjárványra. Akik be vannak oltva, azok biztonságban tudhatják magukat – hangsúlyozta, majd mindenkit arra kért, hogy oltassa be magát.
„Ennek oltóanyagbeli akadálya most már egészen biztosan nincs” – hangoztatta, majd kiemelte: Magyarország az első olyan ország Európában, amely elérte azt az állapotot, hogy van bőven elég oltóanyag.
„Be tudunk oltani mindenkit, aki arra igényt tart” – mondta a miniszter.
