Libanon az Izraellel fennálló tengeri határvitájában több mint 1400 négyzetkilométerrel „megtoldotta” azt a 860 négyzetkilométeres területre vonatkozó igényét, amely eddig szerepelt a tárgyalások napirendjén – mondta hétfőn a sajtónak a libanoni közmunkaügyi és szállítási miniszter.
Michel Najjar közölte, hogy ő már aláírta az erről szóló dokumentumot, amely az eddigiekhez képest módosítja a földközi-tengeri területi vizek megosztására vonatkozó libanoni követelést Izraellel szemben. Ez az irat már csak Haszán Diáb miniszterelnök jóváhagyására vár, aki már jelezte, hogy el fogja látni azt kézjegyével.
Izraelnek és Libanonnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre mint saját kizárólagos gazdasági övezetre. Mindketten új földgáz mezők feltárását és fejlesztését remélik a Földközi-tengeren az elmúlt évek felfedezései nyomán.
Az Egyesült Államok közvetítő tevékenysége révén tavaly októberben sikerült közös asztalhoz ültetni a feleket. „A két fél közötti tengeri tárgyalások közös keretéről született megállapodás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését, s azok elvezethetnek a nagyobb stabilitáshoz, biztonsághoz és jóléthez mind a libanoniak, mind az izraeliek számára” – mondta akkori nyilatkozatában Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter.
A mostani libanoni bejelentés azonban vélhetően átszabja az eddigi helyzetet. Bejrút egy további, 1430 négyzetkilométerre kiterjedő sávot követel magának, amely részben átfedi az izraeli Karish gázmezőt.
Juvál Steinic izraeli energiaügyi miniszter hétfőn bírálóan reagált a libanoni bejelentésre, amely szerinte nem segíti a közös megoldást, hanem inkább kisiklatja a tárgyalásokat. „Az egyoldalú libanoni lépésekre Izrael természetesen párhuzamos intézkedésekkel fog válaszolni” – mondta a tárcavezető.
Libanon tavaly az év elején már megkezdte a tengeri fúrásokat, és reméli, hogy a következő időszakban elindíthatja a földgázkincs feltárását is a vitatott területeken.
Izrael egy másik tengeri helyszínen már földgázt termel ki, ezzel elegendő gázt biztosítva a hazai fogyasztáshoz, valamint jut belőle egyiptomi és jordániai exportra is.
A súlyos gazdasági válságban lévő Libanon különösen érdekelt a tengeri energiaforrások fejlesztésében. Bejrút abban bízik, hogy a területi vizei alatt található kőolaj- és földgázkincs feltárása segíteni fogja egyre mélyülő súlyos gazdasági válságának leküzdését, hatalmas, a hazai összterméke (GDP) 170 százalékát kitevő államadósságának visszafizetését. Az ország válságát tovább súlyosbította az augusztus 4-én a bejrúti kikötőben történt óriási robbanás.
