A G7 országokat aggasztja Oroszország magatartása

A hét vezető ipari hatalom (G7) Londonban kiadott szerdai közös nyilatkozata szerint az országcsoport stabil és kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Moszkvával, de mélységesen aggasztónak tartja Oroszország magatartását. A kommüniké elítéli a nyugat-balkáni térség belső határmódosításairól felmerült spekulációkat is.

A G7-országok – a soros elnöki tisztséget betöltő Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Olaszország és Franciaország – külügy- és fejlesztési miniszterei több más meghívott ország és szervezet képviselőivel együtt kétnapos tanácskozást tartottak Londonban, mindenekelőtt a júniusban esedékes délnyugat-angliai G7-csúcsértekezlet előkészítésének céljából.

A G7-külügyminiszterek a koronavírus-járvány miatt két év óta most találkoztak először személyesen.

A találkozóról szerda este kiadott hosszú, 87 pontból álló zárókommünikében a tagországok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy továbbra is a liberális demokrácia és a szabadpiaci gazdálkodás a befogadó jellegű, fenntartható társadalmi-gazdasági haladás legjobb modellje.

A G7-országok a közleményben elítélték az újságírók megfélemlítését, zaklatását, az ellenük alkalmazott erőszakot.

Közölték: felkérik diplomáciai képviseleteiket, hogy helyi szintű koordinációval növeljék a fenyegetéssel szembesülő újságíróknak és független médiaorgánumoknak nyújtott támogatást.

A G7-csoport miniszterei közölték: mélységesen aggályosnak tartják, hogy Oroszország továbbra is felelőtlen, destabilizáló magatartást tanúsít.

Ennek megnyilvánulásai közé tartozik a kommüniké szerint

az orosz fegyveres erők nagyszabású felvonulása Ukrajna határai mentén és a törvénysértő módon annektált Krím-félszigeten, Oroszország rosszhiszemű tevékenysége más országok demokratikus rendszereinek aláaknázására, a kibertérben folytatott ugyancsak rosszindulatú tevékenysége és dezinformációk terjesztése.

A G7-miniszterek a szerdai kommünikében – felidézve erről kiadott korábbi nyilatkozatukat – ismét politikai indíttatásúnak minősítették azokat a vádakat, amelyek alapján az orosz hatóságok bebörtönözték Alekszej Navalnij ellenzéki politikust.

A Hetek elítélték azt is, hogy Navalnijt Oroszországban katonai célokra kifejlesztett, novicsok típusú idegméreggel mérgezték meg.

A londoni G7-kommüniké szerint a vegyi fegyverek bármiféle használata elfogadhatatlan és ellentmond az e fegyverfajták alkalmazása ellen kidolgozott nemzetközi normáknak.

A G7-külügyminiszterek felszólították Oroszországot, hogy a vegyi fegyverekre vonatkozó konvencióból ráháruló kötelezettségei alapján minden további halogatás nélkül indítson vizsgálatot az ügyben, és adjon hiteles magyarázatot a területén történt vegyifegyver-használatra.

A G7-országok a londoni miniszteri értekezletről kiadott szerdai kommünikében ugyanakkor megerősítik azt is, hogy érdekükben áll stabil és kiszámítható viszonyrendszer fenntartása Oroszországgal, és folytatják az együttműködést Moszkvával a regionális válságok kezelésében, a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén, valamint az Északi-sarkvidék békés, fenntartható gazdasági fejlesztésében és környezetének megóvásában.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter már a G7-értekezlet előestéjén tartott londoni sajtótájékoztatóján is leszögezte, hogy Washington – jóllehet válaszolna bármilyen meggondolatlan vagy agresszív orosz lépésre – nem törekszik az Oroszországgal fennálló feszültség további eszkalációjára.

Hozzátette: az Egyesült Államok a viszony éleződése helyett azt szeretné, ha Oroszországhoz fűződő kapcsolatai stabilabbak, kiszámíthatóbbak lennének.

„Ha Oroszország lépéseket tesz ebben az irányban, mi is így teszünk” – mondta Blinken a londoni értekezletet bevezető sajtóértekezletén.

A szerda este ismertetett G7-kommüniké a nyugat-balkáni térséggel kapcsolatban leszögezi: a

megalapozatlan spekulációk a határok etnikai választóvonalak mentén történő megváltoztatásáról nem kínálnak megoldást a térséggel szembeni kihívásokra, sőt az ilyen határmódosítások fenyegetést jelentenének a regionális biztonságra.

A G7-külügyminiszterek közölték: határozottan visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely Bosznia-Hercegovina területi épségének aláásását célozza.

Hogyan használja Kína és Oroszország az „oltásdiplomáciát” közel-keleti befolyásának fokozására?

Izraeli szakértő szerint Peking manőverezése különösen „bonyolult helyzetbe” hozta Izraelt.