Ígéretes közösségépítő és identitáserősítő projekt indult január 1-jén „Bennem élő eredet” címen — újságolja Katzburg Sámuel a zsido.com honlapján.
Izgalmas, megható, inspiráló, provokatív, elgondolkoztató és időnként szenvtelen cikkek és videók a vidéki zsidók múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a bennünk élő örökségről.
A projekt fókuszában a vidéki zsidó közösségek állnak, melyekkel az eddig megszokott, jellemzően a pusztítás, a holokauszt oldaláról való megközelítéssel ellentétben, egy teljesen más szemlélet alapján foglalkozik. A mártírok, túlélők és az ő őseik életéről, mindennapjairól, hogy miket értek el és hogy milyen szerepet játszottak a települések mikrotársadalmaiban, a rabbik történeteiről, a közösségek egyedi szokásairól eddig kevés szó esett, és pontosan ez az, amin a „Bennem élő eredet” csapata változtatni kíván.
A mai hazai zsidó közösség egyértelműen Budapest-központú, itt van a három zsidó történelmi egyház székhelye, melyek összességében több tucatnyi zsinagógát, valamint bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, gimnáziumokat, koleleket és egyetemeket működtetnek. Sokszor beszélünk a rendszerváltást követő zsidó reneszánszról, azonban legtöbbször megfeledkezünk, hogy legtöbbünk múltja, azok a darabkák, melyek a személyiségünk fontos részét építik fel, valahol a vidéken gyökereznek. És amikor a vidékről beszélünk, akkor a „Bennem élő eredet” a történelmi Magyarországból merítkezik.
Sajnos a fővárosi zsidóknak a vidéki zsidó közösséget legtöbb esetben a késő tavasszal és kora nyáron megrendezett mártír Istentiszteletek jelentik. A „Bennem élő eredet” többek között ezen kíván változtatni, hogy ne kizárólag a veszteség felől közelítsük meg a vidéki zsidó közösségeket, mert természetesen fontos az elpusztítottakra való emlékezés és a holokausztból levont tanulságok széles körben való terjesztése, azonban, ha kizárólag a deportált, munkaszolgálatos emberek számáról beszélünk, akkor pont az ő emléküket sértjük meg. A „Bennem élő eredet” arról próbál meg beszélni, hogy kik voltak ezek az emberek, hogyan éltek, miket értek el, milyen jelentőségük volt az egyes települések szövetében.
A „Bennem élő eredet” Köves Slomó rabbi és Wallenstein Róbert újságíró-turisztikai szakember ötlete nyomán alakult meg.
A közösség alapítótagjai között pedig ott találjuk még Cseh Viktor kultúrtörténész-írót, Vándor Károly családfakutatót és Szőke-Visontai Gábor személyiségfejlesztőt.
A csapat az újszerű tartalomszolgáltatás mellett olyan interaktív, közösségfejlesztő programokra is készül, amely a pandémia után nemcsak a virtuális térben tudja összehozni közönségét, hanem fesztiválok, kiállítások, kulturális, tudományos és akár kereskedelmi események formájában is. Ráadásul angol nyelvű publikációval igyekszik minél több külföldi érdeklődő számára is eljuttatni a magyar ajkú vidéki zsidóság történeteit. Az érdeklődőknek családfakutatási és zsidó örökséggel kapcsolatos turisztikai szolgáltatásokat is kínálnak.
A csapat a felderítés első helyszínéül a témában egy meglehetősen unortodox régiót, a Balaton környékét választotta. Bár a magyar tenger partján is virágzó zsidó élet volt, a legtöbben mégsem erre asszociálnak a térségről, így a választás már önmagában egyfajta „ugrasszuk ki a nyulat a bokorból” volt, és sok meglepetéssel szolgált.
A cikk folytatása itt olvasható.