Továbbra is politikai rendezést sürget az amerikai, a német, a francia, a brit és az olasz külügyminiszter a szíriai polgárháború tizedik évfordulóján, hétfőn közzétett közös nyilatkozatában.
A tárcavezetők a dokumentumban felidézték az országban elkövetett számos emberi jogi és nemzetközi jogi jogsértést, rémtettet, a harcok kiváltotta menekülthullámot és humanitárius válságot.
„Feltétlenül szükség van arra, hogy a szíriai rezsim és támogatói komolyan részt vegyenek a politikai rendezési folyamatban, és engedjék, hogy a humanitárius segélyek elérjék a rászorulókat” – olvasható Antony Blinken amerikai, Heiko Maas német, Jean-Yves Le Drian francia, Dominic Raab brit és Luigi di Maio olasz tárcavezető nyilatkozatában. Hozzátették, hogy az idén tartandó elnökválasztás nem minősíthető sem szabadnak, sem tisztességesnek, és nem vezethet a nemzetközi kapcsolatok normalizálásához a damaszkuszi vezetéssel.
A külügyminiszterek szerint a politikai rendezési folyamat minden szíriai állampolgár részvételét igényli, így azokét is, akik külföldre menekültek.
Az öt tárcavezető emellett további támogatásáról biztosította a szíriai népet. Hangsúlyozták: országaik elkötelezettek amellett, hogy békés megoldást találjanak a konfliktusra az ENSZ vonatkozó határozatai alapján.
Kiemelték, nem szabad hagyni, hogy a tragédia egy újabb évtizedig tartson. Hozzáfűzték, hogy mindemellett a háborús bűncselekmények nem maradhatnak megtorlatlanul.
„A büntetlenség számunkra elfogadhatatlan” – szögezték le a miniszterek.
Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a szíriai konfliktus összes érintett szereplőjének bevonásával egy új diplomáciai formátumot javasolt. Az ülést követő online sajtótájékoztatóján azt mondta, ebben részt vennének az ENSZ BT vétóhatalmai, Irán, Törökország, az arab államok és az EU is.
„Egyikük sem diktálhatja a szíriai konfliktus kimenetelét” – hangsúlyozta Pedersen. Hozzátette, hogy ehelyett ezeknek az államoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük a megoldások kidolgozása végett.
Azt mondta, az ENSZ égisze alatt folytatott szíriai béketárgyalások az utóbbi években nem hoztak áttörést. A norvég diplomata megjegyezte, hogy a szíriai polgárháború már csaknem olyan hosszú ideje folyik, mint az első és a második világháború együttvéve.
„A szíriai tragédia az egyik legsötétebb fejezetként fog bevonulni a legújabb kor történelmébe. A szíriai nép ennek az évszázadnak a legnagyobb áldozatai közé tartozik”
– tette hozzá.
Szíria 2011 óta konfliktus dúlta ország. A békés kormányellenes tüntetésekkel kezdődött válság véres polgárháborúvá fajult, amelyben Oroszország és Irán a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányt, Törökország pedig a határai mentén aktív – mérsékeltnek mondott – ellenzéki milíciákat támogatja.
Jelenleg a damaszkuszi kormány Szíria területének nagy részét ellenőrzi, az ország egyes tájai azonban a rezsim ellenzékének kezén vannak, a török határ melletti övezetben pedig a török hadsereg és annak szíriai szövetségesei alakítottak ki biztonsági zónát.
A harcok miatt több mint 387 ezren vesztették életüket, és milliók voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból, több mint ötmillióan közülük külföldön kerestek menedéket.
