Az iszlamofóbia kifejezés fegyverként való használata a szélsőségesek komfortzónáját tágítja – írja Speidl Bianka iszlámkutató a Magyar Nemzetben.
A legutóbbi franciaországi terrortámadást követően nyugalmazott és aktív katonatisztek egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, amely az egyre inkább elszabaduló iszlamista erőszak miatt megkérdőjelezi a vezetők alkalmasságát és az eddigi terrorizmusellenes intézkedések hatékonyságát. A levelet eddig 23 ezren írták alá. A kiáltvány szerint a veszély napról napra nő, a francia értékeket tagadó szélsőségesek és a mögéjük a rasszizmusellenesség és különféle szabadságjogok jelszavaival felsorakozó csoportok és szervezetek bomlasztó tevékenysége az országban háborús helyzetet okoz. François Lecointre vezérkari főnök a levél megfogalmazóinak felelősségre vonását helyezte kilátásba.
A társadalom megosztottságát jól érzékelteti, hogy a Harris Interactive franciaországi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyetért a nyílt levélben megfogalmazott állításokkal, majdnem minden második ember (49 százalék) úgy véli, hogy a hadseregnek be kellene avatkoznia a rend biztosítása érdekében, 84 százalékuk úgy véli, hogy az erőszak napról napra növekszik, és 73 százalék szerint az ország szétesőben van.
Amint azt a francia médiában Jamal G.-nek nevezett legutóbbi elkövető esete is példázza, az iszlamista támadások egyre kiszámíthatatlanabb és változatosabb formát öltenek, ám két tényező mindenképpen meghatározó a jelenlegi, egyre inkább kontrollálhatatlannak tűnő helyzet kialakulásában. Az egyik az iszlamofóbia dogmája, a másik pedig a migráció potenciálisan romboló hatása a kivándorló szellemi és lelki állapotára, ami egyre nyilvánvalóbbá válik a magányos elkövetők szélsőséges brutalitása nyomán.
A teljes cikk itt olvasható.