Terjedelmes interjút közölt az Israel Hayom Varga Judit igazságügyi miniszterrel, melyben szó volt arról is, hogy Magyarország a zsidó életmód korlátozására tett kísérletnek tekinti a kóser vágás tilalmáról szóló európai döntést.
„Az elmúlt tíz évben kormányunk mindent megtett annak érdekében, hogy garantálja a magyarországi zsidó közösség biztonságos életét” – mondta.
„Ez kiemelkedően fontos kérdés. Úgy gondoljuk, hogy más európai kormányoknak is ugyanezt kellene tenniük. Az Európai Bíróság kóser vágással kapcsolatos döntése nemcsak a vallásszabadság, hanem az európai zsidó-keresztény örökség és a zsidó közösségek elleni támadás is. Kormányunk elítéli ezt a káros döntést, és minden lehetséges nemzetközi fórumon fel fogunk szólalni ellene. Európa az értékek és a vallásszabadság védelmezőjeként jelenik meg, de néha olyan döntéseket hoz, amelyek gyakorlatilag ellentétesek az értékalapú megközelítésével. Magyarország kormánya minden nemzetközi testület számára világossá tette, hogy a zsidó-keresztény örökség megőrzése az európai kultúra és Európa jövőjének fennmaradásának kulcsa. A legújabb terrortámadások Európában nemcsak az európai kultúra, hanem a különböző országok zsidó közösségei ellen is irányultak”
– fogalmazott a miniszter.
„Ezért kértem az Unió igazságügyminisztereinek legutóbbi, november 10-én, a német elnökség alatt tartott találkozóján, hogy vegyék napirendre az antiszemitizmus nyugat-európai jelenségének kérdését. Az antiszemitizmus egy olyan kártya, amelyet a jogállamiság kérdésében rendszerint felemlegetnek Magyarország ellen. Azonban a tények azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon kevés antiszemita esemény van, más, főleg nyugat-európai nagyvárosokhoz képest. Sajnos az antiszemitizmus, mint jelenség mindenütt megtalálható, ezért mindent meg kell tennünk ellene és nyíltan kell beszélnünk”
– folytatta Varga Judit.
„Az a benyomásunk, hogy a jogállamiságról folytatott viták során az uniós intézmények hajlamosak megfeledkezni arról, hogy ezek az elvek rájuk is kötelezőek. Míg azok maradéktalan végrehajtást igényelnek bizonyos tagállamok részéről, különösen Kelet-Európában, figyelmen kívül hagyják saját tevékenységüket, az EU Bizottságának fellépését, az európai igazságügyi törvényt, valamint az Európai Parlamentet, amely állásfoglalást fogadott el az Európai Unióról szóló szerződés kapcsán (Magyarországgal szembeni szankciók kivetéséről – a szerk.), amely ellentétes az Európai Unióról szóló szerződéses törvényekkel és eljárásokkal. Fellebbeztünk a döntés ellen ebben az ügyben, de az Európai Uniónak nem okoz problémát annak végrehajtása, anélkül, hogy megvárnánk az Európai Bíróság végleges döntését ebben a kérdésben” – tette hozzá Varga.
Varga miniszter asszony észrevételeiben hivatkozik az EU, valamint a Magyarország és Lengyelország konzervatív kormányai közötti éles konfliktusra, az alkotmányos, jogi és média terén történő jogállamiság megsértésével kapcsolatos vádakra.
Budapest és Varsó ellenállása a „menekültválság” körüli tömeges bevándorlás befogadásának politikájával újabb súlyos feszültséget okozott. Az Európai Bizottság 2017-ben úgy határozott, hogy Lengyelország ellen alkalmazza az Európai Egyezmény 7. cikkét, amely lehetővé teszi a jogállamiságot sértő tagállamokkal szembeni szankciók bevezetését. Hasonló döntést hozott az Európai Parlament Magyarország ellen 2018-ban.
Azóta azonban, az Unió bonyolult döntéshozatali mechanizmusai miatt, nem tettek gyakorlati lépéseket a szankciók végrehajtására. A másik ok amiért késlekedhet a szankciók végrehajtása, az Magyarország és Lengyelország azon képessége, hogy késleltessen más fontos döntéseket, például a költségvetés tervezését. A két oldal közti feszültség a múlt héten fokozódott, tekintettel az Európai Parlament konzervatív frakciójának szándékára, hogy felfüggessze a kormányzó Fidesz tagságát. Orbán megelőzte a lépést és bejelentette pártjának kilépését a konzervatív frakcióból, és most egy másik jobboldali frakcióhoz való csatlakozás lehetőségét mérlegeli.
„A nap, amikor Fidesz elhagyta a konzervatív frakciót, komoly veszteség volt az európai konzervatívok jövője szempontjából”
– mondta Varga, aki korábban egy évtizedig dolgozott az Európai Parlamentben.
„Kilenc évig a Fidesz küldöttségének konzervatív frakciójában dolgoztam környezetvédelmi és klímaváltozási tanácsadóként. Már ezen a kevésbé politikai területen láttam a konzervatív pártok tendenciáját a baloldalnak való megfelelésre” – emlékszik vissza a miniszter asszony.
„Mindig is voltak belső viták, amelyek liberális álláspontok elfogadásával zárultak, hogy ne veszítsék el a szavazatokat. Ez opportunista megközelítés volt, különösen a nyugat-európai országok pártjai részéről. Nézzük meg, mi történik ma Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban. A konzervatív pártok folyamatosan a liberálisok után kullognak rövid távú politikai előnyök érdekében, attól való félelmükben, hogy máskülönben eltűnnek.
Ha a konzervatívok válaszai balról érkeznek, akkor az lesz az eredmény, hogy a választók szélsőjobboldali pártokhoz fordulnak. Franciaországban és Spanyolországban ez zajlik.
A Fidesz kilépése siker a baloldal számára. Elsőként minket céloztak meg, később más pártokat vesznek célba” – magyarázta Varga.
Arra kérdésre, hogy miként látja a konzervatívok jövőjét Európában, a magyar igazságügyminiszter azt válaszolta:
„A konzervatív frakciónak felül kell vizsgálnia alapértékeit: keresztények vagyunk-e, támogatjuk-e Európa zsidó-keresztény örökségét, támogatjuk-e az erős nemzetek Európáját? A konzervatívok ma nem tudnak könnyen válaszolni ezekre a kérdésekre, mert a baloldalnak akarnak megfelelni. Ennek eredményeként a konzervatívok frakciója egyre kisebb és egyre kevésbé jelentős tényező. A Fidesz kilépése a konzervatív frakcióból új lehetőségek világa. Mi azt mondjuk, hogy olyan csoportot akarunk, amilyen 20 éve volt, amikor csatlakoztunk ehhez a családhoz. Mi ugyanis nem változtunk. A világ változott meg. Ez egy ideológiai háború a status quo őrzői, mint mi, és a progresszívek között”.
Varga így folytatta. „Ha megnézzük néhány közép-európai ország politikai helyzetét, rájövünk, hogy azért nem könnyű megvédeni a status quot, mert nincs egypárti kormányuk. A konzervatívoknak ott koalíciót kell létrehozniuk a Zöldekkel, a szocialistákkal. Ilyen például a német koalíció. A konzervatívok nem lehetnek önmaguk, és figyelembe kell venniük partnereik álláspontját, felhigítva ezzel saját értékeiket. Magyarországon a helyzetünk jelentősen könnyebb, mert az elmúlt három választáson a polgárok egyértelművé tették, hogy támogatják a kormány két pártjának konzervatív politikáját.
A mi politikánk egyszerű: kiállunk a magyar emberek, az európaiság és a konzervativizmus mellett és hiszünk az erős nemzetek Európájában.
Európa nem lehet olyan, mint egy olyan multinacionális társadalom, amelyet felülről irányítanak anélkül, hogy tiszteletben tartanák a nemzeti vagy alkotmányos hagyományokat és identitást. Ez a kijelentés nem nacionalizmus vagy szélsőségesség. Ez egy normális konzervatív gondolkodás, amely jelentős támogatást élvez Magyarországon.
Fontos, hogy mindig tisztában legyünk cselekedeteinkkel: vajon döntéseink a választóink akaratában és szükségleteiben gyökereznek, vagy külföldről importálja őket a liberális mainstream? Ezért Orbán Viktor miniszterelnök minden fontos döntését nemzeti konzultáció előzi meg” – fogalmazott Varga.
A társadalmi támogatottságról Varga elmondta:
„Hagyománya van a polgárokkal való konzultációnak. Úgy gondolom, hogy mi vagyunk az egyetlen olyan kormány Európában, amely közvetlenül ki meri kérni az állampolgárok véleményét érzékeny kérdésekben: mit gondolnak a bevándorlásról, arról, le akarnak-e mondani a szuverenitásról olyan kérdésekben, mint az adópolitika? A polgárok válaszoltak, mi pedig a nemzet véleményével összhangban alakítjuk ki politikánkat. Ez egy meglehetősen új dolog Európában, amely nem illeszkedik a mainstreambe. Ezért lettünk »fekete bárányok«”
– mondta a miniszter asszony.
A riporter érintette az EU Izraellel kapcsolatos álláspontját is. A riporter szerint Vargát Izrael az EU-t ellenségesnek tekinti. Az olyan intézkedések, mint például a Júdeából és Szamáriából, illetve a Golán-fennsíkról származó termékek címkézése, Jeruzsálem Izrael fővárosának való elismerésének megtagadása és az Iránnal kötött nukleáris megállapodás megmentésének törekvése tovább erősítette ezt a benyomást.
„Ez fontos kérdés egy külügyminiszter számára” – válaszolta Varga, „az Európai Parlament politikai testülete többségen alapul, és amit ön leír, az a többség elképzelése.
A magyar kormány mindig is támogatta partnereink érdekeit, de sajnos néha a mi álláspontunk nem elég. Mindig pozitív lendületre törekszünk. Különösen ha az Ábrahám-egyezmények vagy az Izraellel fenntartott kapcsolatok előmozdításáról van szó. Mindent megteszünk a párbeszéd előmozdításáért és a kettős mérce alkalmazása ellen, mivel az EU külpolitikájában néha a kettős mérce érzékelhető.”
Kész Magyarország vezetni az Uniót nagykövetségek Jeruzsálembe költöztetésének és Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerésének kérdésében? – kérdezte a riporter Varga Juditot. A miniszter asszony az alábbi választ adta:
„Ez is fontos kérdés egy külügyminiszter számára is. De ne felejtsük el, hogy
Magyarország volt az egyetlen olyan állam az Európai Unióban, amely kereskedelmi kirendeltséget nyitott Jeruzsálemben, ahol diplomaták is dolgoznak. Ez fontos a kereskedelem és a diplomácia szempontjából, és jól mutatja, hogy Magyarország azon van, hogy megváltoztassa Európa hozzáállását Jeruzsálem kérdéséhez”
– fogalmazott Varga.
Tekintettel a jogállamisággal kapcsolatos egyre növekvő feszültségre Magyarország és az EU között, nem érzi úgy, hogy az EU teherré vált Európa számára? Nem sajnálja, hogy Magyarország anno csatlakozott az Unióhoz? – kérdezte a riporter, mire a magyar külügyminiszter azt válaszolta:
„Úgy fogalmaznék, ahogy az a magyar alkotmány bevezetőjében megfogalmazásra került: a magyarok büszkék arra, hogy évszázadok óta küzdenek Európa értékeinek és határainak megőrzéséért. Mindig Európához tartoztunk. Politikai okokból, évtizedekig nem lehettünk Európa részei, de harcoltunk azért, hogy az unió befogadja a volt szocialista államokat.
2010 óta határozott változás történt Magyarország EU-politikájában. Előtte a szocialista kormányok alatt az volt az elképzelés, hogy csendesen üljünk az EU asztalánál, adjuk fel nemzeti érdekeinket, és örüljünk annak, hogy Európa befogadott bennünket. 2010 után a Fidesz konzervatív kormány azt mondta: »Először vigyázzunk érdekeinkre, büszke és egyenlő nemzetként üljünk az asztalhoz, és alkalmazzuk ugyanazokat a törvényeket, amelyeket más nemzetek alkalmaznak érdekeik védelmében«.”
A miniszter asszony arra a kérdésre, hogy vajon van-e még olyan nemzet, mely hasonló álláspontot képvisel a bevándorlás kérdésében, azt válaszolta:
„Lelkes rajongója vagyok az európai projektnek. Úgy gondolom, hogy az minden fél számára előnyös.
A közvélemény-kutatások szerint a magyarok az EU-tagságra pozitívabban tekintenek az európai átlaghoz képest. A franciák és a németek kevésbé optimisták az EU jövőjét illetően. A régi tagok frusztráltságát az okozza, hogy miértjük a játékszabályokat, és azokat saját érdekeink érvényesítésére használjuk. Ez az alapelve a „Visegrádi négyeknek”
Ha nem lenne közös álláspontunk szomszédainkkal vagy a hasonló helyzetben lévőkkel, akkor esélyünk sem lenne a sikerre. Amikor ideológiai alapon támadnak, például a bevándorlás miatt, akkor természetesen megvédjük magunkat, de soha nem kritizálunk másokat. Magyarországnak más történelmi perspektívája van: mi mindig is megvédtük az európai határokat. Nem gondoljuk, hogy a munkaerő vagy a népesség kihívásait a bevándorlás szorgalmazása által kell megoldani. Más országok másként látják. Ez minden ország joga. Ezért mondta Orbán miniszterelnök, hogy amikor az EU-ban a bevándorlásról van szó, akkor nem kompromisszumokra van szükségünk, hanem az országok közötti toleranciára és kölcsönös tiszteletre.”
Izraelben nagyon élénk vita folyik az erőviszonyokról. Hol látja a határt a kormányzati ágak között egy működő demokráciában? A demokrácia melyik pontján válik a demokrácia bírák és bürokraták játékává? – kérdezte a riporter.
„A jogállamiság eszme. Nem konkrét meghatározás. Az egyes országok hagyományai és alkotmányos öröksége alapján az országok döntik el, hogy érvényesül-e országukban a jogállamiság vagy sem. A bírói függetlenség Magyarországon alkotmányos vívmány, mivel a kommunista időkben ez fajta függetlenség is csak papíron létezett.
Az 1990-es évek rendszerváltása azt eredményezte, hogy kikiáltották az egész igazságszolgáltatás teljes strukturális függetlenségét. A végrehajtó hatalom, csakúgy, mint én, egyáltalán nem befolyásolja az igazságszolgáltatás működését. Teljesen független. De mivel nincs minden helyzetben alkalmazható megoldás minden kihívásra, és nem kommentálnám a többi ország helyzetét.
Ha egy kormány nem a jogállamiságon belül végzi munkáját, az állampolgárok ítéletet mondanak felette a választásokon. Így működik a demokrácia.
A demokrácia önmagában is érték. A végrehajtó hatalom az emberek nélkül semmire nem képes. A probléma a liberális média véleménybuborékjából ered. Ha az emberek a liberális mainstream médián kívül mást nem fogyasztanak, akkor azt érzékelik, hogy valami nincs rendben. Ha valaki kritizál, éljen abban az országban, amelyet kritizálni akar és úgy döntse el, mit hisz és mit nem” – válaszolta a miniszter.
A magyar kormányt keményen kritizálták a legutóbbi általános választások Soros-ellenes kampánya miatt. Nyugaton egyesek a kampányt antiszemitának értelmezték. Mennyire avatkoznak be a külföldről finanszírozott civil szervezetek a magyar belügyekbe? – hagzott el a kérdés.
Varga szerint: „A kampányt antiszemitizmussal vádolni teljességgel megalapozatlan.
Mindig azt mondtuk, hogy ha Sorost vallása vagy származása miatt támadnák, a magyar kormány védené meg elsőként.
Amikor a Financial Times 2018-ban az év emberévé választotta Sorost egyértelműen kijelentette, hogy azért választották meg, mert az amerikai milliárdos képes megvalósítani saját külpolitikáját. Mi pontosan erről beszélünk. Csak a demokratikusan megválasztott kormányok határozhatják meg a külpolitikát egy nemzet számára. Ha valakinek nagy hatása van pénzügyi eszközei révén, és ezeket felhasználja a nem-kormányzati szervezetek támogatására, akik ezután politikai pártként működnek, akkor már nem a civil társadalom, hanem a politikai közösség részei.
Ha Soros György aktív akar lenni a politikában, akkor ezt fel kéne vállalnia és nem szabad elbújnia a filantrópia és a pénzügyi támogatás álcája mögé. Ha valaki befolyásolni akarja a közvéleményt vagy a külpolitikát, nemcsak bizonyos országokban, hanem az egész EU-ban, akkor ugyanazokat a szabályokat kell betartania, mint egy politikai pártnak.
Pártot kell alapítania, indulnia kell a választásokon és elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy politikai álláspontját átlátható módon mutassa be, és ugyanúgy részt vegyen a versenyben, mint bármely más párt.
Ha mindezek után nyer, akkor befolyásolhatja a külpolitikát. A probléma az, hogy Soros a hátsó ajtón lépett be. Nagyon örültem, hogy tavaly nyáron az Európai Unió Bírósága meghozta ítéletét a magyar átláthatósági törvényről. A törvény előírja, hogy azok a civil szervezetek, amelyek bizonyos összeg felett külföldi adományokat kapnak, nyilvánosságra hozzák azt. Ezt a törvényt „EU-ellenesnek” nyilvánították, ezért éppen annak megváltoztatásán dolgozunk a Bizottsággal. De a bíróság azt is kijelentette, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek, a rendelkezésükre álló pénzügyi eszközökkel képesek befolyásolni a közéletet. Tehát más kategóriába tartoznak, mint a közönséges nem kormányzati szervezetek, és a teljes átláthatóság biztosítása érdekében jogosan indokolt átláthatósági korlátokat szabni rájuk.”
A magyarországi ellenzék egyesült, hogy megpróbálja megbuktatni Orbánt és a Fideszt. A baloldali és liberális pártok együttműködnek a Jobbik volt neonáci párttal. Hogyan látja ezt a természetellenes szövetséget? – kérdezi a riporter magyar igazságügyminisztert.
„Meglepett és megdöbbentett. De ezt már láttuk a tavaly ősszel megtartott időközi választásokon. Nem okozott nekik koalíciót létrehozni egy antiszemita párttal a politikai nyereség érdekében.
A magyar ellenzék a járvány idején is bizonyította erkölcsi szintjét, amikor az első hullám idején Magyarországon és Brüsszelben megtámadták a kormányt, miközben kormányunk azzal volt elfoglalva, hogy polgáraink egészségét és jólétét megvédje. Pusztán politikai nyereségvágyból akartak gyengíteni bennünket nemzetközi szinten. Ezt én nagyon alacsony erkölcsi nívónak nevezem.
A győzelem érdekében nem foglalkoznak az antiszemitákkal való szövetség morális kérdésével sem. Tehát felteszem a kérdést, mivel mindig kritizálnak minket a jogállamiság és az értékek kérdésében: Érték-e egy antiszemita párttal való szövetkezés?
Nagyon nehéz választások előtt állunk. De mindig azt mondom, tudom, miért vállaltam ezt a munkát. Brüsszelben dolgoztam, és láttam, hogy a baloldal / liberálisok mit tesznek az országommal. Hazatértem, hogy megvédjem álláspontunkat. a magyar nemzet érdekében dolgozunk. Tudjuk, hogy amit el akarunk érni az fontos és jó. De végül az embereknek kell dönteniük. Az emberek az elmúlt 11 évben látták és érezték az folyamatos gazdasági fejlődést, a minimálbért megduplázását , a vállalkozások virágzását és a COVID előtt az egyik legjobb GDP növekedési és legalacsonyabb munkanélküliségi rátát az EU-ban. Úgy gondolom, hogy ez számít, hagynunk kell, hogy a polgárok megítéljék ezt az eredményt. Tudom, hogy amikor felkelek reggel, jót fogok tenni a nemzetemnek.”
