Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Merénylet a követség ellen
Mint pénteken lapunk is megírta, robbanás történt az újdelhi izraeli követség közelében. Mint azóta kiderült, kisebb pokolgép robbant fel – jelentette be egy rendőrségi szóvivő, aki szerint házilagosan készített robbanószerkezet lépett működésbe. Az incidensben senki sem sebesült meg az MTI szerint.
A detonáció miatt betörtek három, a közelben parkoló gépkocsi ablakai – közölte a delhi rendőrség közleményben. A nyomozás elsődleges eredményei szerint „ártalmas szenzációkeltési kísérlet történt”.
A pokolgép közép-európai idő szerint fél tizenegykor lépett működésbe, amikor Ram Nath Kovind indiai elnök és Narendra Modi miniszterelnök egy katonai díszszemlén vett részt egy kilométernyire a detonáció helyszínétől.
Az izraeli külügyminisztérium közölte, hogy nem esett kár a diplomáciai képviselet épületében, valamennyi izraeli diplomata és a nagykövetség személyzetének minden tagja sértetlen.
„Az incidenst az indiai hatóságok vizsgálják ki, amelyek kapcsolatban állnak az izraeli hatóságokkal” – közölte a külügyminisztérium.
Egy nevének elhallgatását kérő izraeli illetékes elmondta a Reuters hírügynökségnek, hogy „bár nem voltak áldozatok, India és Izraelben mindenki terrorcselekménynek tekinti a robbanást”.
Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszter biztosította izraeli kollégáját, Gabi Askenázit az izraeli nagykövetség és a diplomaták teljes védelméről. Azt ígérte, hogy az ügyet kivizsgálják, és „semmilyen erőfeszítést nem kímélnek a felelősök megtalálására”.
2012-ben az újdelhi izraeli nagykövetség közelében egy robbanásban megsebesült egy izraeli diplomata felesége, a gépkocsivezetője és két másik ember. Ugyanezen időben támadást hajtottak végre egy másik izraeli diplomata ellen is a georgiai fővárosban, Tbilisziben.
Biden véghezviszi programját
Joe Biden amerikai elnök pénteken megerősítette, hogy akár republikánus támogatás nélkül is véghezviszi gazdasági programját, amelyre a koronavírus okozta járvány káros hatásainak ellensúlyozása érdekében van szükség – írja az MTI.
A kongresszusnak azonnal cselekednie kell az 1900 milliárd dolláros csomagterv ügyében, ráadásul a legtöbb gazdasági szakember úgy véli, hogy még ennél is több pénzre van szükség – jelentette ki újságíróknak adott nyilatkozatában a Fehér Házban.
„Most kell cselekednünk. A közgazdászok körében általános az egyetértés… hogy ez kivételes pillanat, és a nem cselekvésnek nagy az ára… Az idei évet négymillióval kevesebb munkahellyel fejezhetjük be” – mondta.
Azt később tette hozzá, hogy a „támogatások elfogadását akarja… a republikánusok hozzájárulásával, ha ezt megkapja, de a csomagnak nélkülük is át kell mennie”.
A demokraták a jövő héten teszik meg az első lépéseket az amerikaiakat és a gazdaságukat támogató program elfogadása érdekében.
Előzetes szakértői becslések szerint a tervezett 1900 milliárd dolláros gazdasági csomag nyomán a következő három évben mintegy 5 százalékkal nőhet az amerikai bruttó hazai termék (GDP) – közölte Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza. A javaslat elfogadása esetén idén 5,1 százalékkal nőhetne az amerikai gazdaság, amiből 1,25 százalék lenne tisztán az intézkedés hatásának betudható.
A terv értelmében ebből a pénzből finanszíroznák a nemzeti oltási programot, valamint sok alacsony jövedelmű amerikai 1400 dolláros értékű csekket kapna.
Delegáció Afganisztánba
Az új amerikai kormány delegációt küld Kabulba békefolyamattal kapcsolatos konzultációk céljából – mondta Asraf Gáni afgán elnök pénteken az Aspen Intézet internetes tanácskozásán az MTI szerint.
Gáni egyben kijelentette, hogy a NATO „nagyon is érdekelt” a csapatok afganisztáni állomásoztatásában, de ehhez Washington további támogatására van szüksége az észak-atlanti szervezetnek. Hozzátette, hogy a NATO-nak nagyon határozott álláspontot kell képviselnie a feltételekhez kötött csapatkivonással kapcsolatban.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön Antony Blinken tárcavezető Asraf Gánival folytatott telefonbeszélgetésére hivatkozva jelentette be, hogy az új amerikai kormányzat felülvizsgálja a radikális iszlamista afganisztáni tálibokkal 2020 februárjában kötött megállapodást. Az amerikai kormány ugyanis tájékozódni kíván arról, hogy a tálibok mennyiben tettek eleget kötelezettségeiknek a többi között az erőszak mérséklése, a más terrorszervezetekkel való kapcsolatok beszüntetése és az afgán kormánnyal való lényegi tárgyalások tekintetében.
Az említett kötelezettségek teljesítése fejében Donald Trump amerikai elnök az amerikai csapatok kivonását helyezte kilátásba április végéig. Az új elnök, Joe Biden január 20-i beiktatása előtt nem sokkal Trump 2500 főre csökkentette a dél-ázsiai országban állomásozó amerikai katonák számát. Az egyeztetés nélküli csapatcsökkentést az Egyesült Államok több NATO-partnere elítélte.
Az elmúlt hónapokban nőtt az erőszakcselekmények száma az ország több tartományában, beleértve Kabult is, és több politikus, újságíró, valamint emberi jogi aktivista vált támadás áldozatává.
Keleti nyitás
Magyar vállalat nyerte el a Föld negyedik legnépesebb országa, Indonézia egészére kiterjedő elektronikus útdíjhálózat kiépítését – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton közösségi oldalán az MTI szerint.
Szijjártó Péter azt írta: ez a valaha volt egyik legnagyobb mértékű magyar technológiai export, amellyel a győztes magyar cég több mint 300 millió dolláros beruházást valósít meg. Nemcsak kiépíti, de országszerte üzemelteti is majd az elektronikus útdíj-rendszert Indonéziában – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a beruházás újabb egyértelmű bizonyíték arra, hogy a magyar technológia világszinten versenyképes hiszen európai és ázsiai versenytársak sorának legyőzésével vezetett az út a sikerhez Jakartában.
Úgy fogalmazott: büszke a Roatex Zrt. sikerére és örömét fejezte ki, hogy segíthették útjukat. Ahogy eddig is, úgy a jövőben is a kormány szövetségese lesz minden olyan magyar vállalat, amely kész befektetni a külpiaci sikerek érdekében – jelentette ki Szijjártó Péter.
Jön a kínai vakcina
Magyarország két és fél millió ember beoltását lehetővé tevő, ötmillió adag koronavírus elleni oltóanyagot vásárol a kínai Sinopharm vállalattól – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán pénteken.
Szijjártó Péter a horvátországi Krkből bejelentkezve azt írta: amint véget ért a krki LNG-terminál megnyitó ünnepsége, telefonon egyeztetett Vang Ji kínai külügyminiszterrel a vakcina vásárlásáról.
Kiemelte: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyének kiadása után ugyanis megnyílt a lehetőség a kínai Sinopharm által gyártott oltóanyag megvásárlására, és a szerződést is sikerült aláírni a déli órákban.
Ennek értelmében Magyarország két és fél millió ember beoltását lehetővé tevő, ötmillió adag oltóanyagot vásárol a kínai Sinopharm vállalattól. A szállítás négy szakaszban, négy hónap alatt történik – ismertette a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint ezzel lehetővé válik majd az oltás felgyorsítása, ami emberek ezreinek életét mentheti meg, és hamarabb oldhatják fel a korlátozásokat is.
A tárcavezető megjegyezte: nem az anyaországi magyarok lesznek az elsők, akik megkapják ezt az oltást, hiszen Szerbiában már több mint 300 ezer embert oltottak be vele, köztük sok magyart is a Vajdaságban.
