Libanon az Izraellel fennálló tengeri határvitájában több mint 1400 négyzetkilométerrel „megtoldotta” azt a 860 négyzetkilométeres területre vonatkozó igényét, amely eddig szerepelt a tárgyalások napirendjén – mondta hétfőn a sajtónak a libanoni közmunkaügyi és szállítási miniszter.
Michel Najjar közölte, hogy ő már aláírta az erről szóló dokumentumot, amely az eddigiekhez képest módosítja a földközi-tengeri területi vizek megosztására vonatkozó libanoni követelést Izraellel szemben. Ez az irat már csak Haszán Diáb miniszterelnök jóváhagyására vár, aki már jelezte, hogy el fogja látni azt kézjegyével.
Izraelnek és Libanonnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre mint saját kizárólagos gazdasági övezetre. Mindketten új földgáz mezők feltárását és fejlesztését remélik a Földközi-tengeren az elmúlt évek felfedezései nyomán.
Az Egyesült Államok közvetítő tevékenysége révén tavaly októberben sikerült közös asztalhoz ültetni a feleket. „A két fél közötti tengeri tárgyalások közös keretéről született megállapodás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését, s azok elvezethetnek a nagyobb stabilitáshoz, biztonsághoz és jóléthez mind a libanoniak, mind az izraeliek számára” – mondta akkori nyilatkozatában Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter.
A mostani libanoni bejelentés azonban vélhetően átszabja az eddigi helyzetet. Bejrút egy további, 1430 négyzetkilométerre kiterjedő sávot követel magának, amely részben átfedi az izraeli Karish gázmezőt.
Juvál Steinic izraeli energiaügyi miniszter hétfőn bírálóan reagált a libanoni bejelentésre, amely szerinte nem segíti a közös megoldást, hanem inkább kisiklatja a tárgyalásokat. „Az egyoldalú libanoni lépésekre Izrael természetesen párhuzamos intézkedésekkel fog válaszolni” – mondta a tárcavezető.
Libanon tavaly az év elején már megkezdte a tengeri fúrásokat, és reméli, hogy a következő időszakban elindíthatja a földgázkincs feltárását is a vitatott területeken.
Izrael egy másik tengeri helyszínen már földgázt termel ki, ezzel elegendő gázt biztosítva a hazai fogyasztáshoz, valamint jut belőle egyiptomi és jordániai exportra is.
A súlyos gazdasági válságban lévő Libanon különösen érdekelt a tengeri energiaforrások fejlesztésében. Bejrút abban bízik, hogy a területi vizei alatt található kőolaj- és földgázkincs feltárása segíteni fogja egyre mélyülő súlyos gazdasági válságának leküzdését, hatalmas, a hazai összterméke (GDP) 170 százalékát kitevő államadósságának visszafizetését. Az ország válságát tovább súlyosbította az augusztus 4-én a bejrúti kikötőben történt óriási robbanás.
Bukott állam létükre elég nagy a szájuk.
Ez a szokás azon a vidéken… csak akkor szeppennek meg, ha kapnak a pofájukra.
Ne felejtsd el, hogy az egesz targyalas alapvetoen politikai es nem gazdasagi kerdes. Izrael hajlando volt belemenni egy teljesen nevetseges „alkudozasba” csak azert, hogy Libanon hivatalosan targyalasokat folytasson vele, tehat kvazi elismerje. A Hiszballah nagyon ellenzi a targyalasokat. Izrael tehat gyakorlatilag elerte a celjat, most a masik fel megprobal kicsit tobb penzt kihozni a bulibol, mivel teljes gazdasagi csodben van. Azt hiszem, az izraeli fel meg orul is a targyalasokon felmerulo „konfliktusnak”, mert ezzel tovabb huzodik ez az idillia: Izrael es Libanon targyalnak, es nem haboruznak, vagy kopkodnek egymasra.
Meglehet, bár valahol már teljesen mindegy, hogy egy bukott állam elismeri Izraelt vagy sem.
A négy vérmes szomszédotokból kettő megbékélt, kettő effektíve összeomlott. Ezen kívül az arab világ jó néhány tagja is békét kötött Izraellel tavaly. Összességében ez eddig elég szép.
A Hiszballah tagja a libanoni kormánykoaliciónak. Amennyiben Izrael és Libanon között megszünne a hadiállapot – pláne, ha kölcsönösen elismernék egymást – Naszralla pajtás érdekes helyzetben találná magát.
Feltéve ha nem mészárolna le mindenkit, aki az útjába kerül. Bár feltételezem most sem az önmérséklete tartja vissza. De erre ne kerüljön sor.
Egy igazi békében igen kreatív megoldásokat is alkalmaznak.
Például az Iszlám Államnak hűséget fogadott un. Vilajet Sinai terroristáival al-Sisi rendőrei és katonái nem nagyon boldogulnak. Az IDF – al-Sisi kérésére – szép csendben segít a bajon.
Ne ertekeld alul Libanont, mint ellenseget. A libanoni siitak, pontosabban a Hiszballah a parlamentben, a kormanyban ul, a hadsereguk a legerosebb fegyveres ero Libanonban, es ha otthon sarokba szoritjak oket, akkor egy haboru mindig opcio a szamukra. Tehat az, hogy a targyalasok a kereszteny es a druz eroket erositik a libanoni jatszmaban, igenis fontos. Lehet, hogy penzuk nem nagyon, de a Hiszballanak rengeteg raketaja van.
Az tény, hogy Libanon ilyen szempontból veszélyes – és ez valahol az izraeli vezetés kudarca – hiszen nagy mennyiségű rakétát és egyéb hadieszközt is felhalmoztak az elmúlt évek során. És ezt bizony nem szabad lett volna hagynia Izraelnek, de már akkor is ugye a politikai machinációk mozgatták a szálakat, sajnos.
Ugyanakkor egyszer már megtanulhatta Libanon, hogy mire is képes az IDF, és bár Nasrallah tudna némi kellemetlenséget okozni, de azt ugye ő sem gondolhatja komolyan, hogy van esélye nyerni. Az IDF azóta adaptálódott az aszimmetrikus csatározáshoz, illetőleg azt is biztosra veszem, hogyha „minden kötél szakad”, akkor nem fogja visszafogni magát a sereg.
Nem vitas, hogy a Hiszballah nem fenyegeti Izrael letet, de valoban kepes kellemetlenkedni. Velem mar elofordult, hogy nehany evvel ezelott megerkeztem a haifai irodankba, es az autoban nem hallottam a szirenat. Nagyon kellemetlen is lehetett volna, volt olyan, aki bele is halt.
De a jatszma nem errol szol. A Hamasz Iran proxyhadserege, egyertelmuen azonos Irannal. Iran szamara Izrael nem cel, hanem eszkoz. Eszkoz arra, hogy valami kozos platformot kepezzen, mint kozos ellenseg, a siitak es a szunnitak kozott. Iran Libanont akarja (meg Sziriat, Irakot, es ha lehet, az egesz iszlam vilagot), es Libanon meg a tobbi arab orszagnal is problemasabb. A lakossagnak alig tobb, mint a fele muzulman, de ennek egy resz sita, egy resze szunnita. Ott vannak meg a druzok, es foleg a lakossag legalabb 40%-at kitevo keresztenyek. Ezt az orszagot egy egeszen jol sikerult alkotmany majdnem gatyaba razta, de akkor jottek a palesztinok, es szetbasztak az egeszet. Amikor elzavartuk oket, akkor jottek a perzsak, illetve a Hiszballah, es ujra osszezavartak az alkotmanyos rendet. Es ebben a zurzavarban az egyetlen osszetarto funkcio jelenleg a kozos ellenseg, a cionistak. Igy nezunk ki….
Ez világos, és erre mondtam azt, hogy nem lett volna szabad burjánzani hagyni a Hezbollahot, pont ugyanúgy, mint ahogyan most sem engeditek be a fegyverszállítmányokat (legalábbis azoknak egy jelentős részét). De sok ilyen dolog van Izrael történelmében, a „mit nem kellett volna”, és a „mit kellett volna” lista is elég hosszas lenne. Arafatot is már akkor ki kellett volna iktatni, amikor legelőször felbukkant, elég sok fejfájást megspórolt volna ez a vidéken. Persze hozzá kell tenni, a múlton rágódni felesleges, ki tudja, hogy egy alternatív történelem hogyan alakult volna, még az is lehet, hogy rosszabbul…
Izraeli politikai és katonai vezetők több alkalommal figyelmeztették Libanont.
Közölték, hogy ha Libanon területéről támadás érné Izraelt, akkor Libanon a felelős a támadásért, és ő fogja viselni a konzekvenciákat, amelyek nem feltétlenül lesznek a támadó okozta károkkal azonos súlyuak.
Miért ne? A jelenleginél nagyobb bukás elképzelhetetlen.
Ez a megjegyzés elég undorító. Talán az Izrael által a szomszédaitól illegálisan ellopott területek rendben vannak??? Izrael ugyanazt a hegemóniát csinálja már vagy 60- 80 éve, (sőt egyre agresszívabban,) mint mostanában Kína. Valószínűleg innen vették át a kínaiak ezt a fantasztikus ötletet. Természetesen egyetértek Izrael katonai fölényével, mert ez biztosítja a békét körülötte. De ez nem teszi jóvá a szomszédai földjei elrablását.
Meselj, kitol is rabolt el Izrael foldet? Es hogy csinalhatja ezt Izrael 80 eve, amikor ma unnepli a 73. szuletesnapjat? Az orszagalapitok az altalad irt evekben jobbara eppen a gettokba zarva rettegtek (pl. Budapesten), vagy igyekeztek tulelni a munkaszolgalatot vagy a deportalast. De ezt egyre agresszivabban tettek. Es amikor vegre eljutottak az igeret foldjere, es megalapitottak Izraelt, akkor az arab allamok rajuk tamadtak. Baromi agresszivan vedekeztek, es legyoztek oket. Ez kesobb rendszeresse valt, es Izrael minden alkalommal agresszivan vedekezett. Es most meseld el, milyen teruletet is rabolt el a szomszedaitol, mint Egyiptom, vagy Jordania, esetleg a vedelmedbe vett Libanon?
Miért, nem bukott állam? De. Miért, nem ők követelőznek a semmire? De.
Izrael nem lopott el területeket senkitől, pláne nem illegálisan. Ezt csak azok gondolják így, akik nem ismerik a történelmet. Kínához mérni az apró pici Izraelt megint csak egy óriási aránytévesztést, főleg hogy Izrael ma kisebb, mint egykoron, Kína pedig ennél csak nagyobb lesz, ráadásul ők valódi demokráciákat (Hong Kong, Tajvan) fognak ténylegesen bekebelezni.
Legközelebb csak akkor ragadjon klaviatúrát, ha lenyugodott.
A jelenlegi hozzászólása – melynek érdemi része érdemtelen a válaszra – eléggé gyenge fogalmazvány.
illegálisan ellopott – lehet legálisan is lopni?
hegemóniát csinál – hogy csinálják a hegemóniát?
egyetértek Izrael katonai fölényével – egy ténnyel elég nehéz egyet nem érteni