Interjút adott Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija Fiala János újságírónak a Kelj fel Jancsi! beszélgetős műsorban. Téma volt a jeruzsálemi örökjáradék-per, a hitközségek konfliktusa és a koronavírus is.
Fiala a műsor elején értetlenkedését fejezte ki, hogy egy jeruzsálemi vallásos bíróság felszólította a magyar kormányt: amíg tart a magyarországi hitközségek közti, örökjáradék elosztásáról szóló vita, addig fagyasszák be az összegek folyósítását minden hitközség irányába.
Köves Slomó, aki Izraelből csatlakozott a beszélgetésbe, elmondása szerint nem lepődött meg, mert az izraeli bíróságokon szokásos eljárás, hogy ideiglenes intézkedést kérnek a felperesek, és az ortodox hitközség által beadott beadványban benne volt, hogy addig is, amíg nincs rendezve az ügy, addig legyen az összes hitközségnek felfüggesztve a kifizetés.
“Izraelben ez egy teljesen szokványos eljárás, ideiglenes visszatartásnak nevezik”
– véli Köves Slomó, aki hozzátette, hoy erről az alperesek is írásban kaptak döntést. Ez arról szólt továbbá, hogy egyrészt befogadták a keresetet, és hogy az első érdemi tárgyalási nap május 9-én lesz.
Mit fog lépni a magyar kormány?
Fiala feltette a kérdést, hogy maga a szöveg mit jelent: mi az, hogy nem kötelező érvényű végzést ad ki a magyar kormány részére? Köves szerint ez azért áll benne, mert a magyar kormány formális alperes, érintve van az ügyben, ő a kifizető arany, és bár nem vele szemben megy az eljárás, hanem a neológ hitközséggel szemben, de be van vonva az eljárásba. Így kapták az ideiglenes döntést.
Felmerült a kérdés, hogy a magyar kormány képviselteti-e magát a perben? Világi jogban nem ismert ugyanis a fenti eljárás. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy hitközségi vitákban a kormány eddig sem vett részt és nem fog. Az ítéletek elismerésére vonatkozó nemzetközi szabályok ismertek.
De vajon beletartoznak-e rabbinikus bírósági ítéletek is a nemzetközi vonatkozó szabályokba? – tette fel a kérdést Fiala. Köves úgy reagált, hogy az eljárás világi ügyben is talán értelmezhető, de ő nem jogász. Precedensjellegű a kérdés, de helyes és jó a megközelítés, hogy nem vesz részt a vitában a kormány. Viszont ha akarja, ha nem, az ügyben érintett, ugyanis az egész örökjáradék-ügyben a kormány kötelezett.
Köves hozzátette: a legjobb az lenne, ha maguk intéznék el a zsidó közösségek a kérdés eldöntését, de mivel a Mazsihisz “mindenfajta tárgyalás elől elzárkózott”, és az EMIH vezetőivel nyilvánosan nem találkoznak, a telefont sem veszik fel, így jutott ide az ügy. Szerinte a zsidó vallási bíróság ítéletét el fogják fogadni a felek, feltételezhetően a magyar kormány is, de előre ő sem tudja, „az élet tele van feltételes móddal”.
Fiala ismét rákérdezett, hogy a magyar kormány eleget tesz-e majd a felszólításnak. Köves feltételezi, hogy a kormány jól megvizsgálja a kérdést, ha oda jutnak. Fiala ezt követően idézte, hogy a Mazsihisz szóvivője arról beszélt a Times of Israelnek: “sokkolta” a nyilatkozat, és egyetlen vallási bíróság sem rendelkezik hatalommal, hogy a magyar kormányt kényszerítse. Továbbá szerintük a soá-emléknapon adták át a keresetet, és ennél jobb hozzáállást várnának el sávuot előtt.
Köves erre kiemelte: a Tóraadás ünnepére emlékeznek, ezt ünneplik neológok és ortodoxok is. “Nyilván arra gondolt” a Mazsihisz szóvivője is, hogy a Tóra fontos, és így nem lehet figyelmen kívül hagyni a vallási bíróság döntését.
Mi a Mazsihisz-EMIH ellentét oka?
Amúgy nem a nyilvánosságnak szánták a megkeresést, a Mazsihisz reagált az ostromlott vár szerepéből. A vád is abszurd, mert nem a soá-emléknapon adták be a keresetet. Érdemi kérdésekre nem reagáltak, pedig érdemi módon kéne reagálni – fejtegette Köves rabbi. Azóta sajnos látszik, hogy ez egy gyengéje a Mazsihisz vezetőjének, hogy hazugságokkal teli nyilatkozatokat tesz Heisler, például Fiala műsorában is. Elhallgatta például, hogy a Mazsihisz-EMIH ellentét gyökere, hogy ő volt az elnök, amikor az EMIH megalakult, és rögtön magyar bíróság előtt jelentette fel Kövest.
„A mások létének nem elfogadása a probléma.”
Fiala idézte Heisler friss nyilatkozatát, hogy a részvételt a perben a közgyűlés dönti el. Heisler korábban Fialánál azt mondta, hogy nem vesznek részt, de ezek szerint álláspontot váltott. Erre Köves azt felelete, hogy ez nyilván arra mutat, hogy vannak jóérzésű vezetők a Mazsihiszben, akik abszurdnak tartanák, ha a világi bíróság elé menne a Mazsihisz elnöke. A három hitközség között aláírt 2012-es aláírt szerződés nem az örökjáradékról szólt. Akkor a Mazsihisz “kegyelemkenyérként” adott forrást. Az örökjáradék nincs is említve benne, saját forrásról van szó. Nem tudja értelmezni Köves, hogy akkor mit akar a Mazsihisz: tárgyalni nem akar, és vallási bíróságot sem akar, ezek szerint világi bíróságot akar? Ő nem tartaná jó ötletnek az utóbbit.
Fiala feltette a kérdést: hány tárgyalás várható, mire ítélet lesz? Köves szerint ezt nem lehet előre tudni, nyilván tárgyalássorozat lesz, a kérdés, ki mit mond, mik az érvek, ellenkeresetek. Nem hiszi, hogy évek, maximum hónapok telhetnek el az ítélet előtt.
Fiala feltette a kérdést, hogy mikor indult a konfliktus a hitközsége között? Kibékíthetők-e a felek? Köves szerint a Mazsihisz és az EMIH
nem kibékíthetetlen, de fontos megérteni, hogy minden szervezett között vannak ellentétek, nézeteltérések.
A másokat bojkottáló hangnemű ellentét Heisler személyének köszönhető, ő 2014 óta fokozatosan, de határozottan vitte végig ezt a folyamatot. Mikor 2016 környékén már nem vette fel neki Heisler a telefonokat, és személyesen összefutottak, Köves mondta, hogy hívja fel, és ne a sajtóban nyilatkozgasson. Ebbe Heisler beleegyezett, majd három hét múlva jött az újabb cikk.
Ez a hozzáállás, ami mindenkivel konfrontációt jelent, most már az ortodoxokkal is megrontotta a viszonyt. Ez senkinek az érdekét nem szolgálja.
Zsidó vallásfilozófia és a koronavírus
Az interjú során téma volt még a bodrogkeresztúri zarándoklat. Ennek, mint kiderült, mostani megítélését befolyásolja a pandémia, befolyásolja, milyen sokan vettek részt, betartották-e a szabályokat.
Köves szerint ez arról szól, hogy kinőtte az amatőr kereteket a zarándoklat, a keresztúri Sájele csodarabbi sírja felkapott zarándokhely lett, talán a legismertebb európai ilyen hely. Évente 40-50 ezer ember érkezik, a falu infrastruktúrája ezt nem tudja fogadni. Ennyi embert most nem tudtak hisztéria nélkül fogadni. Végül is szerencsére nem történt baj, de
meg kell teremteni az intézményes kereteket, a helyi önkormányzattal kell kommunikálni.
Fiala végül idézte Köves rabbi Kossuth Rádiónak adott interjúját a koronavírusról. Köves szerint a zsidó vallásfilozófia alapvető tanítása, hogy a fizikai és a metafizikai az érem két oldala. Amikor fizikai gond van, arra kell anyagias megoldás, de kell a lelki, spirituális oldalat is nézni. Milyen ilyen tényező van? Idézi a híres talmudi rabbi Akiva esetét, akinek sok tanítványa betegségben halt meg.
Azért volt akkor pandémia a Talmud szerint, mert nem volt kölcsönös tisztelet.
Amellett, hogy vannak fizikai okok ma is, az egyik ok a posztmodern közegben az a fajta biztonságérzet, ami minden emberrel veleszületett igény, annak a spirituális lába ki lett rúgva. Elhittük, hogy istenek vagyunk, és ez olyan erkölcsi és morális zuhanáshoz vezetett és vezethet, amelyhez jó, ha ezt az eseményt felhasználjuk az értékrend újragondolására. Mi minden célja, miért van minden? – ez a nagy kérdés – zárta gondolatait Köves rabbi.
