Izrael északi határán fokozódik a feszültség, a védelmi erők a síita fenyegetés elhárítását tekintik a legsürgetőbb feladatnak, de attól is tartanak, hogy a tavaszi palesztin választások megbonthatják a viszonylagos stabilitást a Gázai Övezetben és Ciszjordániában.
„Korlátozott offenzívát” tervez Izrael ellen a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah a ynetnews értesülése szerint. Ez az első hasonló lépés lenne a 2006-os második libanoni háború óta. Az iráni hátterű terrorszervezet hasonló konfliktusra törekszik, mint a Hamász a Gázai Övezetben.
Az elmúlt években az Irán által pénzelt szervezetek több kisebb, lokális támadást indítottak izraeli katonák ellen, mintegy válaszlépésként az állítólagos izraeli támadásokra Libanonban és Szíriában. Júliusban azonban a Hezbollahnak nem sikerült behatolnia Izrael északi határán, ezért taktikát változtatott: a terrorszervezet egy „sokk” kommandót állított fel, amelyet kifejezetten rövid, két-három napos, meglepetésszerű támadásokra képeztek ki.
Izrael északi határánál két incidens is történt az elmúlt héten, ami előrevetítheti a növekvő feszültséget a következő időszakban.
A hét elején két fegyvertelen libanoni hatolt be egy határ menti izraeli enklávéba, de az izraeli katonáknak pedig elég volt a levegőbe lőniük ahhoz, hogy kiűzzék őket. Múlt héten a Hezbollah légiereje orosz fegyverekkel támadt egy izraeli drónra, ami berepült Libanon légterébe. A drónt végül nem találták el.
A feszültség növekedése akár rakétatámadásokhoz is vezethet Izrael északi részén, amire közel 13 éve nem volt példa. A Libanont sújtó kormányválság, egészségügyi és gazdasági válság ellenére nem kizárt, hogy több fronton is megtámadják Izraelt a közeljövőben, bár nem izraeli civileket céloznának a támadással. Céljuk az lehet, hogy Izrael visszaszorítsa a támadásait Szíriában. Az arab sajtó szerint Izrael fő célpontjai azok az alkatrész-szállítmányok, amikkel a síita katonai szervezetek GPS-vezérelt rakétákat képesek készíteni. Az izraeli hadsereg úgy sejti, hogy a Hezbollah már több tucat ilyen, pontosan célozható rakétával rendelkezik, viszont a bázisukat nem éri meg megtámadni, mivel Izrael képes elhárítani ezeket a rakétákat. A hadsereg minden nap tíz terabájtnyi képet kap online megfigyelőktől.
Mivel a Hamász, a Hezbollah, és Irán lendületét sem törte meg a koronavírus-járvány, az izraeli hadsereg folytatja a „háborúk közti háború” műveletét Szíriában az iráni hátterű célpontok ellen. Irán továbbra is bosszút forral Mohszan Farizade atomtudós meggyilkolása miatt, amivel Izraelt vádolja. Az atomtudós tudása és tapasztalata pótolhatatlan az atomprogrammal kapcsolatban, halála pedig megnehezíti az iráni nukleáris fejlesztők dolgát. Teherán főleg azóta lát kérlelhetetlen ellenséget Izraelben, amióta az rendezte viszonyát az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel és Szudánnal, helyreállította diplomáciai kapcsolatát Marokkóval, és Törökországgal, valamit Katarral is tárgyal.
Iránnak két éven belül sikerülhet kifejlesztenie első atombombáját. Jelenleg 1,3 tonna, 4 százalékos dúsítású uránnal rendelkeznek, valamint 17 kg 20 százalékos dúsítású anyaggal. A bombához 40 kg, 90 százalékos dúsítású urán szükséges. Ezt Irán akár négy hónap alatt is elérheti, ráadásul az ország visszatérne az atomalkuhoz a 2015-ben megkötött feltételekkel. A ynet emlékeztet arra, hogy a szerződésben az áll,
2031-től Irán szabadon dúsíthatja uránkészletét.
Ráadásul a gazdasági szankciók feloldásával a növekvő perzsa bevételekből több milliárd dollár juthat a szíriai, libanoni, jemeni, gázai és iraki síita katonai szervezeteinek megerősítésére. Az izraeli hadsereg ezért kéri Joe Biden amerikai elnököt, hogy semmiképpen ne oldja fel a szankciókat, még akkor sem, ha tárgyal Iránnal.
Bassár el-Aszad szíriai elnök időközben megpróbálná visszaléptetni országát az Arab Ligába, és rendezni viszonyát a szomszédos országokkal, valamint újjáépítené a hadsereget, elsősorban a légvédelmi részleget. Szíria északi része továbbra is török, vagy kurd fennhatóság alatt van, és Aszad továbbra sem mer fellépni az országban állomásozó iráni erők ellen.
Izrael határai közül a palesztin határ számít most a legstabilabbnak. Bár a Hamász hosszú távú megállapodást szeretne Izraellel, a Gázai Övezet határán lévő viszonylagos béke egy törékeny állapot. Különösen úgy, hogy májusban és júliusban választásokat tartanak a palesztinok, 2006 óta az elsőt. A Hamász és az iszlám dzsihád egyaránt megerősödött a Gázai Övezetben, különösen a rakétakészleteik bővültek.
Az izraeli hadsereg bizakodó a Biden-adminisztrációval való együttműködéssel kapcsolatban, és meggyőződésük, hogy többet foglalkoznak majd a globális kérdésekkel, mint elődeik.
