Egy amerikai bíró arra hivatkozva nem küldött börtönbe egy transznemű neonácit, hogy „nehéz múltja” volt.
A 21 éves Taylor Parker-Dipeppe az Atomwaffen Division nevű neonáci csoport tagja volt, amely zsidó és afro-amerikai újságíróknak küldött fenyegetéseket. Szerdán egy állami bíró úgy döntött, hogy a fiatalnak, aki elrejtette transzneműségét a csoport többi tagja elől, nem kell leülnie a börtönbüntetését mondván „már eleget szenvedett” – számolt be a New York Post.
Parker-Dipeppét 2020-ban tartóztatták le három társával együtt, akik mind tagjai voltak egy fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportnak.
A nyomozók beszámolója szerint a fiatalok posztereket akartak ragasztani több újságíró házára, amin egy horogkereszt volt és a következő felirat: „Itt jártak a helyi nácik.”
Parker-Dieppe bűnösnek vallotta magát leveles fenyegetés és online zaklatás vádjában.
Thomas Woods amerikai főügyész-helyettes is figyelembe vette a vádlott múltját, azonban úgy ítélte meg, hogy a félelemkeltéssel hozzájárult ahhoz a közhangulathoz, amely miatt több csoport veszélyeztetve érzi magát. Woods 16 hónap börtönt kért a vádlott számára.
Dieppe ügyvédje nem tagadta kliense bűnösségét, de azt állította, hogy a börtön elviselhetetlen lenne védettje számára, aki egy erőszakos apával, majd később egy alkoholista mostohaapával nőtt fel, akik nem fogadták el, hogy ő nem lány, hanem fiú akar lenni.
Parker-Dieppe iskolája tinédzser korában 50 ezer dollárt fizetett neki, miután a bíróság úgy ítélte meg, hogy az iskola nem védte meg őt társai csúfolódásával szemben. Később a család Floridába költözött, ahol édesanyja új férje többször bántalmazta.
Egy állami bíró szerdán úgy döntött, hogy a vádlottat szabadlábra helyezi, mivel már „eleget szenvedett a nemi zavarainak következtében.”
Az Atomwaffe csoportot 2016-ban alapították, és azóta több, mint egy tucat tagjukat tartóztatta le a rendőrség.
A neonáci csoporthoz több gyilkosság is köthető, 2017-ben lelőttek két férfit Floridában, 2018-ban pedig egy egyetemistát Kaliforniában.
A nyomozók szerint Parker-Dieppe csak alacsony szinten vett részt a konspirációban, amelynek szervezői elmondásuk szerint „faji háborút” szerettek volna kirobbantani.
A csoport azért vett célpontba újságírókat, mert sértette őket a negatív sajtó. A vádlott volt az egyetlen, akinek volt kocsija, így ő vezetett, mikor a posztereket el akarták helyezni.
A neonácik egy másik tagját Johnny Roman Garzát, aki szintén részt vett az akcióban 16 hónap börtönre ítélték, amit Parker-Dieppel szemben, neki le is kell ülnie.
Eddig úgy tudtam, hogy a jog a jogkövető tisztességes állampolgárokat védi nem a bűnözőket.
A bíró abban is különbözik a fűszerestől, hogy ő nem egy árlista(*) alapján dönt. A döntésben a szemet-szemért elvet nem szokták alkalmazni.
A döntést két lényegi szempont mérlegelése alapján hozza meg a bíróság. Ezek a cselekmény társadalmi veszélyessége és a bűnismétlés valószínűsége.
A tárgyalt esetben a cselekedet társadalmi veszélyessége magas fokú, ezért elrettentő ítéletre volt szükség. Amennyiben nem lett volna más vádlott, akire a megfelelően súlyos büntetést ki lehet szabni, Parker-Dieppe nem úszta volna meg. De mivel volt, az ő megítélésében lehetséges volt kizárólag a bűnismétlés valószínüsége alapján dönteni.
—–
*) Egyes jogrendszerekben – bizonyos cselekmények megítélésekor – a törvény minimálisan kiszabandó büntetést írhat elő.