Elődjeivel ellentétben Biden nem hívta fel a közel-keleti vezetőket első hivatalban töltött napjaiban. Ez azt vetíti előre, hogy leginkább szomszédjaira és a NATO-ra építi a külpolitikáját.
Első hivatalban töltött hete során Biden sok időt töltött telefonálással, a világ vezetőit hívta körbe. Tárcsázta Londont, Berlint és Moszkvát. De a szabad világ vezetője csütörtök reggelig nem hívta fel Benjamin Netanjahut, és más közel-keleti vezetővel sem beszélt – írja a The Times of Israel.
Trump és Obama egyaránt felhívták az első héten a közel-keleti vezetőket.
A hívások, vagy azok hiánya nem feltétlenül jeleznek feszültséget, problémát az országok, vezetők között, de árulkodó lehet az új elnök prioritásaival kapcsolatban. Izrael nincs az első sorban.
Biden először a szomszédos országok vezetőit hívta fel. Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel azután váltott néhány szót, hogy Trudeau csalódását fejezte ki a Keystone XL olaj- és gázvezeték építésének leállítása miatt. Még aznap felhívta Andrés Manuel López Obrador mexikói elnököt is, aki szoros kapcsolatot épített ki Trumppal, nekik később meg kell küzdeniük a kereskedelem és a bevándorlás miatt is.
Második körben az európai vezetőket hívta: Boris Johnsont, aki szintén jó kapcsolatot ápolt Trumppal, majd Emmanuel Macront és Angela Merkelt. Ez jól jelzi, hogy Biden szeretné megerősíteni a NATO-t, mint védőbástyát Oroszországgal szemben, ráadásul később beszélt Jens Stoltenberggel, a szervezet főtitkárával is. Vlagyimir Putyin is sorra került, Biden pedig jelezte, nem lesz annyira elnéző vele szemben, mint elődje.
A telefonhívásokból arra lehet következtetni, hogy Biden a szomszédos országokkal való kereskedelmet, és a bevándorlás kérdését tartja leginkább szem előtt, és azt, hogy keményen lépjen fel Oroszországgal szemben.
A The Times of Israel emlékeztet: Donald Trump már a harmadik napon felhívta Benjamin Netanjahut, és az iráni atomalkuról beszélgettek, illetve meghívta őt egy washingtoni látogatásra. Izrael-barátabb volt a korábbi elnököknél, és neki köszönhető az amerikai nagykövetség áthelyezése Jeruzsálembe, valamint a Golán-fennsík elismerése Izrael részeként. Obama pedig már az első nap körbetelefonálta az egyiptomi, izraeli, jordániai vezetőket, még Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság vezetőjét is felhívta.
Netanjahu tulajdonképpen megkönnyebbülhet, hogy nem szerepel Biden prioritásai között. Bár kettejük kapcsolata várhatóan jobb lesz, mint az Obama-Netanjahu viszony, Biden sosem fogja annyira előtérbe helyezni Izrael érdekeit, mint Trump.
Az iráni atomalkuval kapcsolatos nézeteltéréseket tekintve a legjobb, ami történhet, hogy az Egyesült Államok most inkább a belpolitikára és a koronavírus-járványra ügyel, nemzetközi szinten pedig Oroszország és Kína vonja el a figyelmét.
Bár Biden ügyet sem vet a Közel-Keletre, külügyminisztere, Antony Blinken már javában tárgyal Iránnal, és az izraeli külügyminiszterrel, Gabi Askenázival.
Az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, Kenneth McKenzie csütörtökön Izraelbe látogatott, mintegy üzenetként Irán felé. Bár Biden nem lát politikai tőkét a közel-keleti ügyekben – az első héten aláírt 22 rendelete közül egyik sem köthető a térséghez, – a főparancsnok látogatása sokatmondó. Biden hívása is befuthat hamarosan, de kétséges, hogy Netanjahu mindvégig a telefon mellett fogja várni azt.
Borítókép: EPA/Al Drago
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
