Jim Philips, a The Heritage Foundation Közel-Kelet-kutatója szerint a Biden-adminisztráció első lépései jót jelentenek Izrael számára. Az ország befolyása nőhet, ahogy az Egyesült Államok fokozatosan eltávolodik Szaúd-Arábiától: a szaúdiak úgy igyekezhetnek közeledni Washingtonhoz, hogy szorosabbra fűzik kapcsolatukat Izraellel.
Szankciókat vetett ki vezető szaúdi tisztviselőkre a Biden-adminisztráció Dzsamál Hasogdzsi 2018-as meggyilkolása miatt. Bár a koronaherceget, Mohamed bin Szalmánt egyelőre nem érintik a szankciók, kérdéses, hogy az amerikai-szaúdi viszony megromlása mit jelent a küszöbön álló szaúdi-izraeli szövetség szempontjából.
A Szaúd-Arábiára kivetett szankciók vajon közelebb hozzák egymáshoz a két közel-keleti államot? Az izraeliak és a szaúdiak szövetséget kötnek Iránnal szemben? Lehet, hogy a Biden-adminisztráció máris hibát követett el azzal, hogy megpróbálta ráerőszakolni a nyugati értékrendet nem-demokratikus arab államokra, ahogyan az Obama-kormány tette tíz éve, az arab tavasz után – vélekedik Israel Kasnett a Jewish News Syndicate-nek írt véleménycikkében.
Jim Philips, a The Heritage Foundation Közel-Kelet-kutatója szerint van esély arra, hogy az amerikai-szaúdi összetűzés nagyobb befolyást biztosít Izraelnek a régióban. Az amerikai vezetés szankciói arra ösztönözhetik a szaúdiakat, hogy fűzzék szorosabbra kapcsolataikat Izraellel. Mindenesetre a Szaúd-Arábiától és az Izraeltől való eltávolodás is jól jön Joe Bidennek ahhoz, hogy visszaléptesse az Egyesült Államokat a Barack Obama által kezdeményezett iráni atomalkuba.
Obamához hasonlóan Biden sem veszi figyelembe Irán hegemón törekvéseit, és amellett, hogy visszalépne az atomalkuba, levenné az Irán által támogatott húszikat a terrorszervezetek listájáról.
Jonathan Spyer, a Reporting and Analysis Közel-Kelet központjának igazgatója szerint Irán célja egyértelmű: destabilizálni a térséget, és megerősíteni az ország vezető szerepét. Spyer szerint Izrael akár profitálhat is ebből a helyzetből, hiszen ők Irán legerősebb, legelszántabb ellenfelei a térségben, és Szaúd-Arábia mellett az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is szívesen együttműködne velük.
Az izraeli tisztviselők viszont nem nézik jó szemmel, hogy Biden az emberi jogokra hivatkozva szankciókat vet ki a szaúd-arábiai vezetésre. Eifram Inbar, a Jeruzsálemi Stratégiai és Védelmi Intézet elnöke szerint pedig nem csak Izraelben nő az aggodalom, hanem a többi közel-keleti országban is.
Inbar szerint Biden azért kezdhetett emberi jogi keresztes hadjáratba, hogy a Demokrata Párt baloldali szárnyának eleget tegyen.
A szakértő szerint viszont Biden Irán-politikája akár egy hullámot is elindíthat, amiben a világ más vezetői is fokozatosan közeledni kezdenek Irán felé. „Washington hihetetlenül naivnak tűnik, de semmit nem vehetünk biztosra sem velük, sem a szaúdiakkal kapcsolatban. Sok a bizonytalanság” – mondta Inbar.
