„Zsidó akadémikusok definíciója ad új életet az antiszemitizmusnak”

Eric Fusfield szerint a zsidóság folyamatosan veszít a róla kialakított kép feletti kontrollból, és ezen két új antiszemitizmus-definíció sem képes változtatni.

Amíg az Egyesült Államokban Izraelt fehér megszálló gyarmatosító projektként ábrázolják, a palesztinok ügyét pedig a faji egyenlőség zászlóvivőjeként tartják, a zsidó államot stigmatizálni fogják, és a zsidó személyek, valamint intézmények gyötrés alatt fognak állni – véli az Algemeiner szerzője, aki szerint

„a zsidóságot még mindig gyakran privilegizált uralkodó osztályként ábrázolják, és Izraelt egyfajta gyarmatosítónak nevezik – miközben sokan elfeledkeznek arról, hogy a zsidó lakosságának nagy része olyan közösségekből származik, amiket több évszázados együttélés után az arab és muzulmán világból száműztek”.

Fusfield szerint a zsidóság folyamatosan veszít a róla kialakított kép feletti kontrollból, és ezen két új antiszemitizmus-definíció sem képes változtatni. Írásában két fogalmat említ: a zsidó akadémikusok által kidolgozott, úgynevezett Nexus Task Force definícióját, valamint a Jeruzsálemi Deklarációt az antiszemitizmusról (JDA), amit a Van Leer Intézmény égisze alatt dolgoztak ki egy progresszív zsidó csoport tagjai.

De miért érzik szükségét Izrael zsidó kritikusai annak, hogy ilyen átdolgozott antiszemitizmus-definíciókat tegyenek közzé? – teszi fel a kérdést Fusfield, aki szerint mindkét szervezet fogalma ajtót nyit az Izrael-ellenesség számára, ráadásul utóbbi egész magas szinten teszi ezt.

A szöveg szerint ugyanis megengedett „kritizálni vagy elutasítani a cionizmust a nacionalizmus egyik formájaként”.

Továbbá „nem számít antiszemitizmusnak Izraelt más történelmi esetekkel összehasonlítani, beleértve a telepes gyarmatosítókat vagy az apartheidet”, és az Izrael-ellenes bojkott mozgalmak sem számítanak önmagukban antiszemitának.

Fusfield a fentiekkel szemben továbbra is a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) munkadefinícióját tartja célravezetőnek, ami rávilágít arra, hogyan fordulhatnak az Izrael ellen szóló kritikák antiszemita gyűlöletbe. Az eredetileg 2016-ban megalkotott fogalmat mindeddig 34 országban ismerték el hivatalosan.

Dina Porat: Miért volt szükség egy új antiszemitizmus-definícióra?

A Jad Vasem vezető történésze az új antiszemitizmusról és a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség antiszemitizmus-definíciójának megalkotási folyamatáról, jelentőségéről adott elő az Andrássy Egyetemen.