Miért hirdet a Magyar Nemzet náci rendezvényt?

Nem Magyarországot, és főleg nem Európát védték ezek a „hősök”, hanem a náci Németországot, és azt az eszmeiséget, amely felel a világháborúért és felel a Holokausztért. A Tett és Védelem Alapítvány titkára, Szalai Kálmán írása.

„… azt a jogot senki nem veheti el tőlünk, hogy emlékezzünk és hősként emlékezzünk a hazánkért harcoló katonákra” – olvasható nem valami marginális náci lapban, hanem a Magyar Nemzet véleményrovatában, bármiféle szerkesztőségi kommentár nélkül.

A német és magyar csapatok budai Várnegyedből indított kitörési kísérletre való megemlékezés Magyarországon több mint húsz éve hevesen vitatott és nagy indulatokat kavaró társadalmi kérdés, mégis, ez a hang eléggé megdöbbentő, botrányos és megengedhetetlen. Emlékszünk, 2004. februárjában a Demokrata c. hetilap címlapján jelent meg: „Európa hősei voltak”.

Ez a nagy múltú napilap, a Magyar Nemzet megfeledkezik arról, hogy a magyar kormány antiszemitizmussal szemben meghirdetett „zéró toleranciája” nem csupán elhatárolódást jelent a szélsőjobboldali, antiszemita erőktől, hanem a tavalyi évben a budapesti ún. Becsület napi megemlékezések betiltását is eredményezte.

Nem véletlenül: ezek, meg a kapcsolódó emléktúrák egyértelműen neonáci rendezvények, a szervezőkre is többnyire ugyanezen jelzők illeszthetők. Két évvel ezelőtt a becsület napján a „fehér fajt” és a „fehér Európát” éltették az egyik megemlékezésen, amiről lelkesen közölt szégyenletes írást a Mi Hazánkhoz köthető neonáci szennyportál.

A fenti sorok szerzője, aki az évenkénti Kitörés emléktúra szervezője, a neonáci médiához is bejáratos Dextramedia tulajdonosa, nem fejti ki, mit is ért pontosan azon, hogy „tőlünk”? Ki itt a „mi”? A szélsőjobbos túra többi szervezője? Vagy mi, magyarok?

Ez utóbbiak biztos nem, hiszen a hazai mértékadó történészek között egyetértés van abban, hogy 1945. február 11-ét annak látják, ami valójában volt: tragikus, de értelmetlen kitörési kísérlet a szovjet ostromgyűrűből.

Tragikus, mert a magyar és német katonák, valamint nyilas osztagok akciójának 20 ezer halottja volt, és értelmetlen, mert a katonai helyzet már nem szólhatott a hősiességről. Nem Magyarországot, és főleg nem Európát védték ezek a „hősök”, hanem a náci Németországot, és azt az eszmeiséget, amely felel a világháborúért és felel a Holokausztért.

A szélsőséges, neonáci történelemszemlélet hirdetése a jobboldal vezető orgánumában éppúgy elfogadhatatlan, ahogy elfogadhatatlan a Rongyos Gárda rehabilitálása vagy a kamenyec-podolszkiji tömegmészárláshoz vezető utat idegenrendészeti eljárásnak nevezni.

Sajnálatos, hogy a szélsőjobboldali eszmei tartalom háborítatlanul betüremkedik a polgári médiába is. Jogvédő szervezetként nem hagyjuk következmények nélkül a több százezer magyar áldozatot követelő náci vérontás dicsőítését és közösségünk méltóságának törvény adta jogait polgári és büntetőjogi eszközökkel is meg kívánjuk védeni.

A szerző a Tett és Védelem Alapítvány titkára

„Hogy teljesítményükre ne boruljon a feledés homálya” – Kitörés-honlapot készített Ungváry Krisztián

Ungváry Krisztián történész honlapot indított, melyben virtuális kitörés-emléktúrát kínál az oldal látogatóinak.