Az eredeti tervet az Igazságügyi Minisztérium akadályozta meg. Most viszont úgy tűnik, el fognak tudni juttatni 100 ezer dózis Moderna vakcinát 20 külföldi országba, valamint a Sínai-félszigeten állomásozó békefenntartóknak – írja a Times of Israel.
A Kan nevű állami csatorna hétfőn jelentette be, hogy Izrael újraindítja a tervet, amelynek keretein belül vakcinákat juttatnának el baráti országok számára.
Ezt a tervet két hete állították le az Igazságügyi Minisztérium tisztviselői, akik szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek nem volt joga elindítani egy ilyen projektet anélkül, hogy egyeztetett volna a kabinettel.
Izrael most 20 országgal és a Modernával is tárgyal arról, hogy a 100 ezer vakcina eljuthasson a célországokba. Ezt a legfelsőbb bíróság elnökének útmutatása alapján teszik.
Azért sürgősek a tárgyalások, mert a vakcináknak, amikről szó van, május végén lejár a szavatosságuk.
Az országnak azért van többlete a Moderna vakcináiból, mert azokat még azelőtt vásárolták, hogy megállapodást kötöttek volna a Pfizerrel az egész lakosság beoltására elegendő vakcina gyors leszállításáról.
Ezért cserébe az ország orvosi adatokat szolgáltatott a Pfizernek.
Izrael lépése kérdéseket támasztott arról, hogy valójában meddig terjed Netanjahu döntéshozatali hatásköre. Azt is kritizálták, hogy míg Izrael afrikai és latin-amerikai országoknak adományoz vakcinát, addig a vele szomszédos palesztin területeken komoly hiánnyal küzdenek.
Netanjahu döntése azt mindenesetre jól mutatja, hogy az oltások komoly diplomáciai eszközök lehetnek.
A miniszterelnök eredetileg azt jelentette be, hogy a “több százezres vakcina-többletből” csupán egy kis mennyiséget oszt meg – akkor még meg nem nevezett – baráti országokkal, azért, hogy szimbolikus köszönetet mondjon “azokért a dolgokért, amiket a múltban kaptunk tőlük.”
Habár a tervet befagyasztották, egy szállítmány már sikeresen eljutott Hondurasba. Ezt az ország elnöke, Juan Orlando Hernandez jelentette be, hozzátéve, hogy az Izraeltől kapott dózisokkal a frontvonalban dolgozókat fogják beoltani. A cseh kormány pedig azt jelentette be, hogy ötezer adag Modernát kapott a zsidó államtól.
A Kan szerint országonként ötezer dózist fognak eljuttatni
Ciprus, Mauritánia, Magyarország, Guatemala, a Maldív-szigetek, San Marino, Etiópia, Chad, Kenya, Uganda, valamint Guinea részére.
Amerikai tisztviselők szerint Mauritánia közel állt ahhoz Trump elnökségének végén, hogy normalizálja kapcsolatát Jeruzsálemmel. Jelenleg nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat a két ország között.
Izrael ezen felül az USA kérésére a Sínai-félszigeten állomásozó nemzetközi békefenntartóknak is fog adni a vakcinából.
Az Egyesült Államok kérését a Védelmi Minisztérium és más releváns hatóságok is jóváhagyták a Kan szerint. A 14 nemzet tagjaiból álló Nemzetközi Erők és Megfigyelők (MFO) 2 400 adagot kapnak a vakcinából.
Netanjahu számára nagy a tétje a sikeres oltási politikának, mivel március 23-án választások lesznek az országban. Izrael 9,3 milliós lakosságának felét kevesebb, mint két hónap alatt oltották be legalább az első dózissal.
Hétfőn elkezdték annak a 120 ezer palesztinnak az oltását is, akik engedéllyel rendelkeznek arra, hogy az országban, vagy a ciszjordániai telepeken dolgozzanak.
A palesztin munkások oltása azután kezdődött, hogy Ciszjordániában különösen megemelkedett a fertőzések száma. Jelenleg 17,989 aktív fertőzött van a területen – a járvány kezdete óta sosem volt ilyen magas ez a szám.
A Palesztin Hatóság területének jelentős részén teljes lezárást vezettek be a hétvégén. A kórházak Ramallah-ban és Betlehemben is megteltek.
Míg Izraelben már több mint 5 millió polgárt beoltottak, a Palesztin Hatósághoz még mindig nem érkezett el egyetlen jelentős vakcinaszállítmány sem.
Azt a kevés vakcinát, amit megszereztek, állítólag nagyrészt az elithez tartozóknak adták be.