Egymásnak feszülő Kína és Amerika, lelőtt palesztin és csalódott Erdogan, 100 millió amerikai oltás és perzsa újév. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
A palesztinok szerint izraeli katonák agyonlőttek egy tüntetőt Júda-Somronban
Izraeli katonák agyonlőttek egy palesztin tüntetőt Júda-Somronban egy pénteki összetűzésben – közölte a palesztin egészségügyi minisztérium az MTI szerint.
A tárca szerint a 45 éves férfit Beit Dagan településen lőtték le az északon fekvő Náblusz város közelében.
Júda-Somronban a palesztinok rendszeresen tüntetnek az izraeli telepek ellen, a megmozdulások gyakran torkollnak erőszakba.
Az izraeli hadsereg szerint a palesztin tüntetők pénteken köveket dobáltak a katonákra, akik tömegoszlató eszközökkel válaszoltak, és a levegőbe lőttek. Az izraeli fegyveres erők jelezték, hogy vizsgálják az esetről szóló jelentéseket, de szerintük nem tisztázott a férfi halálának oka.
Izrael 1967-ben foglalta el Júda-Somront, amely bár ősi zsidó föld, de azt a palesztinok is maguknak követelik.
Véget ért a Biden-éra első amerikai-kínai külügyminiszteri tárgyalása
Kemény és közvetlen megbeszéléseket követően véget ért pénteken az alaszkai Anchorage-ben az amerikai és a kínai diplomácia vezetőinek kétnapos találkozója, amely az első volt Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta – írja az MTI.
Az egyeztetések a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségek mélységét mutatták a Biden-korszak elején. A csütörtökön kezdődött találkozón a felek ritka és heves indulatokkal feszültek egymásnak, amikor nyilvánosan, televíziós kamerák előtt is élesen bírálták a másik politikáját.
A megbeszélések nem hoztak diplomáciai áttörést – ahogyan az várható volt -, de vita heve azt sugallta, hogy a két országnak kevés közös mondandója van ahhoz, hogy helyreálljon az évtizedek óta legalacsonyabb szintre süllyedt kapcsolatrendszer.
A mostani egyeztetéseket megelőzően amerikai tisztviselők a szövetséges Japánban és Dél-Koreában vettek részt tárgyalásokon. Ezeken a megbeszéléseken Washington számos olyan lépést tett, amely azt mutatta, hogy határozott álláspontot képvisel. Peking ugyanakkor hasonló határozottsággal figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy nem fog meghátrálni.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója nem sokkal azt követően, hogy a kínai küldöttség távozott, újságíróknak azt mondta: „kemény és közvetlen tárgyalásokat vártunk, és pontosan ez történt”.
A kínai delegáció tagjai anélkül mentek el a szállodából, hogy nyilatkoztak volna újságíróknak. Jang Csie-csi, a kommunista párt külügyekért felelős vezetője később a CGTN kínai székhelyű nemzetközi hírcsatornának azt hangoztatta, hogy a megbeszélések építő jellegűek és hasznosak voltak, „de természetesen még mindig vannak nézeteltérések”. Hozzátette: „Kína határozottan meg fogja védeni a nemzeti szuverenitást, a biztonságot és a fejlődést”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, nem lepte meg, hogy az Egyesült Államok „védekező választ” kapott Kínától, miután felvetette a kínai emberi jogi visszaélésekről szóló vádakat Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Tibet és Hongkong vonatkozásában, valamint a kibertámadásokkal és a Tajvanra gyakorolt nyomással kapcsolatban.
Blinken szerint ugyanakkor a két fél érdekei átfedik egymást Irán, Észak-Korea, Afganisztán és az éghajlatváltozás terén is.
Az amerikai külügyi tárca vezetője úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok elérte azt, amiért elment a találkozóra.
„A gazdaság, a kereskedelem és a technológia terén elmondtuk partnereinknek, hogy ezeket a kérdéseket a kongresszussal, szövetségeseinkkel és partnereinkkel szorosan egyeztetve vizsgáljuk meg, és úgy fogunk továbblépni, hogy teljes mértékben megvédjük és előmozdítjuk munkavállalóink és vállalkozásaink érdekeit” – fejtette ki Blinken.
A kínai állami televízió idézte Vang Ji külügyminisztert, aki kiemelte: közölték az amerikai féllel, hogy Kína szuverenitása elvi kérdés, ne becsüljék alá Peking eltökélt szándékát, hogy megvédi azt.
Erdogan szerint nem államfőhöz illők Biden Putyinról tett kijelentései
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint nem államfőhöz illők Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökről tett minapi kijelentései, melyekkel gyilkosnak nevezte hivatali partnerét – írja az MTI.
Biden szerdán az ABC amerikai televíziónak adott interjújában, kérdésre válaszolva, gyilkosnak minősítette Putyint, és kilátásba helyezte, hogy az orosz vezető „meg fog fizetni” a 2020-as amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozásért. Putyin másnap „irónia és vicc nélkül” jó egészséget kívánt az amerikai elnöknek.
Erdogan pénteken Iszmabulban újságírók előtt elmondta: „az, hogy egy államfő Oroszország elnökével szemben ilyen szavakat használ elfogadhatatlan és megemészthetetlen”. Putyin „nagyon-nagyon okos és ügyes” választ adott Bidennek – vélte egyúttal a török államfő.
Törökország és az Egyesült Államok között NATO-szövetséges létük ellenére feszült a viszony, amelynek elsősorban eltérő szíriai szerepvállalásuk az oka. A kapcsolatot tovább élezi, hogy Ankara 2019 során Moszkvától szerzett be légvédelmi rendszert, amiért Washington szankciókkal sújtotta Törökországot.
Erdogan és az előző amerikai elnök, Donald Trump jól megértették egymást, de a török elnök Joe Bidennel azóta nem beszélt, hogy január 20-án Washingtonban beiktatták hivatalába.
Oroszország energiaellátás terén Törökország stratégiai partnere, holott a szíriai, valamint a líbiai konfliktusban is szintén szembenálló feleket támogatnak.
Beadták a 100 milliomodik oltást az Egyesült Államokban Biden elnökségének kezdete óta
Beadták pénteken a 100 milliomodik koronavírus elleni oltást az Egyesült Államokban Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta – jelentette be Jeff Zients, a Fehér Ház Covid-19 munkacsoportjának vezetője – írja az MTI.
Joe Biden többször hangoztatta: egyik kiemelt célja, hogy elnöksége első száz napjában százmillió oltást adjanak be az amerikaiaknak. A cél elérése az 58. napon sikerült. Az elnök csütörtökön azt mondta, hogy jövő héten új célt tűz ki.
Felvetette annak a lehetőségét, hogy a századik napig elérhetik a kétszázmillió beadott oltást. Pénteken újságíróknak csak annyit mondott: „Lehet, hogy megduplázzuk.”
Szakemberek szerint a már engedélyezett szérumok gyártása olyan ütemben halad az Egyesült Államokban, hogy körülbelül tíz héten belül a teljes amerikai felnőtt lakosság számára elegendő oltás áll majd rendelkezésre.
Az amerikai elnök – Kamala Harris alelnök kíséretében – pénteken ellátogatott az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) atlantai irodájába, ahol köszönetet mondott a tudósoknak és a dolgozóknak a koronavírus-járvány leküzdéséért tett erőfeszítéseikért.
„Óriási hálával tartozunk önöknek, akiknek köszönhetően ma mindenki egészségesebb ebben az országban” – mondta Biden.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint az Egyesült Államokban 59 822 új koronavírus fertőzöttet és 1611 – a Covid-19 vírushoz köthető – halálesetet regisztráltak az elmúlt 24 órában.
A CDC jelentése szerint több mint 75,4 millió ember, vagyis az Egyesült Államok lakosságának 22,7 százaléka kapott legalább egy adag vakcinát, és körülbelül 40,9 millió ember, vagyis a lakosság 12,3 százaléka – a fejezte be oltását.
Pénteken a Pfizer, valamint a Johnson & Johnson amerikai gyógyszeripari vállalatok bejelentették, hogy aláírtak egy megállapodást a brazil egészségügyi minisztériummal, amelynek értelmében 138 millió adag Covid-19 vakcinát szállítanak a dél-amerikai országba.
A cég közleménye szerint a Pfizer 100 millió adag vakcinát biztosít Brazíliának szeptember végéig. A Johnson és Johnson egyelőre nem határozta meg a vállalt 38 millió adag oltás leadásának ütemtervét.
Irán elutasította, hogy az Öböl menti Együttműködési Tanács részt vegyen a tárgyalásokon
Az iráni külügyminisztérium pénteken „valószerűtlennek” minősítette az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) minapi kérését, hogy tagállamai is részt vehessenek a jövőbeni tárgyalásokon az iráni nukleáris programról – írja az MTI.
Teherán egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a GCC – Irán regionális riválisa – Szaúd-Arábia „nyomása” alatt áll.
A GCC-tagállamok (Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán, Kuvait, Bahrein és Katar) szerdai közleményükben azt kérték, hogy ők is részt vehessenek az iráni nukleáris programról szóló esetleges jövőbeni tárgyalásokon, amelyeknek – követelésük szerint – Teherán ballisztikusrakéta- és drónprogramjáról is kellene szólnia.
„A közlemény, mint a korábbiak, híján van a történések reális értelmezésének, és beleillik abba a politikai nyomásba, amelyet a szaúdi rendszer gyakorol a GCC tagállamaira ezeken az egyeztetéseken” – fogalmazott Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő.
Hatibzadeh szerint „a szaúdi rezsim a gyűlöletet szít és az erőszakot segíti elő a térségben azzal, hogy túszként tartja fogva a GCC-t és annak üléseit, és rájuk erőlteti rossz szándékkal teli nézőpontjait”.
Irán 2015-ben megállapodott az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza az atomprogramját cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. Az előző amerikai elnök, Donald Trump viszont 2018-ban kiléptette a szerződésből az Egyesült Államokat, majd visszaállította a büntetőintézkedéseket is, ezért Irán azóta több ponton is elkezdte megsérteni az egyezmény rendelkezéseit.
A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat február közepén közölte, kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal, hogy megvitassák az Egyesült Államok visszatérését az atomalkuhoz, de ehhez előbb Teheránnak be kell tartania a szerződés előírásait.
Az Öböl menti arab országok nem támogatták a korábbi atomalkut, és keményebb álláspontot képviselnek Iránnal szemben, amelyet azzal vádolnak, hogy síita milíciákat támogat Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben. A GCC szerdán ismételten azzal vádolta Teheránt, hogy fegyvereket csempész a Jemenben harcoló húszi síita lázadóknak, egyúttal elítélte, hogy a felkelők ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadtak szaúdi polgári területeket és olajipari létesítményeket.
Jobb napokat ígértek az iráni vezetők a perzsa újév alkalmából
Jobb napokat ígértek az iráni vezetők a perzsa újév (nouruz) alkalmából tartott szombati beszédeikben a világjárvány és a gazdasági válság által megtépázott iszlám köztársaságnak.
Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető hagyományos újévi üzenetében kijelentette: a perzsa naptár 1400. éve rendkívüli és fontos év lesz. Idén nyáron választásokat tartanak, amelyek fontos következményekkel járhatnak az ország helyzete és jövője szempontjából – mutatott rá az MTI szerint.
„Ellenségeink, elsősorban az Egyesült Államok, megpróbálták térdre kényszeríteni az iráni nemzetet a maximális nyomásgyakorlás politikájával” – emlékeztetett Hamenei az előző amerikai elnök, Donald Trump által követett irányvonalra.
A legfelsőbb vezető hangsúlyozta: Irán nem hátrál meg, és ezt Washington is kénytelen belátni. Hamenei aláhúzta: az új év elsődleges feladata a termelés biztosítása, támogatása és az előtte álló akadályok elhárítása lesz.
Haszan Róháni elnök azt emelte ki beszédében, hogy az iszlám forradalom (1979) óta eltelt 42 évben emlékei szerint nem volt példa a tavalyihoz hasonlóan nehéz évre a gazdasági korlátozások miatt.
Róháni bizakodóan várja az új évet, amely szerinte a koronavírus legyőzésének és a nemzetközi szankciók feloldásának éve lesz.
Irán gazdasága mélyrepülésbe kezdett, amikor Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban felmondta az iszlám köztársasággal kötött többhatalmi atomalkut. A koronavírus-járvány miatti korlátozások tovább fokozták ezt a nyomást.
Iránban hivatalos adatok szerint körülbelül 62 ezer halottja van a Covid-19-nek. Szakértők úgy vélik, hogy a halálesetek valós száma ennél jóval nagyobb lehet.
Az irániak számára kiemelt jelentőséggel bíró nouruz kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség jelzi. A nouruzt Afganisztánban, az iraki kurd régióban, Törökországban, Szíriában és Közép-Ázsiában is megünneplik.
