Varga Mihály pénzügyminiszter az egykori óbudai téglagyárnál emlékezett meg, Karácsony Gergely pedig online szoboravatáson vett részt.
A holokauszt hosszú, sötét árnyéka „mindannyiunkra, sőt az egész civilizációnkra rávetül”, de ennek a civilizációnak tovább kell élnie, a történtek súlyával és következményével – mondta főpolgármester az Embermentők című szobor online avatóján pénteken.
Karácsony Gergely a Facebook-oldalán azt írta, Kelemen Zénó alkotását eredetileg április 25-én avatták volna fel az Élet Menete Alapítvány szervezésében Újlipótvárosban, a járványhelyzet azonban ezt nem engedte.
A videóban Karácsony Gergely arról beszélt, a járvány tombolásának idején is meg kell emlékezni nemcsak a holokauszt áldozatairól, de azokról a kiváló emberekről is, akik nem nézték tétlenül, hogy „embertársainkat egy őrült eszme nevében kíméletlenül a halálba küldjék”.
„Élt akkoriban több száz igaz ember Budapesten, akik egy elvadult világban életüket kockáztatva nem mérlegeltek, sokszor saját családi hátterüket, neveltetésüket, korábbi gondolkodásmódjukat felülírták azért, hogy segítsenek zsidó származású embertársaikon” – tette hozzá.
A főpolgármester úgy fogalmazott, a holokauszt „végtelenül nehéz örökség, amelynek tanulmányozása során az emberi lét leginkább kiélezett élethelyzeteivel szembesülünk”.
Varga Mihály pénzügyminiszter Óbudán vett részt egy szűkkörű megemlékezésen.
„2001 óta minden év április 16-án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. 1944-ben e napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. Az ezt követő hónapok során többszázezer honfitársunkat zárták gyűjtőtáborokba, majd hurcolták el Magyarországról. Erre emlékeztünk Óbudán, az egykori téglagyárnál Köves Slomó rabbival, és Gór Csaba választókerületi elnökkel” – írta a politikus a Facebookon.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
Fotó: Varga Mihály Facebook oldala
