Az IAEA magyarázatot vár arra, miért találtak a megfigyelői radioaktív anyagokat olyan helyen Iránban, ahová tavaly nem engedték be őket.
Radioaktív anyagok nyomaira bukkant az ENSZ nukleáris fegyverkezést felügyelő ügynöksége Iránban – írja a The Times of Israel. A radioaktív anyagokat olyan helyen találták, ahova az ügynökség munkatársait tavaly többszöri próbálkozás ellenére sem engedték be.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) riportjából nem derül ki, hogy a fejleszteni kívánt nukleáris fegyverek újak, vagy régebbiek. Magyarázatot várnak Irántól, a többi tagországot viszont még nem tájékoztatták arról, amit ott találtak. Rafael Grossi, az ügynökség ügyvezető igazgatója szerint
Az IAEA és nyugati hírszerző ügynökségek 2003-ig azt állították, hogy Irán titokban atomfegyvert fejleszt, de az iráni vezetés tagadja ezt. Az viszont gyanút keltett, amikor tavaly Irán nem engedte be a IAEA megfigyelőit néhány helyre, köztük Abadehbe sem. Ez az a hely, ahol Benjamin Netanjahu szerint az iráni atomprogram egyik központja működik. Netanjahu azt is mondta, hogy az irániak megpróbálták megsemmisíteni az abadehi intézményt minden bizonyítékkal együtt.
2018-ban Donald Trump egyoldalúan felmondta a Barack Obama által kötött iráni atomalkut, és szigorú szankciókat léptetett életben Iránnal szemben. Irán azóta több szempontból is megszegte az urándúsításra vonatkozó korlátozásokat. Nemrég azzal szembesítették az IAEA-t, hogy 20 százalékra növelik a dúsítás mértékét, ami már csak egy lépés az atomfegyverek fejlesztéséhez szükséges szinttől. Az európai nagyhatalmak arra figyelmeztettek, hogy ez már egyértelműen nem civil célok miatt történik.
Irán konzervatív többségű parlamentje arról állapodott meg múlt hónapban, hogy február végétől leállíthatják a nemzetközi szervezetek ellenőrzéseit az országban. Az iráni külügyminisztérium hétfőn azt mondta, nem utasítják ki az ENSZ-megfigyelőket az országból.
Irán jelezte, hogy együttműködne Joe Bidennel, de Washington tisztázta: Iránnak előbb vissza kell térnie az atomalku feltételeihez. Irán viszont addig nem tér vissza a feltételek teljesítéséhez, amíg az Egyesült Államok fel nem oldja a szankciókat. Izrael, Szaúd-Arábia és az Öböl-menti országok ellenzik, hogy az Egyesült Államok visszalépjen az iráni atomalkuba annak eredeti formájában, Irán viszont nem hajlandó tárgyalni a módosításról.
2017. februári adat szerint Irán 157 milliárd hordó kinyerhető kőolaj-tartalékkal, valamint 55,3 trillió köbméter gáz-tartalékkal rendelkezik. Ezzel az olaj tekintetében – Venezuela, Szaúd-Arábia és Kanada mögött – a negyedik, míg gáz-készleteivel Oroszország mögött a második helyet foglalja el, a világ legnagyobb tartalékaival rendelkező országainak sorában.
Ezek alapján nem világos, hogy miféle békés célja lehet az iráni nukleáris programnak, amire ennek a csődközeli államnak inge-gatyája is rámegy.
Senkinek nem lehetnek kétségei a terroristákat támogató
irániak nukleáris fejlesztéseinek céljaival kapcsolatban.
Épp csak hogy bizonyítasz olyasmit, amiről a vezető nagyhatalmak már eldöntötték, hogy meg sem akarják hallgatni, s pláne nem akarják elhinni? Csak reménykedhetünk benne, hogy az ujgur muszlimokat koncentrációs táborokba záró Kína lesz a célkeresztben. Az az egyetlen nemzet, amely komoly veszteség nékül is túl tud élni egy atomcsapást.
Atomot rájuk, és akkor nem kell a gyártással bíbelődniük…
Bizonyára ugyanott vette az atombombáját mint Szaddám a vegyifegyvereket…
USA-EU vezetői nem bízhatnak meg az iráni vezetőkben többé, mert úgy járnak, mint ahogy É-Koreával jártak!