Az izraeli legfelsőbb bíróság múlt héten úgy döntött, hogy azok a reform és meszoráti (szó szerint hagyományőrző, általában a konzervatív zsidókra használt kifejezés – a szerk.) zsidók, akik áttértek a zsidó vallásra Izraelben – tehát nem zsidó születésűek – is állampolgárrá válhatnak a Visszatérési törvény értelmében. A progresszív felekezetek üdvözölték a döntést – számol be a The Jerusalem Post.
Galia Sadan, az izraeli Reform-rabbinátus vezetője elmondta a The Jerusalem Post-nak, hogy a reformmozgalom évente átlagosan 250 embert térít át a zsidó hitre. Köztük vannak olyanok, akiknek őseik között akadnak zsidók, de ők maguk nem azok. Ebbe a csoportba főleg a volt Szovjetúnióból érkezett emigránsokés gyermekeik tartoznak: ők a zsidó törvény szerint nem számítanak zsidóknak. Ezen kívül a döntés vonatkozik arra maréknyi arabra, akiket a reformmozgalom térített meg, valamint azokra a nem-zsidókra is, akik izraeli állampolgárral házasodnak össze.
Ez utóbbi kategóriába tartozóknak rendelkezniük kell hosszútávú tartózkodási engedéllyel és saját személyigazolvány-számmal.
A reform és a meszoráti közösségeknek az érvényben lévő szabályok miatt nem szabad segíteni áttérni a zsidó vallásra a menedékkérőknek, a külföldi dolgozóknak, és senkinek, akinek nincs hosszútávú tartózkodási engedélye.
Az Állami Betérési Hatóság nem engedi az izraeli zsidók nem-zsidó házastársainak számára, hogy áttérjenek egészen addig, amíg nincs izraeli állampolgárságuk. De az állampolgárrá válás elég hosszú folyamat, akár öt évig is eltarthat. Sadan szerint a múlt heti bírósági döntés ezt lényegesen megkönnyítette. Azért is, mert ha egy izraeli zsidó – még nem állampolgár – házastársa megözvegyülne, vagy elválna, akkor deportálhatnák az országból.
A reformmozgalom áttérési programja a legtöbb jelentkező számára 12 hónapig tart. Annak része egy interjú a reform rabbinikus bírósággal, a férfiak számára a körülmetélés, amennyiben szükséges, és egy alámerülés egy mikvében. A három tagú bíróság havonta egyszer ül össze.
Andy Sacks rabbi, a Meszoráti Mozgalom Izraeli Rabbiközgyűlésének igazgatója és az Izraeli Meszoráti Rabbinikus Bíróság titkára elmondta, hogy a felekezet 2013-ban úgy döntött, hogy nem fog segíteni áttérni olyanoknak, akiknek nincs hosszútávú tartózkodási engedélyük. Ők évente kb. 120 betérésben segítenek.
Sacks elmondta, hogy a mozgalom segít néhány olyan embert is, akik “ugró betérést (jump conversion)” hajtanak végre. Ez azt jelenti, hogy egy nem-zsidó, nem-izraeli ember (például aki diákvízummal van az országban) részt vesz az betérési programon Izraelben, de magát a szertartást már az anyaországában bonyolítja le az ottani meszoráti bíróság. Ezután legalább kilenc hónapot kell eltöltenie az anyaországában, és részt vennie az ottani zsidó közösség életében, mielőtt a Belügyminisztérium szabályai szerint Izraelbe utazhatna, és megkaphatná az állampolgárságot. Az “ugró áttérésre” külön engedély kell a meszoráti mozgalomtól.
A meszoráti áttérési folyamat szintén 12 hónapos, de a gyengébb tanulóknak gyakran tovább tart. Itt is szükséges egy interjú a felekezet rabbinikus bíróságával, valamint a körülmetélés, és a mikvében való alámerülés is.
Egy 2015-ös törvény értelmében a két mozgalom nem használhatja erre a célra az államilag fenntartott mikvéket.
