A gulág, az újságíró és a tények

Hosszas bejegyzést írt a Zsidó Múlt nevű nyilvános Facebook-csoportba Lázár György újságíró, a Szombat és a Hungarian Free Press oldalak rendszeres szerzője.

A poszt alapvetően a Molotov-Ribbentrop paktum megvédéséből, a Gulág bűneinek mosdatásából és Menachem Begin izraeli miniszterelnök életrajzának eltorzításából áll.

„Elöször is manapság a Molotov-Ribbentrop egyezményt Magyarországon és Lengyelországban túlhangsúlyozza a szélsőjobb, a Holokauszt tagadó és félrevezetett közönség. Azt ugyanis elfelejtik megemlíteni hogy az egyezmény sokszázezer zsidó életét mentette meg akik az egyezmény után kétségbeesetten igyekeztek a szovjet zónába, vagyis keletre menekülni és döntő többségük túlélte a Holokausztot. Soktízezrem a Vörös Hadsereg katonájaként harcoltak a fasizmus ellen”

– írja Lázár.

A Molotov-Ribbentrop paktumot 1939. augusztus 23-án kötötte a náci Németország és a Szovjetunió. A paktum értelmében miután az év szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot nyugatról, a Szovjetunió kelet felől szállta meg Lengyelországot szeptember 17-én. A két totalitárius diktatúra hadserege szeptember 19-én Breszt-Litovszknál találkozott, Varsó egy mindent elsöprő német bombázás után szeptember 27-én adta meg magát.

Lázár György. Fotó: Twitter

Bár valóban sok zsidó menekült a szovjet megszállási zónába, a paktum természetesen súlyosan hozzájárult Lengyelország elestéhez, és ilyen értelemben a lengyelországi zsidóság pusztulásához is.

Lázár szerint sajnos „senki nem beszél arról hogy a Molotov–Ribbentrop paktum alig két év után halott volt (…)”.

Ez úgy hangzik, mintha a Szovjetunió kilépett volna a paktumból, de nem ez történt, hanem Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót.

Lázár felteszi a kérdést:

„Miért nincsen szó Magyarországon arról hogy Sztálin szervezte a 120 ezer fős Władysław Anders vezette expedíciós hadsereget amelyik Iránon keresztül érkezett Palesztínába 1943-ban köztük legalább 5000 lengyel zsidó katona és soktízezer orosz-lengyel zsidó akik végleg ottmaradtak. Egyetlen szó sem esik arról ma hogy köztük volt Menachem Begin későbbi miniszterelnök is aki Sztálin katonája volt és dicsőítette a szovjet vezetőt.”

Menachem Begint valójában szovjet nyomozók 1940 őszén letartóztatták Vilniusban, s ennek történetét leírja önéletrajzi könyvében, a Fehér éjszakákban. Begint 8 évnyi gulág-fogságra ítélték, és csak akkor engedték el, mikor a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. Emlékiratában egyébként nem „dicsőítette” Sztálint, hanem azt írta, hogy a Szovjetunió rosszabb volt a náci Németországnál.(1) Ebben nyilván közrejátszott, hogy ő maga sosem volt náci táborban, de annyi bizonyos, hogy Begin nem méltatta az őt letartóztató és gulágra küldő Sztálint. Begin továbbá sosem volt „Sztálin katonája”, hanem a független lengyel emigráns seregben szolgált.

Lázár szerint

„ma egyesek azt terjesztik hogy »a szovjet titkosrendörség az NKVD 10 ezrével deportált zsidókat« Szibériába… arról itt Amerikában azt olvassuk hogy evakuálták őket hogy megmentsék az életüket az előretörő német nácik elől… és valóban megmentették őket.”

Eliyana Adler a Pennsylvaniai Állami Egyetem történész professzora azt írja, hogy 1941 júniusában az NKVD 7000 litván zsidót tartóztatott le és küldött a gulágra. A történész szerint a szovjetek által megszállt Lengyelországból is történtek deportálások, ugyan az ismert számokat vitatja (az ismert adatok szerint 1,5 millió deportáltból 20-30% lehetett zsidó, de ezt ő túl magasnak tartja).(2)

Bakik és provokációk sorozata

Lázár, aki George Lazar néven is ír cikkeket, nem először követ el súlyos hibákat újságírói munkájában.

Egy 2016-os angol nyelvű cikkében például alaptalanul lerasszistázta Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját.

Egy 2017-es cikkében az 1942-es újvidéki vérengzést 1921-re datálta.

Egy másik 2017-es cikkében azt állította, hogy Budapesten 1943-ban állították fel a gettót.

Idén márciusban Sík Sándor katolikus papköltőt méltatta, aki ugyan részben zsidó származású volt, de 1919-ben indulót írt a fasisztoid Ébredő Magyaroknak, melyben szerepelt a „tiszta vér” fontossága.(3)

Lázár újságírói tevékenysége a Szombatnál is ellentmondásos, 2017. november 26-án arról írt cikket, hogy megromlott Donald Trump és Izrael viszonya („a mézeshetek elmúltak”). Ez alig két héttel az előtt volt, hogy az Egyesült Államok bejelentette: átköltözteti nagykövetségét Tel-Aviból Jeruzsálembe.

Egy posztban pedig, melyet azóta letörölt, a halott zsidó származású producer, Andy Vajna sírfeliratán gúnyolódott:

(1) White Nights. The Story of a Prisoner in Russia. Tel-Aviv, 1977. 204.

(2) https://efrata.emef.ac.il/wp-content/uploads/2020/05/BookEng1941Adler.pdf, XXXI-XXXII.

(3) Ébredő Magyarország, 1919. 4–5. sz.

Magyar zsidók szovjet lágerekben: „A túlélőket csupán munkaerőnek tekintették”

„Az igazság tényszerű feltárásával és bemutatásával tartozunk mindazoknak, akik megjárták a GULAG poklát” – mondja interjúnkban Botos János történész.