Kende Ágnes szerint a romák korai iskolaelhagyása és az alacsony iskolai végzettsége mögött valójában intézményes rasszizmus áll – írja a Mandiner.
Hosszú interjút adott a Szabad Európának Kende Ágnes szociológus, aki még most végzi doktori tanulmányait az ELTE-n.
A beszélgetés apropója a CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának öt kelet-európai ország roma oktatását vizsgáló kutatása volt.
Kende szerint nem csak az iskola az oka a romák rossz helyzetének, „de az iskola lehetne sokkal kiegyenlítőbb”.
„Nem lehet önmagában az oktatást felelőssé tenni, hanem a foglalkoztatáson, a lakhatáson át a regionális különbségekig, számtalan módszerrel kellene az egész problémát kezelni. Akkor az iskolának is könnyebb dolga lenne” – mondta.
Hozzátette, hogy a kutatás szerint Magyarországé az egyik legszelektívebb oktatás, ebben Szlovákiához konvergál.
„Romániában és Szerbiában a szelekciós mutató nem olyan tragikus, mint a szlovák vagy a magyar, de azoknak az oktatási rendszereknek a teljesítőképessége, a PISA-teljesítménye sokkal alacsonyabb. Rosszabbul teljesítenek, de a rendszeren belül kisebb a szelekció, a különbség”
– tért ki a szomszédos országokra.
Később az is kiderült, hogy
a fenti négy országban a romák lakossági aránya 6-9 százalék, míg az ötödikként vizsgált Lengyelországban alig élnek romák.
„Szerbiában még mindig jellemző a speciális iskolákba, osztályokba irányítás. Romániában ezek kevésbé jellemzőek. Ott találtam egyébként a legkevesebb gyerekjogilag, emberjogilag sértő jelenséget. Szlovákiára is nagyon jellemző még mindig a speciális iskolákba pakolás. Magyarországon ez kicsit alábbhagyott, szerintem a szerepét most átvették az egyházi iskolák” – mondja Kende.
Az interjú második felében szóba került az integrált oktatás és a szegregáció témaköre, magyarországi fókusszal.
„Az integrált oktatás nem rontja le azoknak a gyerekeknek az eredményeit, akikhez bármilyen szempontból nehezebb helyzetben lévő gyerekeket beintegrálnak. Ez lehet egy fogyatékos gyerek is. Tudjuk, hogy egy 20-25 fős osztály 2-3-at bír el megfelelő asszisztencia mellett, ha a pedagógust segíti más is. Viszont annak a gyereknek, aki hátránnyal indult, elképesztően jót tesz az a fajta szociális közeg, amelyben másfajta gyerekekkel is találkozik”
– véli a szociológus.
Szerinte ez felnőttkorban is segíti mind a romákat, mind a többségi társadalom tagjait, mert ismerős lesz a helyzet.
„Ahogyan az orvosok bánnak a cigány betegekkel, ahogyan az ügyvédek lekezelőek velük: mindenki paternalista a romákkal. Pont azért, mert idegen, értelmezhetetlen jelenség számukra, és soha nem látták őket más helyzetben”
– mondja Kende Ágnes.
A tanulmány legkeményebb állítása, hogy a korai iskolaelhagyás, az alacsony iskolai végzettség, a speciális iskola mögött valójában intézményes rasszizmus áll. Mikor erre az interjúban rákérdeznek, Kende kifejti, hogy a köznapi nyelvben az előítéletességet személyes dologként szokás értelmezni, mintha ez egy emberi tulajdonság lenne, amiből aztán összeáll az emberek sokasága, akik előítéletesek vagy nem előítéletesek.
Az intézményi rasszizmus elmélete szerint azonban
„arról van szó, hogy ez a fajta előítéletes gondolkodás, ez a fajta normakövetés, a fehér felsőbbrendűség értéke mindent áthat”.
„Magyarul kicsit hülyén hangzik a white supremacy, mert a fehéret nem szoktuk ilyen értelemben magunkra vonatkoztatni, mégis ez áll legközelebb ahhoz, hogy meg lehessen érteni. Van egy ilyen normánk, amit kikezdhetetlennek érzünk, és minden intézmény ahhoz alkalmazkodik, úgy épül fel, hogy aki nem így viselkedik, azt valamilyen módon elítéli, megkülönbözteti. A média nyelvezetétől kezdve odáig, hogy felveszik-e azt az embert dolgozni, ha roma. Minden társadalmi intézményt áthat ez a fajta romaellenesség”
– magyarázza a szociológus, aki szerint az intézményi rasszizmus lényege, hogy
„egy csomó öntudatlan dolog történik. Amikor intézményi szinten kialakul a szabad iskolaválasztás, a szülő nem feltétlenül azért dönt úgy, hogy elviszi a gyerekét egy másik iskolába, mert rasszista, hanem mert ott sokkal jobb a tanító néni. De mi, akik vizsgáljuk ezeket, már tudjuk, hogy nem véletlenül jobb ott a tanító néni, ugyanis a szabad iskolaválasztás egy kvázi piaci rendszert alakít ki, ahol a jobb iskola jobb környéke fel tudja venni a jobb tanárt, mert az szívesebben jelentkezik oda. És előbb-utóbb ott marad a rosszabb tanárral bíró lepukkant iskola”.
„Az intézményi rasszizmus szerint nem az egyes tanárok, az egyes szülők rasszizmusa okozza azt, hogy a cigányok el lesznek különítve, hanem egy egész intézményhálózat teszi lehetővé” – tette hozzá Kende.
Címlapképünkön a gyöngyöspatai romasor látható, 2011-ben. MTI/Szigetváry Zsolt
Philip Zimbardo A Lucifer-hatás című könyvét ajánlom a téma iránt érdeklődők figyelmébe.
Vagy inkább mégse….
https://index.hu/tudomany/2018/06/20/zimbardo_stanfordi_bortonkiserlet_ben_blum_szocialpszichologia/
Az Index által idézettek Philip Zimbardo és Stanley Milgram kisérleteinek a szakmai standardok semmibe vételét kifogásolják, és ennek alapján jelentik ki, hogy a kutatók következtetései nem hitelesek.Zimbardo és Migram nagyon izgalmas kérdésekre keresték a választ. Bár a válaszaik – módszertani okokból – hiteltelenek, de az általuk feltett kérdések önmagukban izgalmasak. Ezért megismétlem, hogy érdemes elmélyedni A Lucifer-hatás című könyvben.A történészek minden oldalról körüljárták azt a tényt, hogy a nem-zsidó magyarság tömegei az együttérzés tejes hiányával szemlélték a zsidók – minden embert megillető – elemi jogainak a leszalámizását. Azt is leirták, hogy miként ágyazott meg ennek az államaparátus. De a szociál-pszichológia adhat csak arra választ, hogy ezen az „ágyon” miként volt képes kellemesen elnyújtózni szinte az egész népesség.
Szóval ha szándékos csalás történt azért hogy egy hipotetikus elképzelést alátámasszon az nem jelenti azt hogy a következtetései nem hitelesek? Egy francokat nem! Pontosan azt jelentik!
A kérdések lehetnek izgalmasak de az hogy kb szándékosan rossz válaszokat ad, amik mindössze az ő képzelgései meg kb teoretikus megalapozottság alapján születtek, arra nincs mentség!
De amúgy ennél sokkal szembetűnőbb ordító hozzá nemértésről és szakmaiatlanságról tett tanúbizonyságot az a sületlenség amit a videojátékokkal kapcsolatban tálalt. Gyakorlatilag felszínes ismeretei sincsenek a témában csak képzelgései.
Egyébként ez máshol is probléma, hogy olyan emberek próbálják megmérnökösködni a társadalmat tudós szerepében tetszelegve akik inkább filozófusok, metafizikai elgondolásokkal, mármár vallásszurrogátum jellegű ideológiákat építve mint racionálisak.
Ha hiteles szakembertől akar az ember olvasni hasonló témákban akkor ezerszer inkább ajánlom Csányi Vilmost..
Az Index által idézettek Philip Zimbardo és Stanley Milgram kisérleteinek a szakmai standardok semmibe vételét kifogásolják, és ennek alapján jelentik ki, hogy a kutatók következtetései nem hitelesek.Zimbardo és Migram nagyon izgalmas kérdésekre keresték a választ. Bár a válaszaik – módszertani okokból – hiteltelenek, de az általuk feltett kérdések önmagukban izgalmasak. Ezért megismétlem, hogy érdemes elmélyedni A Lucifer-hatás című könyvben.A történészek minden oldalról körüljárták azt a tényt, hogy a nem-zsidó magyarság tömegei az együttérzés tejes hiányával szemlélték a zsidók – minden embert megillető – elemi jogainak a leszalámizását. Azt is leirták, hogy miként ágyazott meg ennek az államaparátus. De a szociál-pszichológia adhat csak arra választ, hogy ezen az „ágyon” miként volt képes kellemesen elnyújtózni szinte az egész népesség.
a cikkhez tegyük hozzá hogy a magyar miniszterelnök tevékenysége sem segít a cigányokról kialakult társadalmi sztereotípiák felszámolásában…
…”CEU-s kutatás: a fehér felsőbbrendűség mindent áthat Magyarországon”…
Soroska-poloska tenyészet…
Egy dolog tanulóként, az íróasztalnál okoskodni, más dolog az érintett településeken élni, tanítani, tanulni, dolgozni! A kettő köszönő viszonyban sincs egymással!
Egy dolog tanulóként, az íróasztalnál okoskodni, más dolog az érintett településeken élni, tanítani, tanulni, dolgozni! A kettő köszönő viszonyban sincs egymással!
„A szabad iskolaválasztás lehetősége és az integrációs gerrymanderingről való álmodozás egyébként különös vallomásokra késztette Kende Ágnest 2018-ban:
„Mi Budán, egy jó kerületben lakunk, hiába jártak a gyerekeim állami iskolába, teljesen nyilvánvaló volt, hogy nem lesz cigány osztálytársuk. Ezt elfogadtam a valóság részeként, és nem vittem át őket csak azért egy másik iskolába, hogy megtapasztalják, milyen az, amikor vegyes az osztály összetétele. Önazonosnak kellett maradnom.”
az ilyen idióta picsákat leköltöztetném egy időre mondjuk Tiszabőre…
Majd utána ugasson ilyen baromságokat. Kb ugyanaz a helyzet Magyarországon mint az USA-ban. Intézményes rasszizmus nincs, esetleg előítéletesség. Viszont az, Aki hajlandó tanulni, dolgozni az tud boldogulni.
Hogyan lehetséges a romákat okolni, ha a szomszédos országokban ugyanezek a romák jobban teljesítenek?
Mondjuk a román cigányok tényleg jobban teljesítenek pl az olaszoknál, spanyoloknál vagy a franciáknál… Leginkább a prostitúcióban, koldulásban és a zsebtolvajlásban jeleskednek 😉
Hiaba a nyugati fosodratnak igy lehet jo pontokat szerezni osszehazudunk mindent csak legyen benne gender meg rassz meg uszitas. Aztan mar hiresek is vagyunk akar a new york timesig.