Ahogyan az országok fokozzák a COVID-19-es oltási kampányaikat, az oltások körüli politikai hangok felerősödtek. Izrael, amely világvezető helyen áll saját lakosságának beoltásában, a nyugati fejlesztésű oltásokra – különösen a Pfizer-BioNTech oltásra támaszkodik, mely súrlódást okozott olyan nagyhatalmakkal, mint Oroszország és Kína, valamint más partnerek a régióban — írja a Jewish News Syndicate.
Kína vakcina-diplomáciája a Közel-Keleten komplex helyzetbe hozta Izraelt – mondta a JNS-nek Peking és a Közel-Kelet kapcsolatáról szóló izraeli szakember.
Egyrészt Izrael nem használja a kínai oltást – jegyezte meg Roie Yellinek, a Közel-Keleti Intézet kutatója és a Begin Sadat Stratégiai Tanulmányok Központ tudományos munkatársa.
Ez azt jelenti, hogy Peking karantén nélkül nem engedi be az izraelieket a területére, mivel a kínai hatóságok nem ismerik el a Pfizer és a Moderna oltásokat.
Másrészt a jordániai, egyiptomi és az Egyesült Arab Emírségek állampolgárainak, akik a kínai oltást kapták, melyet meg Izrael nem ismer el vakcinaként, karanténra vagy külön jóváhagyásra van szükségük az Izraelbe való belépéshez.
„Izraelnek hamarosan megoldást kell találnia arra, hogy újraindítsa az országok közötti mobilitást, különösen a szomszédos országokkal és az Egyesült Arab Emírségekkel”
– mondta Yellinek.
„Nagy mértékben elmondható, hogy Kínának sikerült átterelnie a hangsúlyt arról, hogy a pandémiát »elindította« arra, hogy a probléma megoldásának forrásává váljon. Főleg a nyugat által »elfeledett« területeken, beleértve Afrikát és a Közel-Kelet államait” – jelentette ki.
Yellinek véleménye szerint ebben az összefüggésben Oroszország legfőbb motivációja annak bemutatása volt, hogy ő is képes olyan oltóanyagot gyártani, mint az Egyesült Államok és Kína. „Moszkva teljes mértékben teljesítette ezt a célkitűzést” – tette hozzá.
„Oroszország képes volt arra kényszeríteni Izraelt, hogy megvásárolja oltóanyagát, és továbbadja Szíriának, vagyis Oroszország »jóváhagyási tanúsítványt« kapott az izraeli rendszertől” – mondta Yellinek.
Egy esszében, amelyet a washingtoni Közép-Kelet Intézetben Eckart Woertz-cel, a németországi GIGA Közép-Kelet Tanulmányi Intézet igazgatójával közösen jegyzett, Yellinek azt írta, hogy „az oltásdiplomácia vagy az oltóanyag-készletek használata puha hatalmi eszközként került be a politikai szótárba.
„Egy olyan világban, ahol a COVID-19 félelmetes emberi és pénzügyi károkat okoz, az oltóanyag-készletek megkönnyebbülést hoznak, és kölcsönhatásba lépnek a már meglévő politikai és külpolitikai prioritásokkal. Kína és Oroszország számos nagy horderejű oltási megállapodással igyekezett fokozni befolyását a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régióban” – áll az esszében.
A szerzők megjegyezték, hogy ez „felháborította az elkeseredett Európai Uniót, amelynek önjelölt célja geopolitikai unióvá válása annak ellenére is, hogy a hazai oltási erőfeszítései elmaradnak az Egyesült Államokétól és az Egyesült Királyságétól”.
A kínai oltások kevésbé bizonyultak hatékonynak
A kínai Sinopharm vakcina képezi az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó oltási kampányainak alapkövét, míg Törökország a kínai Sinovac oltást kapja.
„A Sinopharm Egyiptomban, Bahreinben, Irakban és Algériában is jelen van. Az orosz Szputnyik vakcinát a palesztin területeken, Szíriában, Iránban, az Egyesült Arab Emírségekben és Egyiptomban osztották szét” – közölték a szerzők.
A kínai oltások azonban kevésbé bizonyultak hatékonynak, mint a nyugati vállalatok, például a Pfizer és a Moderna által kifejlesztett vakcinák.
Kína oltóanyagainak hatékonysága körülbelül 50 százalék, míg a Pfizer becslése szerint 94 százalék.
Eközben a BioNTech-Pfizer mRNS-vakcináját már használják a régió „nyugatabbra hajló” országaiban, például Izraelben, az Öböl-államokban, Tunéziában, Libanonban és Jordániában, de Izraeltől eltekintve (amely korán megállapodást kötött),
a készletek még mindig korlátozottak, mivel a termelés nagy részét ebben a szakaszban az Egyesült Államok és Európa számára osztják ki.
Izrael hétfőn bejelentette, hogy aláírta a Pfizerrel a további vakcinaadagok millióinak megvásárlását az ország számára 2022-re. Ez jelentős lépés a zsidó állam számára, mivel az ország immunitásának elérése a cél, ugyanakkor a gyermekek jövőbeli oltásairól vagy az emlékeztetőkről is gondoskodni kell.
Izrael saját vakcinájával kapcsolatban Yellinek azt mondta, hogy
„nehéz megérteni, miért folytatja Izrael az oltóanyag kifejlesztését, amikor a piacon már hatékony vakcinák vannak. Ha azonban a jövőben folyamatos oltásra lesz szükség – és ez nem egyszeri ügy – érthető az erőfeszítés.”
Hozzátette: ha Izrael eljut odáig, hogy nemcsak kifejleszteni, hanem nagy mennyiségeket előállítani is képes lesz a vakcinából, amely elegendő a helyi lakosság és az export számára, tovább erősítheti pozícióját a régióban azáltal, hogy oltóanyagot kínál a központi regionális államoknak, még ha közvetett ügylet útján is.
