A JTA hosszas riportot készített az azeri zsidókról, akik a nemrégiben lezajlott azeri-örmény konfliktus során igyekeztek kifejezni hazafias érzelmüket a muszlim ország iránt.
„Izrael a hazám zsidóként, Azerbajdzsán pedig a hazám azeriként” – mondta Zamir Isayev rabbi a JTA-nak.
A rabbi Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában született, majd Izraelbe költözött és harcolt az IDF-ben.
A portál szerint története jellemző a hazájukhoz szorosan kötődő azeri zsidókra.
Azerbajdzsánban 8000 zsidó él, közülük sokan szolgálnak a seregben, amely kétezer harcost vesztett a tavalyi konfliktusban.
A JTA megszólaltatta az egyik zsidó katonát, David Sadiyevet, aki harcolt is a háborúban.
Sadiyev sokat szerepelt az azeri médiában, ahol a tolerancia bizonyítékaként mutatták be. A Trend nevű nagy azeri portálon bemutatták, ahogyan tfilint tesz fel, és azeri és izraeli zászlók előtt pózol.
A DayTube-on, ami a fő azeri videómegosztó portál, Sadiyev videóban szerepelt, ahol Azerbajdzsánt és Izraelt éltette, majd AK-47-esével a levegőbe lőtt.
Sadiyev arról is beszélt, hogy hazájában nincsen antiszemitizmus.
A JTA emlékezetet, hogy Azerbajdzsánban nincsen szabad sajtó, és a fenti üzeneteket nyilván központi irányításra közvetítik.
Isayev szerint
„Azerbajdzsánnak sok kisebbsége van: oroszok, keresztények, irániak, de még örmények is. Viszont a zsidókat nagyon hűséges és megbecsült szövetségesnek tartják. Mi nem csak egy vagyunk a sok kisebbség közül”.
Zeev Levin kutatója, a Truman Institute munkatársa szerint az állításnak van alapja.
„A zsidók olyan régen élnek Azerbajdzsánban, hogy ősibbek sok ott élő közösségnél. Ez nagy különbség például Ukrajnához képest, ahol a zsidók később érkeztek, és sokan idegennek tartják őket”.
Az ország legrégibb zsidó közössége – az askenázikon és grúzokon kívül – a „hegyi zsidók” közössége, mely ezer éve költözött a régióba.
Azerbajdzsánban nem erős a radikális iszlám sem. A fővárosban látványos helyen áll egy nő szobra, aki éppen leveszi a fejkendőjét.
A „felszabadított nő szobrát” 1960-ban építették a kommunizmus alatt, de Isayev szerint „a tény, hogy megmaradt, és nem szokták megrongálni, sokat elmond”.
A cikk megemlíti, hogy Bakuban hat zsinagóga, kóser étterem, két zsidó iskola és egy zsidó óvoda van sok más közösségi intézmény mellett.
Izraelnek továbbá komoly szerepe van az azeri sereg képzésében, és korábban is jelentek meg cikkek arról, hogy izraeli technológiával szerelik fel az azeri sereget.
Az ország továbbá egyike a kevés muszlim országnak, ahol a holokauszt iskolai tananyag.
A tanárok viszont utasítva vannak, hogy vonjanak párhuzamot a holokauszt és az azeriekkel szemben örmények által elkövetett atrocitások között, pl. az 1992-es Khojaly mészárlás kapcsán.
(Címlapkép: isztambuli tüntetők Azerbajdzsán mellett, 2020 október. Fotó: MTI/EPA).