Izrael legutóbbi lépéseivel a szövetségeseinek is üzenhetett a térségben: eljött az Irán elleni közös fellépés ideje.
Joe Biden elnök Irán-politikáját ugyanazok találják ki és hajtják végre, akik Obama alatt a JCPOA-ről is tárgyaltak, és segítettek megerősödni Iránnak. Közben Irán új rakétákat tesztel, amelyek immár akár az Egyesült Királyságot is el tudnák érni. Erre a projektre 250 millió dollárnál is többet költhettek, miközben az ország gazdaságilag meglehetősen rosszul áll. Az irániak 35 százaléka szegénységben él, az élelmiszerek ára pedig 59 százalékkal nőtt. A rendszer a fegyverkísérleteket választja saját népének etetése helyett, írja az Israel Hayom publicistája, Caroline Glick.
Amikor a legutóbbi, Zuljanah rakéta kilövéséről tudósítottak, a média nagy része nem ejtett szót a rezsim céljainak és lehetőségeinek kontextusáról, hanem inkább arra fókuszált, hogy miképpen időzítették azt.
A rakétakilövés szemmel láthatóan megszegi a 2015-ös egyezményben lefektetett szabályokat. Az ország ezen felül már 20 százalékos tisztasággal finomít uránt, jóllehet az egyezmény maximum 3,67 százalékot enged meg. Tiltott centrifugákat is alkalmaznak, valamint urántartalékaik is nagyobbak a megengedettnél. Ezen felül olyan rakétákat tesztelnek, amelyeket könnyen fel lehetne szerelni nukleáris töltetekkel.
Az elemzők szerint azért ilyen agresszív a rezsim, hogy belezsarolják Bident a Donald Trump által 2018-ban otthagyott megállapodáshoz való visszatérésbe, és arra, hogy emelje fel az előző elnök által bevezetett szankciókat.
A Zuljanah tesztelése pedig egyértelműen megmutatta, mekkora őrültség volt a nukleáris megegyezés.
Az Obama-vezetés úgy gondolkodott, hogy Irán a status quo része, és vele megegyezésben kell megoldást keresni. Nem látták valós problémának a rendszert, még ha szponzorálta is a terrorizmust, valamint felborította a régió erőegyensúlyát. A Közel-Kelet stabilizáláshoz Obama szerint arra volt szükség, hogy Irán még jobban megerősödjön. Úgy tartotta, hogy mivel már Indiának, Pakisztánnak és állítólag Izraelnek is van nukleáris arzenálja, fair az, ha Irán is fejleszteni kíván magának hasonló fegyverzetet. Így a megállapodás célja nem az volt, hogy meggátolják Irán nukleáris hatalommá válását, hanem hogy delegitimálják Izrael törekvéseit arra, hogy ezt megakadályozza.
Izrael és Amerika más szövetségesei így szenvedtek a megegyezés miatt, de Obama és az európai szövetségesei biztosították őket, hogy az nekik is biztonságot adhat.
Úgy tűnik, most Biden ezt az álláspontot viszi tovább, Irán-politikáját pedig ugyanazok találják ki és hajtják végre, akik Obama alatt a JCPOA-ről is tárgyaltak, és segítettek megerősödni a perzsa államnak.
Közéjük tartozik Rob Malley, aki annak idején az Iránnal történő tárgyalásokat vezette. Egy 2019-es cikkben leírta, hogyan kellene kinéznie a következő demokrata vezetés Irán-politikájának, és azzal vádolta Trumpot, hogy kemény intézkedéseivel háborúba sodorhatja a térséget. Szerinte ezt úgy lehet megakadályozni, ha visszatérnek a JCPOA-hoz, és megint meggyengítik vele Amerika szövetségeseit a térségben – főleg Izraelt és Szaúd-Arábiát.
A hétfői Zuljanah-teszt azt bizonyította, hogy ezzel Irán nem ért egyet: nem azért költött ennyi pénzt, mert félne Izraeltől vagy a szaúdiaktól. Glick szerint akár Európát is meg támadnák. A tesztet pedig azért hajtották végre most az eredetileg tervezett 2020 októberi időpont helyett, mert akkor még féltek Trump stratégiájától, most viszont Biden nem hatja meg őket. Biden alatt így egyre nő az esély a háborúra, amit az államtitkár Anthony Blinken és a nemzetbiztonsági tanácsadó Jake Sullivan kijelentései tovább növelnek. A napokban mindketten kiálltak a JCPOA mellett, mert szerintük ezzel lehetne csökkenteni a feszültségeket.
Ez a stratégia még Bidenék számára sem lehet racionális: több milliárd dollárt pazarolnak el, hogy egy visszavonhatatlan engedményt tegyenek, cserébe viszont mindössze egy visszavonható gesztust kapnának.
Viszont, ha így mennek tovább a dolgok, minderre legkésőbb júniusban sor kerülhet. Ez azért van így, mert akkor tart Irán választásokat, és már az összes lehetséges későbbi vezető jelezte, nem lenne hajlandó visszatérni a JCPOA-hoz – így ezután biztos nem tudnak megállapodni. Ám az, hogy Bidenék ennek ellenére is erőltetik a visszatérést, mutatja, mennyire ragaszkodnak az ideológiájukhoz, még akkor is, ha az háborúba sodorja a térséget.
Itt jön a képbe Izrael. Trump alatt Izrael és az Egyesült Államok teljes összhangban lépett fel Irán nukleáris programja és egyéb tevékenységi ellen. Így többre mentek, mintha külön stratégiával dolgoztak volna. Ám ennek vége, és Bidennek köszönhetően most Izraelnek is kevesebb mozgástere lesz arra, hogy megakadályozza Irán nukleáris hatalommá válását.
Amikor az IDF vezetője, Aviv Kochavi tábornok a múlt hónapban bejelentette, hogy a sereg minden parancsnokának működő terveket kell készítenie az iráni nukleáris létesítmények megtámadására, sokan azt hitték, hogy ezzel csak Iránnak akartak üzenetet küldeni. Mások úgy vélték, hogy ez egy figyelmeztetés volt Biden számára, vegye komolyan Izrael pozícióját az ügyben.
De az is lehet, hogy Biden stratégiai fanatizmusának és Irán sietségének fényében Kochavi valójában az izraeli publikumnak akart üzenni: legyenek készen bármire. Továbbá Izrael szövetségeseinek is üzenhetett a térségben: eljött a közös fellépés ideje.
