Dániában – az Európai Unió országai közül elsőként – teljesen leállítják az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának használatát, az erről szóló döntést szerdán jelentette be Soren Brostrom, a dán egészségügyi hatóság igazgatója.
„A dán egészségügyi hatóság úgy döntött, hogy a Covid-19 elleni oltási programot az AstraZeneca-vakcina nélkül folytatja”
— mondta sajtótájékoztatóján a tisztségviselő.
Annak a körülbelül 150 ezer embernek, aki az országban már megkapta az első dózist az oltóanyagból, más vakcinából fogják felajánlani a másodikat.
Továbbá közölte: tapasztalataik szerint nagyjából 40 ezer, AstraZeneca-vakcinával beoltott személy közül egynél jelentkeznek súlyos mellékhatások.
Soren Brostrom egyelőre ismeretlen okból elájult a sajtótájékoztató közben,
azóta azonban magához tért.
Friss vizsgálatok szerint a készítmény a 60 éven aluliak körében egy rendkívül ritka, de nagyon súlyos mellékhatással, agyi vérrögképződéssel járhat.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előző héten megállapította, hogy lehetséges az összefüggés az oltóanyag és a korábban jelzett nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, a vakcina előnyei azonban továbbra is messze felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.
Dánia az első európai ország, ahol teljesen leállították a brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinájának használatát, s itt is függesztették fel azt elsőként a kontinensen, még március 11-én.
Európa többi országában, ahol felfüggesztették a készítmény alkalmazását, azóta újraindították az oltásokat, csak bizonyos korcsoportokban korlátozták a használatát.
A Dél-afrikai Köztársaságban ugyanakkor például már korábban kivonták a forgalomból az AstraZeneca vakcináját, ugyanis az nem bizonyult hatékonynak az ott leginkább terjedő vírusváltozattal szemben. Az Egyesült Államokban és Svájcban pedig nem engedélyezték még ezt az oltóanyagot.
Németország is fékez
Hatvan éven aluliaknak abban az esetben sem adnak többé az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni AstraZeneca-féle védőoltásból Németországban, ha már csak a második adag van hátra.
A szövetségi egészségügyi miniszter és a tartományi kormányok egészségügyi minisztereinek kedd esti tanácskozásán kötött megállapodás szerint az úgynevezett hírvivő RNS-re (mRNS) alapuló vakcinák közül kell választani második oltást azoknál a 60 alattiaknál, akik első adagként AstraZeneca-féle oltást kaptak.
Ez azt jelenti, hogy ebben a korcsoportban egyelőre vagy a Pfizer/BioNTech-, vagy a Moderna-féle készítmény alkalmazható az AstraZeneca-vakcina utáni második oltásként. Az új szabállyal rövidesen kiegészítik az oltási kampányról szóló szövetségi szintű kormányrendeletet.
A egészségügyi miniszterek konferenciája a döntéssel követi az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) – a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület – ajánlását.
Ugyancsak a STIKO ajánlására döntötték el március végén, hogy a 60 éven felüliekre korlátozzák az AstraZeneca-féle védőoltások használatát Németországban. A testület azért javasolta a változtatást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a 60 éven aluliak körében egy nagyon ritka, de nagyon súlyos mellékhatással, agyi vérrögképződéssel járhat. Azt a kérdést március végén az újabb vizsgálati adatokra várva nyitva hagyták, hogy miként járjanak el abban az esetben, ha már beadtak egy adagot az AstraZeneca-féle oltásból.
Németországban egyelőre az AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a Covid-19-cel szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint keddig a lakosság 6,2 százaléka – 5 117 056 ember – kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot 13 567 817 ember, a lakosság 16,3 százaléka kapott.
Az oltási kampány nagyban épít a Johnson & Johnson (J&J) egydózisú vakcinájára, amelynek bevezetését ugyancsak agyi trombózisos esetek miatt felfüggesztették.
A Der Spiegel című hírmagazin hírportáljának egy szerdai beszámolója szerint az AstraZeneca vakcina használatának korlátozása és a J&J-féle termék gyógyszerpiaci bevezetésének késése miatt előfordulhat, hogy nem lehet elérni a kampány célját, vagyis azt, hogy a nyár végéig, szeptember 22-ig minden Németországban élő felnőttnek biztosítsanak védőoltást a Covid-19 ellen. Mint írták, a kampányterv alapján egyedül a J&J-vakcinából több mint tízmillió adagot kellene beadni június végéig, és nem lehetne behozni a lemaradást, ha tartósan mellőzni kellene az amerikai óriáscég szérumát.