Izraeli régészek megtalálták a legrégibb emojit

A Jeruzsálemi Héber Egyetem és a Haifa Egyetem kutatói a francia Le Centre National de la Recherche Scientifique-kel közösen hat bevésést találtak egy csontdarabon egy Ramle város melletti szabadtéri közép-paleolit-kori helyszínen. A 120 ezer éves leletek a szimbólumok egyik legkorábbi használatának bizonyítékai – számol be a The Jerusalem Post.

Az eredményeket nemrég a Quaternary International nevű folyóiratban publikálták. A régészek úgy hiszik, a bevéséseket tartalmazó csont egy auroch nevű állathoz tartozott, ami a tehenek és az ökrök őse lehetett. Az aurochok körülbelül 500 éve haltak ki. Az ásatás helyszínén Neser Ramle-ben több állat, köztük aurochok, teknősök, és pattintásos aktivitások nyomaira is bukkantak – számos kovakő eszközt is felfedeztek a vésett csont mellett.

Dr. Joszi Zaidner, a Héber Egyetem régészeti intézményének munkatársa szerint a paleolit-kori vadászok ezen a helyen gyűjthették össze a leterített vadak tetemeit.

A régészek fejlett módszereket használva megállapították, hogy a 38-42 milliméteres, U alakú bevésések nem lehettek a véletlen, vagy a természet művei, azokat szándékosan készítették.

“A laboranalízis és a mikroszkopikus elemek felfedezése alapján úgy ítéljük, hogy a prehisztorikus időkben élő emberek kovakőből készült eszközt használtak arra, hogy elkészítsék a véséseket” – mondta Dr Iris Groman-Yaroslavski, a Haifa Egyetem kutatója.

Azt is megállapították, hogy azokat egy jobbkezes ember, ülve készítette. A régészek meg vannak győződve arról, hogy a bevéséseknek meghatározott jelentésük van.

“Elutasítunk minden olyan feltételezést, hogy valami céltalan firka lenne. Egy afféle alkotás nem lenne ennyire megmunkált, részletes” mondta Marion Prévost, a Héber Egyetem régészeti intézetének munkatársa.

Míg nehéz pontosan megállapítani, mi volt a bevésések szerepe, a kutatók úgy hiszik, azért választották ennek az állatnak a csontját alapanyagul, mert annak a közösségben is fontos szerepe lehetett. Ez szerintük megmutatja

“a spirituális kapcsolatot a vadászok és a leterített állatok között.”

“Fair azt állítani, hogy felfedeztük az egyik legöregebb szimbolikus bevésést, amit valaha találtak a földön – de Levantban biztosan” – mondta Zaidner.

“Ez a felfedezés fontos hatással bírhat arra, hogy megértsük, hogyan feljődött ki a szimbólumokkal való kommunikáció az emberekben. Ugyanakkor habár még nem vagyunk képesek megállapítani a szimbólumok konkrét jelentését, reméljük, hogy kutatásaink a jövőben ezeket a kulcsrészleteket is felfedik.”

6600 éves olajbogyókat találtak Izraelben

Az olajbogyó fogyasztásának eddigi legrégebbi nyomait találták meg Haifán, ez 4000 évvel korábbi az eddig megtalált, hasonló leletek koránál.

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.