Az EMIH és az ortodox hitközség szerint több járna nekik 20 százaléknál abból az örökjáradékból, amit a Mazsihisz kap évente az államtól, ezért izraeli vallási bírósághoz fordultak — írja a 168.hu.
A jeruzsálemi főrabbinátus pénzügyi-, polgári ügyekkel foglalkozó tagozatához fordult az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és az ortodox hitközség a zsidó szervezeteknek járó örökjáradék ügyében – mondta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a KeljfelJancsi című műsorban a 168.hu-n.
Mint mondta, az EMIH és az ortodoxok azért vitték vallási bíróság elé az örökjáradék elosztásának ügyét, mert a Mazsihisz a kilencvenes évek óta odaítélt pénzügyi járadék nyolcvan százalékához jut hozzá, ami szerinte nem áll arányban a szervezet aktivitásával.
Köves Slomó elmondta, ez a vita nem most kezdődött, már évek óta folyik.
Hozzátette: ugyan a zsidók nagyobb része nem feltétlenül vallásos, szükségük van valamilyen érdekvédelemre, de ezt összemosni a vallási képviselettel, rossz irány.
Az örökjáradékról szólva elmondta, ez egy kárpótlás azon vagyonelemek után, amelyeket a kommunisták államosítottak, így az összes egyház kárpótlást kap a kilencvenes évek vége óta. Hozzátette:
a MAZSIHISZ a rendszer nyomása miatt egyesítette a zsidók védelmét, és az antiszemitizmus elleni fellépés szerepét, amellyel olyan helyzetet teremtettek, mintha az összes zsidót és az összes zsidó irányzatot képviselné a szervezet.
Köves szerint azonban az aktivitás arányában nem egységesen lett elosztva az eddig kifizetett mintegy 30 milliárd forint. Elmondása szerint a Mazsihisz az elmúlt 23 évben (1998 óta) mintegy 28 milliárd forintot kapott, míg a másik két szervezet összesen 2 milliárdot. Hozzátette: a szervezet eddig minden tárgyalástól elzárkózott, ezért is fordultak a vallási bírósághoz.
Egy 2012-es megállapodás értelmében az éves összeg 80 százalékát kapja a Mazsihisz, a maradék 20 százalékon pedig a másik két zsidó egyház osztozik. Köves Slomó kiemelte:
az ortodox közösségeknek szinte nulla pénz jutott, anyagi forrásaik ezáltal ellehetetlenültek, a Mazsihisz azonban mindig adott kölcsön az ortodoxiának, ám szerinte ezt abból az összegből tette, ami valójában, részben az ortodox örökség jussa is.
Az EMIH vezető rabbija elmondta: a 2012-es megállapodásban a Mazsihisz akkori vezetői rögzítették, hogy ez egy olyan juttatás, amit a Mazsihisz biztosít a másik két szervezetnek. Véleménye szerint ez azért is volt fontos, mert ők is tudták, hogy ha az örökjáradék elosztásáról szólna az egyeztetés, rosszabbul jönnének ki belőle. Ezt az egyességet akkor az ortodox hitközség javaslatára elfogadták, ám az ortodoxok 2017-ben ki is váltak a Mazsihiszből.
Köves szerint ez a pénz alapvetően arra szolgál, hogy a mindennapi működést finanszírozzák belőle, szerinte azonban a Mazsihisz világi költségekre fordította az összeg jelentős részét, míg az EMIH csak idén négy zsinagógát újít fel, és adják vissza azokat a közösségnek. Az összeget tehát hitéleti és közhasznú dolgokra kell fordítani.
A rabbi szerint a Mazsihiszben egy világi szervezet szeretné egyházi közösségként definiálni magát, amelynek egyébként egy ateista világi vezető a képviselője.
Elmondása szerint a napokban várható döntés arról, hogy mikorra tűzik ki a tárgyalás időpontját, amely előzetes információi szerint már májusban megkezdődhet. Kijelentette: korábban nem tervezték, hogy megtámadják az örökjáradék elosztását, ezt az ortodox hitközség kezdeményezte. Köves kiemelte, a zsidó hagyomány szerint amennyiben a vitát nem tudják tárgyalóasztalnál rendezni, akkor kell vallási bíróság elé vinni az ügyet, amelynek döntését a magyar jogrendnek kötelessége elfogadni.
