Éhínség Észak-Koreában és fenyegetett Ausztria, dúsító Irán és reformáló Biden. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Masszív éhínség elé nézhet Észak-Korea
Az észak-koreai vezető újabb „fárasztó menetre” szólított fel gazdasági nehézségekkel küszködő országában
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető pénteken újabb „fárasztó menetre” szólított fel országában, első ízben hasonlítva a kommunista állam súlyos gazdasági nehézségeit az 1990-es évek éhínségéhez, amely százezrek életét követelte – írja az MTI.
Kim már korábban is beszélt arról, hogy Észak-Korea minden korábbinál rosszabb helyzettel néz szembe több tényező hatása miatt, amelyek között a koronavírus járványát, az amerikai szankciókat és a tavaly nyári heves áradásokat említette.
De a mostani volt az első eset, hogy az ország nehézségeit nyilvánosan az éhínséghez hasonlította.
„Elhatározásra jutottam, és felkérem a Koreai Munkapárt szervezeteit minden szinten, köztük a Központi Bizottságot és a párttitkárokat, hogy egy még nehezebb „fárasztó menetre” induljanak, hogy legalább egy keveset enyhítsenek a nép nehézségein” – mondta Kim a párt alsó szintű szerveinek több ezer vezetőjéhez intézve szavait.
A „fárasztó menet” kifejezés az 1990-es évek éhínségére utal, amelyet tovább súlyosbítottak az Szovjetunió összeomlása következtében elmaradt támogatások, az évtizedes rossz gazdálkodás és a természeti katasztrófák. A halottak pontos számát máig nem tudni, ami egyes becslések szerint több százezer és akár hárommillió között mozoghat.
A KCNA állami hírügynökség által idézett Kim kijelentette: a párt alsó szintű szerveinek vezetőitől függ, mennyiben tudnak majd javítani az emberek megélhetésén „a minden eddiginél rosszabb helyzetben”.
Kína Észak-Korea legnagyobb gazdasági partnere és szövetségese. Kínai adatok szerint azonban a két ország kereskedelme mintegy 80 százalékkal zsugorodott miután Észak-Korea lezárta a határait a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére. Megfigyelők szerint a kommunista államnak nem is volt más választása, mivel a pandémia súlyos következményekkel járt volna az egyébként is romokban lévő egészségügyi ellátórendszerére.
Egyes szakértők szerint Kína nem fogja engedni, hogy szomszédja gazdasági nehézségei éhínségbe torkolljanak. Peking ugyanis egyrészt észak-koreai menekültáradattól, illetve egy Amerika-barát egyesült Koreától tart közvetlen határán.
Megfenyegették Kurzot a Szent István-székesegyház elleni támadással
Jelenleg vizsgálják az ügy lehetséges iszlamista hátterét is – írja a Mandiner.
Arról számol be a V4NA hírügynökség, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellárt egy élő csetbeszélgetés során egy 15 éves fiú fenyegette meg. A fiú azt mondta, április 10-én, szombaton ámokfutásba kezd Bécs szívében, a Szent István székesegyházban.
A szövetségi és állami rendőrség nyomozói komolyan vették a fenyegetést, amihez köze van annak is, hogy egyes radikális csoportok a közösségi média felületein egyre erőteljesebben ösztönzik az osztrák fiatalokat erőszakos cselekmények elkövetésére.
A nyomozók hamar a – mint írják, migrációs hátterű, osztrák – fenyegetőző nyomára bukkantak.
Jelenleg vizsgálják az ügy lehetséges iszlamista hátterét is. A fiatal azzal védekezik, hogy csak viccelt, és nem volt tisztában a fenyegetése következményeivel.
Teherán újabb urándúsító centrifugákat helyezett üzembe
Irán bejelentette szombaton, hogy az atomprogramjáról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodást szándékosan megsértve újabb, modernebb, ezáltal gyorsabb urándúsító centrifugákat helyezett üzembe, valamint hogy elkezdte a legújabb fejlesztésű centrifugájának gépészeti próbáját – írja az MTI.
Maga Haszan Róháni elnök avatta fel ünnepélyesen a natanzi nukleáris komplexumban a 164 darab IR-6 jelű és a 30 IR-5 jelű centrifugából álló sort. Az eseményt közvetítő iráni állami tévé a centrifugákat nem mutatta, de az adásban nyilatkoztak mérnökök, akik megerősítették az üzembe helyezést. Szombaton volt Iránban a minden évben megtartott Nukleáris nap.
Néhány napja kezdődtek el Bécsben az Európai Unió vezetésével tárgyalások arról, hogy milyen feltételekkel csatlakozhat újra az Egyesült Államok a 2015-ös megállapodáshoz, és hogy miképpen lehet biztosítani annak teljes körű és hatékony végrehajtását az összes fél részéről. Az Egyesült Államok egyelőre csak közvetítő révén vesz rajtuk részt. Jelentések szerint kivétel nélkül minden fél konstruktívnak minősítette a fordulót annak végeztével, és a jövő héten folytatni kívánják a tárgyalásokat, magasabb szinten. Egy amerikai tisztségviselő azt mondta: „nagyon komoly” ajánlatokat tettek Iránnak, és viszonzásul komoly hozzáállást várnak el.
Az AFP hírügynökség értékelése szerint azonban az újabb centrifugák üzembe helyezése éppen ellentétes ezzel az amerikai elvárással.
Irán 2019 májusában kezdte el szándékosan és deklaráltan – az utóbbi hónapokban egyre gyorsabb ütemben – megsérteni a nukleáris megállapodást, miután a Donald Trump elnök vezette Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből azzal a váddal, hogy Irán már addig sem tartotta be azt. Trump egyúttal újra bevezetett Irán ellen olyan büntetőintézkedéseket, amelyeket a megállapodás 2015-ös megkötése után Washington feloldott.
A 2015-ös megállapodás csak a korábban használt, IR-1 jelű centrifugák alkalmazását engedélyezte Iránnak, amelyek lassabbak, mint ezek a modernebb változatok. Irán az IR-1 óta már számos újabb verziót fejlesztett ki.
A Nukleáris napon jelentette be szintén az állami tévé, hogy elkezdték a még gyorsabb, IR-9 jelű centrifuga gépészeti próbáit, miközben még az IR-8 jelű is fejlesztés alatt van. Az IR-9 már ötvenszer olyan gyorsan választja el az uránizotópokat, mint amire az IR-1 volt képes. IR-2-esből ezer darab üzemel már, IR-4-esből pedig 164.
Januárban Irán elkezdte 20 százalékos tisztaságúra dúsítani az uránt, amivel már csak egy technikai lépésre van attól, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő, miközben Teherán váltig állítja, hogy nem célja atomfegyver kifejlesztése, polgári (tudományos) célból van szüksége a dúsított uránra. Izrael mindig meg volt győződve arról, hogy Irán atomfegyvert akar, és ezt azzal támasztja alá, hogy az atomtöltet hordozásához szükséges ballisztikus rakétáit is folyamatosan fejleszti Irán, valamint kutat egyéb, ehhez szükséges technológiák terén.
A 20 százalékosra dúsított iráni urán mennyisége immár eléri az 55 kilogrammot, miközben januárban még csak 17 kilogramm volt – írta az AP hírügynökség.
Jövő héten folytatódnak a tárgyalások az atomalku jövőjéről
Jövő héten folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris programról szóló többhatalmi megállapodás jövőjéről, és Egyesült Államok esetleges újracsatlakozásáról – jelentette be az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) pénteken a felekkel Bécsben folytatott „konstruktív” egyeztetés után az MTI szerint.
Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet (JCPOA) aláíró államok – Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország – pénteken értekezletet tartottak Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elnökletével. Az államok képviselőit tömörítő vegyesbizottság tagjai megvitatták, miként lehet biztosítani a 2015-ben létrejött, Irán atomprogramját szabályozó nukleáris megállapodás teljes körű és hatékony végrehajtását az összes fél részéről.
A bizottság tájékoztatást kapott az Irán ellen bevezetett szankciók feloldásával és a végrehajtási intézkedésekkel foglalkozó két szakértői csoport munkájáról is.
A résztvevők továbbá hangsúlyozták elkötelezettségüket a folyamatban lévő közös diplomáciai erőfeszítések további folytatása mellett. A bizottság megbízta a szakértői csoportokat, hogy folytassák munkájukat, és megállapodtak abban, hogy a jövő hét folyamán újra egyeztetnek az osztrák fővárosban.
A 2015-ben Bécsben aláírt megállapodás előirányozta az iráni atomprogram korlátozását a nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. 2018 tavaszán Donald Trump akkori amerikai elnök kilépette az Egyesült Államokat az egyezményből, és bejelentette, hogy országa ismét szankciókat ró ki Iránra. Irán ezt követően megtagadta a szerződésben rögzített vállalásait, így egyebek közt újrakezdte magasabb dúsítású urán előállítását. A Joe Biden vezette jelenlegi amerikai kormány továbbra is mérlegeli az atomalku felélesztését célzó lehetőségeket Irán.
Megvertek a rendőrök egy kommunista képviselőt egy kelet-jeruzsálemi tüntetésen Izraelben
A rendőrök megvertek egy zsidó parlamenti képviselőt, aki Kelet-Jeruzsálemben a palesztinok mellett tüntetett – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet pénteken az MTI szerint.
A rendőrök megütötték, kiemelték a tömegből, eltörték a szemüvegét és elszakították az ingét Ofer Kaszif törvényhozónak, aki az arab pártok közös listájához tartozó kommunista Hadas nevű párt zsidó képviselőjeként a pártlista harmadik helyén jutott be a kneszetbe a március 23-i választásokon.
Az internetre feltett számos videofelvétel tanúsága szerint a rendőrök meglökték és megütötték, majd a földre teperték és bántalmazták, amikor arabokkal együtt tüntetett szolidaritásból a kelet-jeruzsálemi Seijk Dzsarra lakónegyedben.
Sérüléseit a helyszínen lévő mentőautóban ellátták.
A rendőrség azt állította, hogy Kaszif támadott meg egy rendőrt, és nem azonosította magát, s így nem tudhatták, hogy parlamenti képviselővel állnak szemben, de megígérték, hogy kivizsgálják az esetet.
Ennek a kelet-jeruzsálemi arabok lakta lakónegyednek az arab lakossága évek óta tüntet az ott lakásokat felvásároló, vagy házakat más jogi utakon megszerző zsidó telepesek terjeszkedése ellen.
A rendőrség erőszakos fellépését egyaránt elítélték jobb-, és baloldali politikusok. A jobboldalon Jarív Levin házelnök, a Likud politikusa, s mellette Bezalel Szmotrics, a Vallásos Cionisták nacionalista pártjának elnöke, s a szélsőbaloldali Merec pártot vezető Nicán Horovic is tiltakozott. Manszúr Abbász, a muzulmán hagyományorzó arab Raam párt vezetője felszólította Amír Ohana belbiztonsági miniszert, hogy példás büntetéssel szolgáltasson igazságot.
Számos államfő és uralkodó nyilvánított részvétet Fülöp edinburghi herceg halála után
Joe Biden amerikai elnök és a first lady részvétét fejezte ki Fülöp herceg halálával kapcsolatban. „Az Egyesült Államok összes lakójának nevében legmélyebb részvétünket fejezzük ki II. Erzsébet királynőnek, az egész királyi családnak és az Egyesült Királyság összes lakosának Fülöp edinburghi herceg halálával kapcsolatban” – fogalmazott a közlemény, amely kiemelte, hogy az edinburghi herceg az Egyesült Királyság népének, a Nemzetközösségnek (Commonwealth) és családjának szentelte életét.
Részvétét fejezte ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is: „Fülöp herceg hiányozni fog a világnak és Izraelnek” – áll a miniszterelnök Twitteren közzétett üzenetében – írja többek között az MTI.
Biden bizottságot hoz létre a legfelsőbb bíróság megreformálására
Joe Biden amerikai elnök bizottságot hoz létre az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság megreformálására, és az erről szóló rendeletet még a pénteki nap folyamán aláírja – közölte a Fehér Ház az MTI szerint.
A bizottság foglalkozik majd a különféle reformjavaslatokkal, valamint azok megvalósíthatóságával és szükségességével.
Egyebek között vizsgálni fogja, hogy hány tagja legyen a legfelsőbb bíróságnak, és hány évre nevezzék ki őket.
A jogprofesszorokból, ügyvédekből és egykori bírákból álló bizottság tagjainak az első ülést követően fél évük van arra, hogy összeállítsák jelentésüket.
A legfelsőbb bíróság az Egyesült Államok legfelső szintű fellebbviteli bírósága, amely egyben az alkotmánybírósági funkciót is ellátja. A bíróság székhelye Washingtonban van. A grémium jelenleg kilenc tagból áll, akiket az elnök nevez ki, de tisztségüket csak a szenátus jóváhagyásával foglalhatják el. A bírák élethosszig viselik tisztségüket, csak kongresszusi eljárás keretében mozdíthatók el, és csak akkor, ha bűncselekményt követtek el.
A bírák kiválasztása politikai jelentőségű folyamat. Donald Trump előző elnök alatt három új bírát neveztek ki, így a kilencből hat bíró konzervatívnak számít. Trump a liberális Ruth Bader Ginsburg tavaly szeptemberi halálát követően mindent megtett, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt kinevezze a megüresedett helyre saját emberét a konzervatív Amy Coney Barrett személyében.
A demokraták választási kampányában szerepelt a legfelsőbb bíróság reformja. Szó esett egyebek között a testület kibővítéséről és a bírák hivatali idejének korlátozásáról. Vezető republikánus törvényhozók határozottan elutasítják a tervezett változtatásokat.
