Új terrorelhárítási törvénytervezetet vitatott meg szerdai ülésén a francia kormány, öt nappal azután, hogy a Párizshoz közeli Rambouillet rendőrségén egy tunéziai dzsihadista egy áldozatot követelő késes merényletet hajtott végre. A javaslat alapján az algoritmusokra épülő technológiák hatékonyabb alkalmazásával próbálnák meg kiszűrni azokat az iszlamista radikálisokat, akik eddig nem kerültek a titkosszolgálatok látókörébe.
Jean Castex miniszterelnök a kormányülést követően elmondta: az új törvényjavaslat jogi alapot teremt a hatóságoknak ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az újfajta terrorfenyegetettséghez, amelyet a korábbiaknál nehezebb kiszűrni, és ehhez a szöveg az új technológiákra épülő új eszközöket ad az illetékes szervek kezébe.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben végrehajtott merényleteket olyan fiatal, elszigetelt és magányos támadók hajtották végre, akiknek korábban nem volt dolguk a rendőrséggel, nem szerepeltek a titkosszolgálatok nyilvántartásában és úgy radikalizálódtak nagyon gyorsan, hogy semmilyen kapcsolatuk nem volt terrorszervezetekkel.
Példaként említette a miniszterelnök a rambouillet-i elkövetőn kívül Samuel Paty 18 éves csecsen gyilkosát, aki azért vágta el tavaly októberben a nyílt utcán a történelemtanár torkát, mert az Mohamed-karikatúrákat mutatott a szólásszabadságról tartott óráján, valamint azt a 21 éves tunéziai iszlamistát, aki egy nizzai templomban késelt halálra három embert.
Gérald Darmanin belügyminiszter arra emlékeztetett, hogy egymás után kilenc olyan iszlamista merénylet történt, amelyet nem tudtak a rendelkezésre álló eszközökkel kivédeni a titkosszolgálatok, miután az elkövetőkről nem lehetett tudni, hogy iszlamisták.
„Továbbra is vakon tapogatózunk, a hagyományos telefonvonalakat figyeljük meg, miközben azokat már senki nem használja” – fogalmazott a belügyminiszter, kiemelve, hogy a dzsihadisták kódolt csevegő applikációkon, a Facebookon és a Messengeren kommunikálnak.
A fenyegetettség kiszűrésére az új törvényjavaslat lehetőséget teremt az algoritmusok felhasználásával a kapcsolódási adatok automatikus kezelésére és tárolására. Ezenkívül a begyűjtött adatokat öt évig megőrizhetnék a titkosszolgálatok „fekete dobozaiban” kutatási és fejlesztési célokra.
Az egyéni szabadságjogok szavatolására az algoritmusokkal történő lehallgatás engedélyhez kötött lesz, és parlamenti ellenőrzést is tervez a kormány a gyakorlathoz.
A törvénytervezet parlamenti végszavazását július vége előtt tervezi a kormány, s várhatóan az előző terrorelhárítási törvényekhez hasonlóan heves vitát vált majd ki a nemzetgyűlésben, illetve a jogvédő szervezetek részéről.
A felmérések szerint a koronavírus-járványhelyzet miatt a munkanélküliség és a vásárlóerő alakulása után a közbiztonság kérdése foglalkoztatja leginkább a franciákat, s ezért ez a jövő évi elnökválasztási kampány egyik fő témája lehet.
A kormányfő a sajtótájékoztatón ugyanakkor leszögezte, hogy a törvénytervezet előkészülete már a rambouillet-i merénylet előtt megkezdődött, s elutasította azokat a vádakat, miszerint választási megfontolásokból a támadás miatt gyorsította fel annak beterjesztését a kormány.
A lényeget tekintve az új törvénytervezet a már meglévő intézkedések kisebb módosítása vagy megerősítése. Ilyen például a lakhelyelhagyási tilalomnak a jelenlegi egyről két évre növelése a terrorcselekmény miatt legalább öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélteknek a szabadulásuk után. Amennyiben a szabadulók a visszaesés szempontjából „rendkívül magas veszélyt” jelenthetnek, a hatóságok akár ötéves lakhelyelhagyási tilalmat is elrendelhetnek számukra. Az igazságügyi minisztérium szerint ez valamivel kevesebb mint száz elítéltre vonatkozhat a közeljövőben, akiket „feltétlenül meg kell figyelni a szabadulásuk után”.
„A terrorcselekmények egyes elkövetői nemrég érkeztek az országba, időnként illegális módon” – ismerte el Jean Castex. A miniszterelnök szerint ugyanakkor „a téma most az, hogyan lehet a terrorizmus elleni küzdelmen javítani. Ezt pedig nem szabad összekeverni a migrációs politikával. A kettő összekeverése kioltaná az egyiket és a másikat is” – mondta a kormányfő.
Az elmúlt hat évben több mint 260 áldozatot követeltek Franciaországban az iszlamista terrortámadások.
