Különös riportot készített a német közszolgálati Deutsche Welle, melyben a budai vár felújítása kapcsán sugallta, hogy tombolna az antiszemitizmus Magyarországon.
A kérdéses riportban elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”, ami kapcsán V. Naszályi Mártát, az I. kerület ellenzéki polgármestere elmondja, hogy ő pedig nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet.
A riport a Kossuth téren folytatódik, amely a DW szerint szinte majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában. Megszólaltatják Ungváry Krisztiánt, aki arra mutat rá, hogy a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és második – utóbbi 2019-ben történt – felavatása között nagyon sok hasonlóságot lehet találni. Ezt követően a riport ismét ugrik a várba, ahol egy a jelek szerint nem-zsidó férfi, akinek viszont a felesége zsidó, sietve költözködik.
A férfi szerint ma már nem lehet tudni, mi történik az országban, ráadásul a felesége is zsidó: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi a riporternek, de hogy miért, vagy hogy jön ez a vár átépítéséhez, nem világos.
Itt fontos leszögezni: természetesen teljesen legitim dolog újságíróként bemutatni az antiszemitizmus helyzetét egy adott országban. Sőt mi több: a legjobb az lenne, ha rendszeresen lennének ilyen riportok a különböző országokból, árnyalt, összetett munkák, sok megszólalóval.
A DW riportjával azonban több probléma is van. Mint korábban a Magyar Nemzet rámutatott, kérdéses hogy mennyire tartott be alapvető szakmai elveket a DW riportja. A Magyar Nemzet cikkében szereplőket megerősítette lapunk számára a nyilatkozó vári lakos, Wagner Tamás.
A DW azzal a kérdéssel kereste meg Wagnert, „hogy hogyan érzik magukat az emberek a várban, a Dísz téren”.
Wagner szerint az anyagban idézésre kerülő sorokat nem küldték el neki előzetes átnézésre, és arról sem tájékoztatták, hogy a film témája részben az antiszemitizmus lesz.
Wagner szerint a riport „ugyanolyan egyoldalú lett, mint amit az M1 híradó mutat a másik oldalon”.
Érdemes jelezni, hogy Németországban a tavalyi évben 2 275 antiszemita atrocitás történt, melyből 55 erőszakos támadás volt.
Mint lapunk megérdeklődte a Tett és Védelem Alapítványtól, eközben 2020-ban Magyarországon 30 antiszemita atrocitás történt, ennek többsége gyűlöletbeszéd volt.
